Dtum
Login with Facebookk
1912 | Augusztus

Massenet

A franczia zene egyik büszkesége, Jules Massenet augusztus 13-án meghalt. Az egész kontinensen ünnepelték; minket magyarokat nemcsak ismert hanem szeretett is, meglátogatta Magyarországot két ízben is: 1879-ben és az 1885. évi budapesti országos kiállítás idején; a magyar zene fölpezsdítette alkotó tehetségét, hatása alatt egy igen szép zenekari művet szerzett (Suite hongroise); és Szabadi Ignácznak, sok talpraesett magyar zenedarab szerzőjének „Plevna induló”-ját, „Török-magyar induló” czím alatt átkomponálta nagy zenekarra – olyformán, mint negyven évvel azelőtt Berlioz a Rákóczi-indulót; az eredetinél hosszabbá, főleg pedig művészibbé s hatásosabbá tette.


Akkor mi már hosszú évek óta gyönyörködtünk két nagy operájában. A Lahore királya”, a czímszerepben Odry Lehel felejthetetlen művészetével, heves pártharczokst idézett fel, mert az ekzótikus, indiai tárgy sajátszerű zenéje tele volt az akkor rosszhírű „wagneri disszonancziával”. Szépségeit untalan megrontotta ily fülsértő, szokatlan összhang - a mi azonban száz év óta mindig a művészet kifejezőeszközeinek haladását jelenti.

 

A mai úgynevezett modern zeneszerzők művei mellett Massenet disszonancziái már valóságos naiv, gyermekded szépségeknek tűnnek fel. Szintén még a Nemzeti színházban hallottuk a nagy franczia szerző másik operáját: „Heródiás”-t; ekkorra már az egész közönség megbarátkozott Massenet stiljával, mindenkit elragadtak szárnyaló dallamai, forró páthosszal váltakozó nemes melegsége, újszerű deklamácziójának fordulatai - a kerek áriák összekötő részeiben - a zene páros ritmusába lágyan be-beomló trillái.

 

S mind a két operában az eredeti, keleti dallamokkal fűszerezett ragyogó, mese-hangulatú balletzenének külön rendkívüli sikere volt (A „Heródiás”-t a saját házába költözött Opera ide is átvitte; már akkor a czimszerepet, Bartolucci Vittorinától Hilgermann Laura örökölte s vitte diadalra.)


Azóta írott operái közül „A navarrai lány” - Judit és Holofernesz története dióhéjban - ma is, tizenöt év óta, műsoron van a M. Kir. Operaházban; főleg a zenekari intermezzo ma is ellenállhatatlan hatású. De az énekszólamok rámutatnak arra, hogy mért nem nyertek nálunk polgárjogot Massenetnek (az egy „ Manon” kivételével) összes többi operái: Cid, Werber, Eselarmonde, Thais, Ariane, Le jongleur de Notre-Dame, stb.

 

Sőt egyáltalán színre sem merték hozni az egymást felváltó operaigazgatók. Mindegyikben van ugyan hév, meg van a könnyű érthetőségre törekvő egyszerűség ( homofonia), megvan a kidolgozásbeli csín, ragyogás és ízlés - de többé nem új hangok; a dallam eredetisége ép úgy hiányzik belőlük, mint az ellenállhatatlanul lebilincselő szenvedély vad ritmikája.

 

Francziaországon kívül csak Bécsben volt tomboló és maradandó sikere két Massenet-dalműnek: mert „Manon” és „Werther” zenéje, főképen pedig tárgyuk különösen egyezik a bécsi kedélylyel, érzülettel: másutt - olasz- és németországi színpadokon - ezeknek a sikere sem volt elég meleg és tartós. Nálunk a „Manon” majdnem húsz évvel elkésett, pittoreszk zenéje tetszik is, műsoron is van.

 

A kik azonban ismerjük Puccini „Manon Lescaut”-ját; az olasz zeneköltő alkotó képzeletének adjuk a pálmát. A bécsi udvari opera is tisztelettel mellőzteti a kiváló franczia zeneszerző többi dalműveit; mondhatni; csak a név becsületéért hozta színre a mult télen, tíz évi késedelemmel, az Anatole France elbeszéléséből írott „Miasszonyunk bohóczá”-t.


A tiszteletben, sőt dicsőségben, bőven volt része Massenet-nek: a százados hírnevű párisi Conservatoire tanítványából annak zeneszerzéstanára lett, a franczia szépművészeti akadémia tagja volt s a becsületrend nagykeresztjével díszítették fel. A sors különben is kegyes volt hozzá: születése óta jómódú volt elérte a patriarkák korát, épen negyedév telt el 70. születésnapja óta, mikor egreville-i pompás nyaralójában az utolsó, talán legnagyobb szerencse érte: a szenvedés nélküli, hirtelen halál.


Kereszty István.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
A párisi nagy verseny A párisi nagy verseny
Féltő gonddal és óvatossággal készült a MASz a CASO szombat-vasárnapi...
Gróf Bethlen Margit drámája a Vígszínházban Gróf Bethlen Margit drámája a Vígszínházban
A valóban tehetséges és finom szellemű írónő talán nem is tudta,...
A szocialisták követelik az ellenforradalom elfojtását A szocialisták követelik az ellenforradalom elfojtását
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt vasárnap egész napon át a...
Az automata-pisztolyt a magyarok, a hadipuska-versenyt a németek nyerték Az automata-pisztolyt a magyarok, a hadipuska-versenyt a németek...
Vasárnap ünnepélyes keretek között folytatták Magyarország és...
Hajó Sándor vígjátéka Hajó Sándor vígjátéka
„Fiúk és lányok”. Hajó Sándor vígjátéka, többféle okból...
A jószivü bankigazgató A jószivü bankigazgató
Mindenkinek elképzeltük idáig egy nagy bank igazgatóját – csak...
Tragédia Tragédia
Ennek a kis novellakötetnek a megjelenése óta Móricz Zsigmond bő...
A Műegyetem válogató birkózóversenye A Műegyetem válogató birkózóversenye
Varga Béla dr. késése miatt majd egy órával későbben kezdték el...
Miként gyógyítják a részeg embereket? Miként gyógyítják a részeg embereket?
Svéd- és Norvégországban erősen dolgoznak a részegeskedés kiirtására...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98