Dtum
Login with Facebookk
1911 | December

A modern Pithia

A modern Pithia, kit a jövendölései természete szerint talán még inkább a modern Cassandrának lehetne nevezni, rendre terminusra az idén is megszólalt. Thebes asszony, a híres párizsi jósnő megint volt szíves tájékoztatni az izgatott világot: mi vár rá, tehát mire kell elkészülve lennie a kővetkező esztendőben.


A világ mosolyogva hallgatja a nevezetes Madame prófécziáit, de - hallgatja. Sőt, legyünk őszinték, sokkal nagyobb figyelemmel hallgatja, mint a mekkorát nem röstell megvallani. Mert úgy-e babonásnak lenni, hinni olyan tudomány értékében, a mely nyilvánvalóan kizáratott az emberi képesség világából, a huszadik században legalább is illetlenség? Jövendőmondást semmiféle iskolában nem tanítanak és ha akadna professzor, a ki kurzust hirdetne ebből a mesterségből, azt menten pártfogása alá venné vagy a rendőrség vagy az elmegyógyító intézet.


És meré-ie mégis azt állítani valaki, hogy a babona a művelt világon meghalt? Hogy az emberekből a fölvilágosodás, a reális tudomány, illetve a tudomány igaz lényegének megismerése teljes sikerrel kiirtotta a hitet a nyilvánvalóan hiteltelenben? Tudtunk-e annyira okossá fejlődni, hogy őszinte megvetéssel, vagy legalább is őszinte közömbösséggel menjünk el olyan dolgok mellett, a melyek nyilvánvalóan oktalanok és az észszerűség minden tartalma nélkül valók?


A mi kulturális fejlettségűnk megállapította, sőt régi-régi örökségül kapta az igazságot, hogy a babonát, bármely formájában is művelni bűn, hinni benne ostobaság. A legszerencsésebb, a legbeválóbb jövendőmondó is sokkal hamarább kerül börtönbe vagy szanatoriumba, mint az akadémiába és a közfölfogás nagyon helyesnek ismeri el a honorálásnak ezt a tendencziáját.

 

De azért hirdessen csak nyivános előadást Thebes asszony akár Párisban, akár Berlinben, akár Budapesten. Ki fog derülni, hogy egyik városban sincs akkora terem, a mely csak a felét is be tudná fogadni azoknak, a kik a rendelkezésre lévő legnagyobb, helyiségből - kiszorullak.


Nem állítjuk, bár talán ez se lenne merészség, de nem állítjuk, hogy a babona, a nyilvánvalóan hiteltelenben való hit meg nem csökkent volna az emberben, de az bizonyos, hogy az iránta való érdeklődés nem lett kisebb. Nagyobb és beszédesebb bizonyíték erre annál, hogy ez a Thebes aszszony a huszadik században ime világhírű egyéniséggé tudott lenni, nem szükséges.


Szégyen-e, nem-e, hogy ez így van, erről most ne beszéljünk. Közelebb álló feladat megkeresni ennek a jelenségnek a magyarázatát. A legkiadósabb magyarázat természetesen a legősibb. A kiváncsiság, a mely Éva anyánkkal együtt jött a földre, hogy azután tőle az Ádámok is örököljék. Az ember soha se fog megszűnni, hogy kiváncsi legyen arra, a mit nem tud és soha se lesz hajlandó beletörődni abba, hogy e tulajdonságának határai is legyenek.

 

Bizonyosság és elképzelhetetlenség a legcsodálatosabb viszonylatban vannak egymással az ember gondolati életében. Semmi se bizonyosabb a halálnál, de van-e ember, a ki e bizonyosság összes konzekvencziáit magára való érvényességgel végig tudja képzelni ?

 

És van-e olyan elképzelhetetlenség, a melynek lehetetlenségét véglegesnek éreznők? A soha szót ritkán mondjuk oly csekély mélységű meggyőződéssel, mint a mikor ehhez a mondathoz fűzzük, hogy; nem tudhatjuk! Az emberi képesség határtalanságának és minden-hatóságának érzése ép oly elemi, mint a saját életünk elmulhatatlanságáé.


