Dtum
Login with Facebookk
1912 | Szeptember

Farkas Ödön 1851-1912

A magyar zenei élet legújabb eseménye, Farkas Ödön halála, nagy veszteséget jelent. Az ő hivatala és hatásköre első sorban a Kolozsvár város fennhatósága alatt álló, maholnap százéves zeneiskola igazgatósága volt; de halálát az egész ország zeneköltése és énekművészete sínyli meg. Mikor 28 éves fiatalember létére megbízták az akkor hatvanesztendős zenekonzervatórium vezetésével: a „szabad művészet” idegen nyelvű oktatóit magyarrá tette, majd a kis keretben működő intézetet annyira fejlesztette, hogy egy tuczat tanára ma már 500 növendéket nevel s úri hölgyek és egyetemi tanárok is ülnek az intézeti zenekarban, mely fényes hangversenyein oly nagyszabású műveket is tolmácsol, minő Beethoven kilenczedik szimfóniája: - mégis zeneköltői és énektanári nagysága teszi nevét maradandóvá.


Első kenyérpályájáról, a mérnökségről, végkép letérítette 1875-ben az Országos Zeneakadémia megnyílta. Itt nekifeküdt a zeneszerzésnek, persze már meglehetős előkészültséggel: s már a következő év augusztusában első operáját hozta színre: „A bayadér” czím alatt.

 

Egész családját fogva tartotta a zene bűbája: ennek a kétfelvonásos operának is szövegét testvérbátyja Lajos írta (a ki nemrég mint rendőrtanácsos halt meg); a czímszerepet pedig, a budai színkörben, testvérhuguk Ottilia énekelte. Az első nagyobb műnek sok részletszépsége volt, főleg az együttesek művészi kidolgozása tanúsította a fiatal zeneszerző hivatottságát.

 

Farkas Ödönnek egyéb elfoglaltsága sokáig nem engedte, hogy új operát írjon; mikor végre a szintén keletindiai tárgyú „Vezeklők” czímű dalművével elkészült, a viszonyok, illetőleg az új operaház élére állított, többé-kevésbé szakértő vezetők mostohasága kilencz évig útját állta annak, hogy a sok jeles tulajdonsággal ékes darab színre kerüljön; csak rég elismert nevek - Erkel, Liszt, Goldmark, Mihalovich, Sárosi (az „Atala” szerzője), Hubay - fémjelzésével ellátott operákat mertek előadni, s mire Farkasnak a régibb nagy-operai stílusban irt művét meghallhattuk 1894 tavaszán: akkorra Mascagni világhódító „Parasztbecsület”-e, meg a lassan, de bizton előnyomuló wagneri zenésdráma teljesen elfordította úgy a tágasabb zenekedvelő közönség, mint az alaposabb képzettségűek ízlését.

 

A magyar zeneszerzők pártfogójának, Káldynak kellett az opera-igazgatói polcára jutnia, hogy Farkasnak magyarstílusú dalműve, a „Balassa Bálint”, már a millennium gazdag műsorán megjelenjék; ebben sok frissesség, könnyedség járult a jeles szerző szokott erényeihez. Utolsó operája, a csodálatosan drámaiatlan szövegű „Tetemrehívás”, 1900 őszen a Takáts nagy művészetére bízott gyönyörű áriákkal s híressé vált tárogatókörzenéjével minden szívet meghódított. S még egy szép sikere volt Farkas Ödönnek az operabálban, bár nem operával: a „Kuruczvilág” czímű programzenéjével, a Rákóczi hamvainak hazaszállításakor ( 1906 októberben ) tartott díszelőadáson.


Egy Kolozsvárott előadott, szintén magyarzenéjű operájának „Tündérforrás” czímű sikerültebb részleteit Farkas később már műveiben használta fel. Irt ő számos másfajta, kisebb-nagyobb művet is; vonónégyest, szerenádot (ezzel pályadíjat nyert a Nemzeti Zenede jubileumán), számos dalt, balladát. „Szondi két apródja” a budapesti filharmóniai hangversenyek egyikén aratott sikert stb. Szerzeményeinek legnagyobb részét a Kolozsvárott alakult „Erkel-társaság” adta ki.


