Dtum
Login with Facebookk
1912 | Szeptember

Farkas Ödön 1851-1912

A magyar zenei élet legújabb eseménye, Farkas Ödön halála, nagy veszteséget jelent. Az ő hivatala és hatásköre első sorban a Kolozsvár város fennhatósága alatt álló, maholnap százéves zeneiskola igazgatósága volt; de halálát az egész ország zeneköltése és énekművészete sínyli meg. Mikor 28 éves fiatalember létére megbízták az akkor hatvanesztendős zenekonzervatórium vezetésével: a „szabad művészet” idegen nyelvű oktatóit magyarrá tette, majd a kis keretben működő intézetet annyira fejlesztette, hogy egy tuczat tanára ma már 500 növendéket nevel s úri hölgyek és egyetemi tanárok is ülnek az intézeti zenekarban, mely fényes hangversenyein oly nagyszabású műveket is tolmácsol, minő Beethoven kilenczedik szimfóniája: - mégis zeneköltői és énektanári nagysága teszi nevét maradandóvá.


Első kenyérpályájáról, a mérnökségről, végkép letérítette 1875-ben az Országos Zeneakadémia megnyílta. Itt nekifeküdt a zeneszerzésnek, persze már meglehetős előkészültséggel: s már a következő év augusztusában első operáját hozta színre: „A bayadér” czím alatt.

 

Egész családját fogva tartotta a zene bűbája: ennek a kétfelvonásos operának is szövegét testvérbátyja Lajos írta (a ki nemrég mint rendőrtanácsos halt meg); a czímszerepet pedig, a budai színkörben, testvérhuguk Ottilia énekelte. Az első nagyobb műnek sok részletszépsége volt, főleg az együttesek művészi kidolgozása tanúsította a fiatal zeneszerző hivatottságát.

 

Farkas Ödönnek egyéb elfoglaltsága sokáig nem engedte, hogy új operát írjon; mikor végre a szintén keletindiai tárgyú „Vezeklők” czímű dalművével elkészült, a viszonyok, illetőleg az új operaház élére állított, többé-kevésbé szakértő vezetők mostohasága kilencz évig útját állta annak, hogy a sok jeles tulajdonsággal ékes darab színre kerüljön; csak rég elismert nevek - Erkel, Liszt, Goldmark, Mihalovich, Sárosi (az „Atala” szerzője), Hubay - fémjelzésével ellátott operákat mertek előadni, s mire Farkasnak a régibb nagy-operai stílusban irt művét meghallhattuk 1894 tavaszán: akkorra Mascagni világhódító „Parasztbecsület”-e, meg a lassan, de bizton előnyomuló wagneri zenésdráma teljesen elfordította úgy a tágasabb zenekedvelő közönség, mint az alaposabb képzettségűek ízlését.

 

A magyar zeneszerzők pártfogójának, Káldynak kellett az opera-igazgatói polcára jutnia, hogy Farkasnak magyarstílusú dalműve, a „Balassa Bálint”, már a millennium gazdag műsorán megjelenjék; ebben sok frissesség, könnyedség járult a jeles szerző szokott erényeihez. Utolsó operája, a csodálatosan drámaiatlan szövegű „Tetemrehívás”, 1900 őszen a Takáts nagy művészetére bízott gyönyörű áriákkal s híressé vált tárogatókörzenéjével minden szívet meghódított. S még egy szép sikere volt Farkas Ödönnek az operabálban, bár nem operával: a „Kuruczvilág” czímű programzenéjével, a Rákóczi hamvainak hazaszállításakor ( 1906 októberben ) tartott díszelőadáson.


Egy Kolozsvárott előadott, szintén magyarzenéjű operájának „Tündérforrás” czímű sikerültebb részleteit Farkas később már műveiben használta fel. Irt ő számos másfajta, kisebb-nagyobb művet is; vonónégyest, szerenádot (ezzel pályadíjat nyert a Nemzeti Zenede jubileumán), számos dalt, balladát. „Szondi két apródja” a budapesti filharmóniai hangversenyek egyikén aratott sikert stb. Szerzeményeinek legnagyobb részét a Kolozsvárott alakult „Erkel-társaság” adta ki.