Már most alkalmas volt-e hát valóban az emberi fejlődés arra, hogy a hihetetlenben való hitet, az elképzelhetetlent lehetőnek ítélő hajlandóságot kipusztítsa vagy csak meg is gyöngítse? Megcsökkentünk-e abban a hiszemünkben, hogy valaki olyat tudhat, a mit más nem tud vagy előtte még senki más nem tudott? Nem teremtek és nem teremnek-e körülöttünk szinte állandóan csodák, a melyek csak azzal szűnnek meg csodának lenni, hogy három napnál tovább tartanak?


Nem csupán a tudományos találékonyság ható erőben és anyagban produkált új alkotásairól szólunk. A mi témánkhoz közelebb állnak az emberi szervezet kutatásának sajátságos és szinte megdöbbentő eredményei, a melyek idáig nem sejtett és működésükben még igen kevéssé megvilágítható, de létezésükben egyre bizonyosabbá váló értékesről szólnak.

 

Ható energiákról, a melyek idáig vagy a tudomány által észrevétlenül végezték az ő halk működésüket az egyéni élet világában, vagy talán meg se voltak vagy, ha megvoltak is, nem olyan föltételek között, hogy erejük és hivatásuk határozottan és világosan érvényesült volna. Kiderült, hogy a mint vannak megállapítottan visszafejlődőtt képességeink, keletkeznek újak, illetve vannak olyanok is, a melyeket az ember életének változott viszonyai az ösztön kezdetlegességéből egy nagyobb rendű funkczió végzésére fejlesztettek.

 

Vagyis: mint a híres Lord egy előadásában mondotta: nemcsak értelmi, hanem fizikai egyéniségünk is egy bánya, a mely még korántsem tekinthető teljesen kiaknázottnak. Olyan elemek vannak benne, a melyeknek erejéről, képességeiről sejtelmünk sincs és a milyeneknek véletlenül észrevett megnyilatkozásai előtt tanácstalanul, meglepetten, nyugtalanul, sokszor megdöbbenve állunk.


Az egyre titkokat fejtegető tudomány tehát nem csak ezekre a titkokra tanít meg bennünket, hanem arra is, hogy a még földerítetlen titkok mérhetetlen tömege lakik körülöttünk, sőt bennünk is. És ez az így adott terület természetesen nem csak a saját magának hivő kutatásnak lesz termékeny talaja, hanem, a könnyebben megmozduló hitnek is oly emberi tulajdonságokban és képességekben, a melyek titokzatosak, lehet, hogy egyáltalában nincsenek meg, de lehet az is, hogy csak egyelőre földeríthetetlenek.


Ha van bennünk egy rejtelmes érzék, a mely a tőlünk térben távoli dolgokat és eseményeket fejtheti meg velünk, a milyen a telepathia, miért ne szunnyadhatna bennünk egy olyan érzék is, a mely az idő távolságába rejtett eseményeket közli az az emberrel? És miért lenne lehetetlen, hogy az érzék egyes organizmusokban a fejlettség oly fokán jelentkezzék, a melyet csodásnak és megmagyarázhatatlannak érzünk?

 

Mivel tudjuk megmagyarázni azt, hogy egy öt éves gyermek odaül a zongorához és játszik rajta egy virtuóz, ragyogó művészetével, a nélkül, hogy valaki tanította volna? Vagy mikor egy ugyancsak öt-hat esztendős gyermek fejből perczek alatt elvégez olyan számtani műveleteket, a melyeknek a megfejtésén vagy megoldásán a tudós mathematikus órákig eldolgozik?


A tanulásban szerencsésen eljutottunk odáig, hogy immár magunk se tudjuk: mit tudunk, legfőlebb csak azt hogy mennyit. Az ember, mint képességeknek forrása és anyaga soha gazdagabb, nehezebb, szövevényesebb és határtalanabb probléma nem volt, mint ma és bizonyos, hogy annál kimeríthetetlenebbnek fog kiderülni, mennél többet kikutattak belőle.


