Dtum
Login with Facebookk
1912 | Október

A magunk útján

Különös, minden megszokottól különböző, de izgatóan érdekes könyv a Révész Béla új könyve. Csupa heves, konvulziókkal teljes líra, nagy indulatoknak, fájdalmas felháborodásoknak, epedő reményeknek és egy erős, szinte vallásos hitnek szavakba való kitörése.

 

Egy kicsit emlékeztet a formájával, a hangjának zengésével, szabálytalanul ritmikus beszédével, kenetes lendületével az ó-testamentom lírai könyveire, - csakhogy a vallás, a melyet hirdet, forradalmi vallás, a mai kitagadottak, szenvedők, nyomorultak eljövendő boldogulásában való hit.

 

Kötött formába nem szorított, prózai himnuszok, melyek néha szinte apokaliptikus hangon hirdetik a szenvedő milliók panaszait, az ujjongó bizalmat a jövőben, a forradalmi eszméknek való lelki odaadást.

 

Novellák, melyek túl vannak telítve értéssel, a levegőjük forró és a kirobbanásig fülledt a beléjük sűrűdött indulattól, a hangulatuk ostromló erővel ragadja az olvasót maga után: Proletár könyv, tele proletár érzéssel, minden szenvedő szenvedéseit magára vállaló szolidaritással, de a ki teljesen idegen a szocziálista gondolatmenettől, azt is megkapja a belőle kiáradó forróság.

 

Érezni kell, hogy a szavak mögött az írónak nagyon erős indulata rejtőzik, egész valója részt vesz e szavak kimondásában, melyek úgy sorakoznak ki egymás mellé, mintha közvetlenül, azon melegen és vérzőn a lélekből törnének az olvasó fülébe.

 

Ilyen közvetlenség és hit előtt el kell hallgatnia minden elfogultságnak, a mely a mondanivalók nyers anyaga ellen támadhatna, mert itt egy emberi megnyilatkozás van előttünk: egy író szól hozzánk, csak azért, hogy a maga lelkének túlhevített feszültségén enyhítsen a kimondott szóval, hogy elviselhetővé tegye maga magának azt a zaklatott nyugtalanságot, melytől máskép nem tud megpihenni.

 

Nem irodalmi, tehát korlátok közé szorított meggondolások, nem az olvasóra való hatás kívülről jött czélja, hanem a megnyilatkozás belső kényszere szólaltatja meg Révész Bélát s szava önmagától, majdnem önmaga ellenére ölt művészi formát, csak azért, mert a ki megnyilatkozik, természeténél fogva iró. A kik szeretik az ilyen önvallomásszerű írásokat, melyekből bepillanthatnak egy forrongó élet kráterébe, - azok sokáig meg fognak emlékezni, elolvasása után, Révész könyvére.

 

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Schréderné – Paksyné nyerték a női páros teniszbajnokságot Schréderné – Paksyné nyerték a női páros...
Az a nagyszabású nemzetközi teniszviadal, amely a MAC margitszigeti...
A sport és politika
Az utóbbi időben igen gyakran került egymás mellé. Egy-egy külföldön...
Időszerü gazdasági kérdések Időszerü gazdasági kérdések
Korábban a fontos, nemzeti értékű eszméket leginkább a...
Bajban a svájci költségvetés? Bajban a svájci költségvetés?
Svájc pénzügyei, amelyek az utóbbi időben igen kielégitő módon...
Korlátozzák az autóbuszforgalmat Korlátozzák az autóbuszforgalmat
Az autóbuszközlekedés korlátozása igen érzékenyen érinti a...
Lesz olimpia! Lesz olimpia!
Döntött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság A Nemzetközi Olimpiai...
Rövidek Rövidek
A miniszterelnök szállása a rendőrség részéről diszkrét fölügyelet...
A fülemüle A fülemüle
A legkevesebb amit egy színdarab: általában egy írói mű szerzőjétől...
A „Legszebb Kalász” pályázata A „Legszebb Kalász” pályázata
A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara élénk érdeklődéssel kisért...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98