Farkas nem az éneklőmadarak módjára ösztönszerűen daloló zeneíró volt, hanem hivatását komolyan felfogó, helyesen, sőt mélyen gondolkodó, öntudatos művész. E felől nemcsak partiturái a szakértőt győzik meg, hanem minden olvasóját is azok a programértekezései, melyeket az igazgatása alatt állt konzervatórium 1903. és 1904, évi értesítőiben közölt a művészi zenéről, s a zeneiskolák hivatásáról. A mit ő itt a művészet nemzeti jellegéről mond - s nemcsak elmosódó általánosságban, hanem részletpéldákkal teljesen megvilágítva, - az olyan meggyőző, hogy akkoriban úgyszólván az egész sajtót bejárta és mindenütt visszhangot keltett.

 

Abban is nagy igazsága volt, hogy az ének - mint a zeneművészet első és legmagasabb becsű jelentkezése - fontosságát és tanítására fordítandó legnagyobb gondot egyszersmind nemzeti kötelességül hirdette. A magyar ritmuson s az énekszöveg és a zene egyöntetűségén fordul meg egész zeneművészetünk nemzeti jellege.


És itt oltódik be Farkas Ödön sokoldalú és sokérdemű tevékenységében működésének legújabb és legszebb virágot hajtó ága: az énektanítás. Kitűnő könyve: „Az énekhang” (1907) lelkiismeretesen beszámol arról, hogyan képesítette széleskörű tanulmánya az énekhang új felfogására; s hogy az ő új énektanító módszere nemcsak a papíron megálló, holt formula: azt tanítványainak száma és sikere élő példaképen igazolja. Királyi operaházunk új nemzedékében a legértékesebb, s általánosan is ilyennek elismert, Bosnyákné Sándor Erzsi és dr. Székelyhidy Ferencz hangja és énekművészete, a kik tudásukat, sikereiket mesterüknek köszönhetik.


A magyar ének- és zeneművészet története maradandó helyet biztosit Farkas Ödön nevének. K. I.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Anglia és Amerika hasznot akar huzni - a riff-kabilok győzelmeiből Anglia és Amerika hasznot akar huzni - a riff-kabilok győzelmeiből
A marokkói visszavonulás hire leirhatatlan zürzavart támasztott a...
Valutánk megjavitásának előfeltételei Valutánk megjavitásának előfeltételei
Windisch Herman gazdasági főtanácsos, a Pénzintézeti Központ...
A szeszrobot A szeszrobot
....és pontosan kiméri mindönkinek a maga bor- vagy pálinkaporcióját....
Bajnoki mérkőzések Bajnoki mérkőzések
Ma ismét három első osztályú mérkőzésben lesz része a budapesti...
Meglepetés: Harangvölgyi (MAC) az összetett síbajnok Meglepetés: Harangvölgyi (MAC) az összetett síbajnok
Pompás napsütéses időben, nagyszerű hóviszonyok között folynak le a...
Magyar nemzeti közmivelődés Magyar nemzeti közmivelődés
Balogh Bertalan ily czímű könyvében sok figyelemreméltó eszmét mond...
Megkezdődött az oroszkasza-dömping Magyarországon Megkezdődött az oroszkasza-dömping Magyarországon
Az orosz szovjet a mezőgazdasági dömping mellett megkezdte az ipari...
Kis hírek a nagy világból Kis hírek a nagy világból
A La Manche csatorna átúszása Ez a kérdés lép előtérbe ma Anglia...
Mikor és hogyan kell a műtrágyát kiszórni Mikor és hogyan kell a műtrágyát kiszórni
A műtrágyák hatásának nagyságára lényeges befolyással van az, hogy...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98