Különben a jövendölések iránt való fogékonyságnak és érdeklődésnek van még egy általános, a Thebes asszony nagy renoméjának pedig egy specziális magyarázata. Az általános magyarázatot megadta Henry Lavedan, a mikor az igazságokat osztályozta. Ez osztályozás szerint vannak makacs és vannak konczilians, engedékeny, igénytelen igazságok. Az előbbiek az erősebbek, az utóbbiak a szeretetre méltóbbak.

 

Nem követelnek se martirokat, se áldozatokat, sőt még abba is belenyugszanak, hogy - ne higyjünk bennük, legfőlebb csak addig, a meddig ez a hit kellemes. Az ilyen igazságoknak, vagy a hogyan Lavedan nevezi őket, ezeknek az igénytelen ficzkóknak a komor óriások között legtökéletesebb tipusa, azt lehet mondani: a véglete - a jövendőmondás.

 

Egyáltalában nem követelőző természet és nem tekintélytartó. Mindenkinek jogában áll, hogy mosolyogva nézzen a szemébe, sőt ki is kaczaghassa. Nem oroszlán, hanem csak egy ölebecske, a melylyel eljátszik az ember, a míg szórakoztatja, de ha rosszul viseli magát, kikergeti a szobából.


A Thebes asszony sikerének specziális magyarázata pedig: ennek részben az ellenkezője. Az, hogy az ő ölebecskéi oroszlánt játszanak. A metódusa: a goromba doktoré és a goromba vendéglősé, a kikhez épen ezért tódulnak az emberek. A kellemes próféczia úgy hat, mint hízelgés az emberek reménykedésének. És a hízelgéssel szemben az emberek már ugyancsak bizalmatlanok, ellenben a kellemetlenséget még mindig hajlandók összetéveszteni az őszinteséggel.

 

Thebes aszszony tehát nagy, milliók sorsára szóló jóslatokat mond a tekintély - és mindig csak kellemetleneket a hitel kedvéért. És mert kisebb a csalódás, ha egy emberre kevesebb jut belőle és jobb, ha a rosz jóslat nem teljesül, mint ha a jó próféczia nem válik be, a Thebes asszony metódusától nem lehet megtagadni, hogy nagyon ügyesen, sok logikával van megszerkesztve. Érthető, ha jól megy az üzlet.
Szigma.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Ellenségeink válsága Ellenségeink válsága
Meg lehet állapítani, hogy az ántánt vezető hatalmainál olyan...
Koburg Lujza elszöktetése III. Koburg Lujza elszöktetése III.
A szökés részletei. A 46 éves, már szürkülő haju, de még mindig szép...
A magyar kormány kiáltványa A magyar kormány kiáltványa
A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai vasárnap délelőtt 10...
Küzdelem a pestis ellen Küzdelem a pestis ellen
A mandzsuriai pestisről most gyérebben érkeznek ugyan a hírek, ez a...
Bőrvérzéseket gyógyít a P- (paprika) vitamin 2. rész Bőrvérzéseket gyógyít a P- (paprika) vitamin 2. rész
Az egész emberiség nagy hálájára érdemes kutató orvostanárok most...
Exporttilalmat az új tengerire! Exporttilalmat az új tengerire!
Idén előreláthatólag nem lesz kedvezőtlen a kukoricatermés. A...
Királyunk nyaralása Királyunk nyaralása
Ő felsége, a kinek egészségéről legutóbb ismét riasztó hírek kerültek...
Karinthy Gábor -  Utazás előtt Karinthy Gábor - Utazás előtt
Rámmutattak, míg elsuhantak mellettem: "Ezt olyan színek s ábrák...
Gróf Apponyi Albert visszautasítja a szerb külügyminiszter vádjait Gróf Apponyi Albert visszautasítja a szerb külügyminiszter...
Nincsics szerb külügyminiszter – amint ismeretes –...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98