Az albánok és a vérbosszú

1913 | Szeptember

Érdekes hírt jelentenek Szkutariból: A malisszorok nemrégiben gyűlést tartottak, melyben megesküdtek, hogy lemondanak a vérbosszuról. A határozatot besszahnak nevezték és az ellene vétőket kiközösítik a törzsből.

A határozat évszázados régi, rossz szokással való szakítást jelent, mely nemcsak, hogy megbontotta az albánok közötti egyetértést, hanem megbénította akczióképességüket. A balkáni háború meghozta az albán függetlenséget s úgy látszik az albán vezérek igazán akarják a kulturát, haladást, melynek egyik akadálya, kerékkötője a vérbosszú volt. A határozat alighanem európai hatás alatt születtek meg és bevezető akordja a jövő fejlődésének.

Megosztás:

Az albán vérbosszú - részlet az 1880-ban megjelent Világ Krónika c. lapból

Tánczos G. Károly

A vérboszu néha igen kicsinyes okokból kezdődött, néha azonban az ok is sokkal komolyabb. Például a klementi törzs fejét Niklekát egykor a skutari bazárban egy meggondolatlan török Ťkeresztyén kutyáť-nak nevezte el. Az ingerült arnauta rögtön lefejezte ellenét ott a néptömeg között. A véres harcz nem tört ki rögtön, de az albánok hosszabb ideig nem mertek a városba menni. Időközben a megölt török egyik klementi törzshöz tartozó albánt azon ürügy alatt, hogy fiát megláthatja, a kopliki kis khánhoz csalta ki s ott barátjaival együtt orozva meggyilkoltatta. A véres áldozat természetesen felköltötte a vérboszut. A büszke albán nép nem türte el a sérelmet s midőn más alkalom nem mutatkozott, az est homályában bementek Skutari közelébe is s itt gyilkolták meg a támadót, mint azt jelen képünk hatásos jelenetben föltünteti.

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!