Farkas nem az éneklőmadarak módjára ösztönszerűen daloló zeneíró volt, hanem hivatását komolyan felfogó, helyesen, sőt mélyen gondolkodó, öntudatos művész. E felől nemcsak partiturái a szakértőt győzik meg, hanem minden olvasóját is azok a programértekezései, melyeket az igazgatása alatt állt konzervatórium 1903. és 1904, évi értesítőiben közölt a művészi zenéről, s a zeneiskolák hivatásáról. A mit ő itt a művészet nemzeti jellegéről mond - s nemcsak elmosódó általánosságban, hanem részletpéldákkal teljesen megvilágítva, - az olyan meggyőző, hogy akkoriban úgyszólván az egész sajtót bejárta és mindenütt visszhangot keltett.

 

Abban is nagy igazsága volt, hogy az ének - mint a zeneművészet első és legmagasabb becsű jelentkezése - fontosságát és tanítására fordítandó legnagyobb gondot egyszersmind nemzeti kötelességül hirdette. A magyar ritmuson s az énekszöveg és a zene egyöntetűségén fordul meg egész zeneművészetünk nemzeti jellege.


És itt oltódik be Farkas Ödön sokoldalú és sokérdemű tevékenységében működésének legújabb és legszebb virágot hajtó ága: az énektanítás. Kitűnő könyve: „Az énekhang” (1907) lelkiismeretesen beszámol arról, hogyan képesítette széleskörű tanulmánya az énekhang új felfogására; s hogy az ő új énektanító módszere nemcsak a papíron megálló, holt formula: azt tanítványainak száma és sikere élő példaképen igazolja. Királyi operaházunk új nemzedékében a legértékesebb, s általánosan is ilyennek elismert, Bosnyákné Sándor Erzsi és dr. Székelyhidy Ferencz hangja és énekművészete, a kik tudásukat, sikereiket mesterüknek köszönhetik.


A magyar ének- és zeneművészet története maradandó helyet biztosit Farkas Ödön nevének. K. I.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Kispest – FTC 2:2 (1:0) Kispest – FTC 2:2 (1:0)
A tréfáskedvű április „enyhe telet” varázsolt vasárnapra....
A Szovjetunió északi utánpótlási vonala 2. A Szovjetunió északi utánpótlási vonala 2.
Az Egyesült Államokból Murmanszkba irányuló szállításoknak a...
Újabb beszámoló a gazdasági helyzetről Újabb beszámoló a gazdasági helyzetről
E héten az ipari helyzetről a GyOSz vezérigazgatójától kértünk...
A választójogi gyűlés A választójogi gyűlés
A székesfőváros polgárságát vasárnap délelőtt féltizenegy órára...
Magyar tudós sorstragédiája - Apáthy István emlékének Magyar tudós sorstragédiája - Apáthy István emlékének
Látom Apáthyt, a tudóst. Fehér boncköpenyében a górcső fölé...
Megszűnik a feketekereskedelem – átképzik magukat a feketézők Megszűnik a feketekereskedelem – átképzik magukat a...
A kereskedelmi életben éppen úgy, mint azokon a helyeken, ahol a...
A nemzetközi automobil kiállítás megnyitása. A nemzetközi automobil kiállítás megnyitása.
Fényes ünnepség keretében nyílt meg vasárnap délelőtt 11 órakor a...
A szinpadra visszatérő Küry Klára vallomásai tragédiájáról A szinpadra visszatérő Küry Klára vallomásai tragédiájáról
Négy egymásbanyiló, pazarul berendezett, emléktárgyakkal, mindenféle...
Magyarország – Németország 5:1 Magyarország – Németország 5:1
Pontban félnégy van. Sárosi és Sepan, a német csapat kapitányának...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98