Az erdő
Magyarország óriási vagyona az erdő.
Hegyeinket erdők koszoruzzák. Milliókat érő fák ezek, melyeket nagy hozzáértéssel művelnek. Nemcsak jólétünk, de egészségünk függ a fáktól. Hogy többet ne mondjunk, minden a nyár perzselő sugarában elalélt, fáradt ember érezte azt a nagy gyönyörűséget, mikor egy árnyas fa lombjai alá menekülhetett, vagy az erdő csöndjének felfrissítő, hűs levegőjét beszivta.
Nézzétek az erdőőröket. Micsoda piros-pozsgás egészséges emberek. Nézzétek a szoba levegőjében levőket. Nagy különbség az, kinek hol van a foglalkozása.
Minálunk főleg a kalásztermő Alföldön nem nagy becsülete van az erdőnek.
Pedig egy akáczos erdőnek több az értéke még ott is, mint tíz husz aratásnak. Az erdőt értéke szerint kell megbecsülni, a hol van és erdősíteni kell, a hol nincs. Az meg egyenesen gonosz ember, a ki az élőfát pusztítja.
Sok ember az erdőt a Csáky-szalmájának nézi s azt hiszi, hogy egy kis gallyazás, egy kis tilos fahordás meg se kottyan. Sokan nem akarják megtudni azt a tiltó rendelkezést, hogy olyan erdőrészekben, a melyekkel megakadályozták, hogy a nyári eső akadály nélkül lehordja a termőtalajt, a hol a fák kötik a sziklákhoz a földréteget és fa hiányában egyszeriben csupasz sziklává mosná az eső, ezek védő erdők. És védőerdőben a galyazás, favágás, irtás tilos.
De tilos az irtás oly erdőkben is, melyeknek eltávolításával a futóhomok terjedésének út nyittatnék, vagy melyeknek talaja szántóföld, rét, kert vagy szőlőmívelésre állandóan nem alkalmas. Az ilyen talajon az erdőt feltétlenül fent kell tartani, miért is, ha azokban vagy az előbb említett véderdőkben tarvágást, vagy épen irtást eszközölnének, a kivágott vagy kiirtott területet hat éven belül újra kell erdősíteni.
Erdőkben s azok közelében csak engedély mellett szabad tüzet rakni.
Az elhagyott tüzet el kell oltani. A ki erdőégést vesz észre, vagy ilyennek tudomására jut, azt a legközelebbi ház vagy község lakóinak tudtára adni tartozik, ezek pedig a községi előljáró rendeletére vagy a nélkül is a tűz oltásához azonnal sietni és annál ingyen segédkezni kötelesek. A kire rábizonyosodik, hogy látta a keletkező tüzet, de azt meg nem jelentette, vagy az oltásban részt nem vett, pedig tehette volna, megbüntetik.
Erdei kihágást követ el az, a ki másnak erdejéből élőfát, tuskót, ágakat lop, vagy az erdőben, melyben a legeltetésre nincsen joga, szándékosan vagy gondatlanságból foganatosított legeltetés, továbbá a fáknak, határ- és jelzőoszlopoknak megrongálásával kárt okoz.
Ha valaki az erdőben már feldolgozott fát lop, vagy ha a lopás esetén a lopott dolog értékes, károsítás esetében pedig az okozott kár összege 60 koronát tulhalad, az esetben ez a cselekmény már bűntettet képezvén, a büntető törvénykönyv szerint büntettetik.
Kihágást követ el még az is, a ki az erdőben tilos uton engedély nélkül jár, új utat tör s az erdészeti személyzet felhívására az erdőből el nem távozik.
Erdei kihágási ügyekben husz koronát felül nem haladó lopásoknál vagy kártételeknél a községi bírót, különben a főszolgabírót illleti meg a bíráskodás.
Az erdősítéseket az állam előmozdítja a beerdősítés alá vett területeknek adómentessé tételével az ültetésre szükséges fa-csemetéknek ingyen kiosztásával, továbbá pénzsegélyek nyujtásával, abban az esetben, ha az illetők az önerejükből nem képesek azt foganatosítani.
Erdősítésre szükséges facsemetékért mindenkor november hó 15-éig kell a m. kir. földmívelésügyi miniszterhez czímezve folyamodni, mindig az illető kir. erdőfelügyelőséghez kell a kérvényt benyujtani, hogy utóbbi az erdősítéseknek közgazdasági szempontból való szükségességét, illetve a csemetéknek ingyen elnyerésére való igényjogosultságot igazolván, a folyamodványt illetékes helyre felterjeszthesse. Az állami kezelésbe vett erdők birtokosainak csemeteszükségletét a m. kir. állami erdőhivatalok hivatalból állapítják meg.
Az egykoronás bélyeggel ellátott folyamodványban meg kell jelölni a beerdősítendő terület helyét, minőségét, továbbá a szükséges csemeték faját, korát és mennyiségét, az elültetés idejét s a folyamodó vagy megbizottjának teljes czimét. A csemeték adományozásáról a folyamodó rendesen annak az erdészeti hivatalnak közbenjöttével értesíttetik, melynél a csemetéket kiutalványozzák.
Vizmosások, kopár és futóhomok területek beerdősítésére kisbirtokosok részére, a mennyiben az illetékes kir. erdőfelügyelő igazolja, hogy a folyamodót a csemeték kiszedésével, csomagolásával és szállításával járó költségek anyagi erejéhez képest aránytalanul megterhelné, a csemetéket az illető birtokoshoz eső legközelebbi vasuti állomásra teljesen díjtalanul szállítják; míg a többi magánbirtokosok a csemeték kiszedésével, csomagolásával s a vasúthoz való szállításával járó s ezer darab csemete után 1 koronával számított és utánvétellel beszedendő költségeket és a mérsékelt vasúti szállítási költségeket tartoznak megfizetni.
Mindezekkel az állam rá akarja irányozni a figyelmet az erdősítés nagyjelentőségű voltára. A gazdaközönségnek pedig viszonyai szerint, már a hol gazdálkodik, magának is erdősítenie kell. De egy bizonyos, hogy a hol az erdő meg van, azt lelketlenség és oktalanság pusztítani.
.jpg "Paál László: Fontainebleaui erdő")
.jpg "Az önálló vámterület és a függetlenségi párt")
.jpg "Hazatérő kivándorlók")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!