Dtum
Login with Facebookk
1912 | Július

Az újra épülő Kecskemét

Kecskemét ősi város építkezése már nem felelt meg a mai kor ízlésének és az emelkedő forgalomnak, minek következtében új városszabályozási terv készült és ez alapon régi városrészekben új utczák nyittattak és a szabályozással a központi piacztér is nagymérvben bővíttetett.

 

Ez a nagyobb arányú szabályozás maga után vonta azt, hogy újabb monumentális jellegű épületek keletkeztek, mely építkezéseknél a hatóság nagy súlyt helyezett arra, hogy azokban a magyar építő művészet legújabb irányai jellegzetes kifejezést nyerjenek; mely iránynak legelső képviselője Lechner Ödön, a ki munkáját Kecskeméten az új városháza építésével kezdte meg, s ez idő szerint szintén Kecskeméten folytatja a Rákóczi-emlékkel összekapcsolt vízvezetéki torony, valamint a legközelebb létesítendő városi muzeum és könyvtár építésével.


A város piacztere még húsz évvel ezelőtt annyira össze volt zsúfolva rendetlen fekvésű, legnagyobb részben még vályogból épült ősi házakkal, hogy nemcsak szépészeti szempontból volt méltán kifogásolható, de nem is felelt meg azoknak a rendkívüli fontosságú gazdasági igényeknek, a melyeket Kecskemét városának különösen nagyarányú gyümölcspiacza megkövetelt.


Egész telektömbök sajátították ki, új határvonalak állapíttattak meg, s az így keletkezett mostmár új, nagy piacztér képe a református főiskola új épületének elkészültével teljesen kialakult, és a térnek a tervezett befásítással való teljes rendezése és a kertek kiképzése által jövő évre már teljesen be lesz fejezve.


A nagy piacztérnek szabályos négyszögben való kiépítését a református templom akadályozta, de a templom fentartásához a város ragaszkodik, mert az a legrégibb magyarországi református templomok egyike, a mely még a török uralom ideje alatt a konstantinápolyi sejk engedélye alapján épült. E templom délnyugati oldalán van az Árpádok alatt épült Barátok temploma, a mely szintén kulturhistóriai nevezetességű épület és a két templom hátterében emelkedik ki az impozáns városháza, a mely a térnek ama részén uralkodik.


A tér északnyugati oldalán, a nagytemplom átellenében épültek a katholikus egyház és a népbank új palotái: az előbbit Grünvald és Bornemissza freskói díszítik. Ezek után következik a kecskeméti takarékpénztárnak Lechner és Pártos által tervezett palotája és a vonalat bezárja az evangelikus egyháznak átjáró bazár-épülete.


A térnek délkeleti oldalát a már előbb említett templomokon kívül a református egyház új főiskolája ékesíti, melynek egyik részében az egész modernül berendezett gimnázium, a másik részében pedig a jogakadémia talál új otthonra.


A város és hatóságokon kívül az egyesületek is törekedtek arra, hogy újabb igényeiknek megfelelő nagyobb épületeket emelhessenek. Így a Széchenyi-téren, a mely ez idő szerint a gyümölcspiacz, kiemelkedik az Iparosok Otthona, az 52 méter széles Rákóczi-út piaczi torkolatának egyik sarkán van a Kereskedelmi Kaszinó, melynek tervezője a Zsolnay által készített majolikáknak dúsabb alkalmazása által iparkodott nagyobb hatást elérni, s melynek szépsége fölött eltérők ugyan a nézetek, de művészet fejlődési szempontból mindig egyik legérdekesebb háza lesz a városnak.

 

Ezzel szomszédos egy igen érdekes jellegű új palota, melyet az 1836-ban alapított Kecskeméti Kaszinó Egyesület most építtetett s a melyiknek nemcsak külső kiképzése, de különösen belső díszítése a helybeli művésztelep tagjainak nagy ambiczióját képezte és művészi szempontból annyira sikerült, hogy annak megtekintése az idegennek első sorban ajánlatos. Ehhez közvetlen csatlakozik a Gazdasági Egyesület palotája. Az útnak eme része a Leszámítoló Banknak és az egyháznak átellenben levő épületei által már teljesen ki van képezve, míg a többi rész építkezési terveivel, kivéve az új törvényszéki palotát, a mely már fölépült, most foglalkoznak.


A földrengés rendkívül visszavetette az egyes tervek befejezését. A többek között vízvezeték kiépítése is e miatt akadt meg, mert megfontolandó volt, hogy a nagyarányú 52 méter magas víztorony, mely egyszersmind a Rákóczi lovas szobrának hozzáillesztésével mint Rákóczi emlék fog szerepelni, mi módon építtessék, s így a már elkészített tervet át kellett alakítani, a mely tervezetet a követelményeknek megfelelő átalakítással Lechner Ödön most fejezett be, s a melynek kétségtelenül oly első rangú művészi hatása lesz, hogy az nemcsak a városnak, hanem az egész országnak egyik építészeti nevezetességét fogja képezni.

 

A toronynak építéséhez most fognak hozzá. Az újabb építkezések közül még figyelemre méltó az Osztrák Magyar Banknak palotája és a Rimanóczy által tervezett honvéd lovaslaktanya. Végül felette érdekes az új művésztelep, a mely eddig nyeles kiváló műízléssel tervezett épületet foglal magában, s a mely megérdemli, hogy azt egy más alkalommal részletesebben ismertessük.


Kada Elek.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez 2 hozzászólás kapcsolódik!
A hozzászólások megtekintéhez kattintson ide!


Mini galéria
A kecskeméti ref. kollégium  1. Az evangélikus egyház bazárépülete, 2. A Népbank, 3. A  katholikus egyház palotája, 4. Az Iparos Otthon, 5. A Kereskedelmi Kaszinó, 6. A kecskeméti Kaszinó Egyesület, 7. A Gazdasági Egylet, 8. Roskovics Ignácz festi a földrengés által megrongált nagyt
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98