Dtum
Login with Facebookk
1911 | Június

Mi történhet a föld mélyében

Alig mulik el esztendő, a melyben a földrengés rettentő csapása meg nem látogatná a földgömb valamelyik részét, katasztrófával sujtva a lakosságot.

Hogy mi okozza a földrengést, ez iránt a tudomány mai napig sincs teljesen tisztában, de vannak feltevések, a melyekről valószinű, hogy közel járnak az igazsághoz. E feltevések közül a megbeszélésre leginkább érdemes a következő: Teljesen bizonyos, hogy a föld belsejében még mindig olyan nagy a melegség, hogy abban minden anyag megolvad. Ezek a megolvadt anyagok nincsenek nyugalomban, hanem keresztül-kasul hömpölyögnek egymáson, a szó szoros értelmében izzó folyamatokat képezve a föld mélységeiben.

Az izzó anyagok természete az, hogy sokszor, ha egymással érintkezésbe jutnak, gázokká változnak át. A gáz, sokkal könnyebb lévén, mint azok az anyagok, a melyekből származott, utat keres magának, hogy a föld alól szabaduljon. Ilyen utak a tüzhányó-hegyek kráterei. Ezek a kráterek ugy tekinthetők, mint a föld mélyében szünet nélkül izzó tüznek biztonsági szelepei. Ha egy tüzhányóhegy kitör, ezt az emberiségnek ujjongással kellene üdvözölni, mint ünnepnapot, mert bizonyos, hogy a kitörés egy nagy földrengéstől szabaditott meg bennünket.

Ha ugyanis a föld mélyében olyan helyen történik az olvadt anyagok találkozása, a honnan fejlődő gázok a föld szinére utat nem találnak, ott a gázok kénytelenek más utat keresni a szabadulásra: megmozgatják maguk fölött a földréteget, a mely itt-ott meghasadozik, hogy a fékezhetetlen elem kitörhessen. Ez a földrengés. A tapasztalat bizonyitja, hogy minden nagyobb földrengésnél a talajban hasadékok támadnak, a melyekből fojtó szagu gázok törnek elő.

A földrengés tehát nem egyéb, mint a talaj megmozdulása egy földalatti robbanás következtében. Sokszor a hasadékokon át évekig tart a gázkiömlés, a mi abból származik, hogy a föld belsejében keletkező gázok állandóan azon az uton távoznak, a melyet egyszer már maguknak megcsináltak. Az erdélyi, kissármási földgázforrás sem tekinthető egyébnek, mint vulkánnak, a melyen szerencsére nem tüz, láva és hamu tör ki időszakonkint, hanem csupán egy gázfolyam, ez is állandóan és csendesen, minélfogva a lökések elmaradnak.

Habár a tüzhányóhegyek a föld belső tüzének szelentyüi, hogyan van mégis, hogy éppen azoknak környékén történik leggyakrabban a földrengés? Erre a kérdésre is egyszerü a felelet: A tüzhányóhegyek kráterein keresztül sokszor olyan nagy arányu robbanások adják ki mérgüket, a melyeknél a gázok gyors kivezetésére a kráter szük. E miatt aztán a hegy körül a föld is megmozdul. Annyi bizonyos, hogy a mig a tüzhányók füstölögnek, addig a közelben lakó ember nyugodtan alszik. Csak akkor kezd aggódni mindenki, ha a füst huzamosabb időn át szünetel, mert ilyenkor félő, hogy egyszer csak nagyobb kitörés és ezzel együtt földrengés következik.

Minthogy a földgömbnek majdnem kétharmadrészét viz boritja, magától értetődik, hogy a földalatti elemek kitöréseinek ugyancsak kétharmadrésze a tengereken történik, a hol azonban szerencsére nincs minek elpusztulni. A mint tehát van földrengés, ugy van tengerrengés is, a melyet a tudományos készülékeink szintén jeleznek, de a melynek lefolyása nagyon ártatalan természetű. Ha meggondoljuk, hogyha a földgömb közepéig lyukat lehetne furni, ez a lyuk majdnem hatezer kilométer hosszu volna; hogy továbbá tiz kilométer mélységből már forró viz kerül elő; bizonynyal igazat fogunk adni a feltevésnek, hogy a föld belseje egy olvasztókemenczének tekinthető. Ha nem volna az, akkor nem is lehetne élet a föld felszinén; a nap melege nem volna elegendő az élet fentartására.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Dugonics András életrajza
A szegediek kegyeletesen ápolják városuk nagyérdemű fiának, Dugonics...
Davis Cup Davis Cup
A fenti serleget az amerikai Davis adományozta avval a célzattal,...
Az idei irodalmi Nobel-dijasok és a Nobel-béke-  díj nyertese Az idei irodalmi Nobel-dijasok és a Nobel-béke- díj nyertese
NOBEL ALFRÉD, a nitroglycerin, a dinamit, a füst nélküli lőport, az...
A kolozsvári állatkiállításról A kolozsvári állatkiállításról
Kolozsvárott jól sikerült állatkiállítást rendezett az erdélyi...
Gróf Bethlen újból nyilatkozik a magyar-román kibékülésről Gróf Bethlen újból nyilatkozik a magyar-román kibékülésről
Amióta gróf Bethlen István karácsonyi és húsvéti cikkei a...
Szenes Béla vígjátéka, befejezte Nóti Károly Szenes Béla vígjátéka, befejezte Nóti Károly
A tavaly elhunyt Szenes Béla derék és rokonszenves íróember volt....
A zöld sugár
Mióta Verne Gyula a zöld sugárra felhívta a figyelmet, titkos vágy...
A sport párisi békéje A sport párisi békéje
Rendületlenül meggyőződésünk, amit majdnem vallásos hittel...
Örvendetesen fejlődik háziipari cikkeink exportja Örvendetesen fejlődik háziipari cikkeink exportja
Legutóbbi számunkban beszámoltunk arról, hogy ebben az évben már...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98