Dtum
Login with Facebookk
1914 | Augusztus

A pénzügyi mozgósitás

A monarchia egész haderejét mozgósitotta.
Körülbelül kétmillió ember felszereléséről, ellátásáról és rengeteg anyag beszerzéséről és elszállitásáról kell idejekorán gondoskodni, ami fizetési eszközökben óriási szükségletet támaszt. E mellett számitásba kell venni a háborus bonyodalmak okozta áremelkedéseket is.

Riesser ezt a szükségletet a hadüzenettől számitott első hat hétben a német birodalomra nézve 2 milliárd márkára teszi. Hantos Elemér most megjelent könyvében (A monarchia pénzügyi harckészültsége) azt állitja, hogy a monarchia két államának tényleges szükséglete a hadrakelés első hat hetében kerek számban egy milliárd koronára fog rugni. Körülbelül ugyanennyire becsüli a kereskedelemnek és iparnak a mozgósitással és a háboruval kapcsolatban felmerült igényeit.

Ezenkivül tekintetbe kell venni az ugynevezett ijedtségi, rémületi szükségletet, ami abban nyilvánul, hogy a közönség megostromolja a pénzintézeteket, hogy betéteit kiszedje, készpénzzé tegye és otthon őrizze. 1912-ben, amidőn a balkáni háboru kitört, Ausztriában több mint félmilliárd korona, nálunk pedig közel ennyi vonatott el a közgazdasági élettől és vándorolt a harisnyába és a ládafiába.

Most, a szerb háboru kitörésekor a közönség viselkedése előnyösen eltért a balkáni háboru alatt tanusitott magatartásától. A budapesti és bécsi pénzintézeteknél a betétforgalom általában a rendes mederben haladt. Ami többkivét mutatkozott, az a hadsereghez való bevonulásoknak volt tulajdonitható. Rendkivüli nagy forgalom csak a magyar és osztrák postatakarékpénztárnál volt. A monarchia vidéki intézeteinél se voltak igazi run-ök.

Midőn azonban az általános mozgósitás elrendeltetett és nyilvánvalóvá lett, hogy európai háboru előtt állunk, joggal lehetett attól tartani, hogy a közönség megrohanja a pénzintézeteket és az ijedtségi szükséglet olyan arányokat ölt, hogy azzal se az állam, se a pénzintézetek nem tudnak megbirkózni.

Ez a körülmény inditotta arra a kormányt, hogy 14 napos moratóriumot hirdessen ki, melynek tudvalevőleg az az egyik rendelkezése, hogy a pénzintézetek 200 koronánál nagyobb betétet nem tartoznak azonnal kifizetni. Ennek a rendszabálynak tulajdonitható, hogy most a pénznek otthon a ládafiában való tezaurizációja nem fog olyan mérveket ölteni, mint 1912-ben.

Az elmondottakból kitünik tehát, hogy a legközelebbi időben a monarchiának mintegy 2 1/2 milliárd korona mozgósitására van szüksége. Az a kérdés már most, hogy milyen forrásokból történik ennek az óriási összegnek a beszerzése.

A háborus izgalom első heteiben az állam és a magángazdaságok pénzügyi szükségleteinek legfőbb támasza és végső forrása a jegybank. A kamatláb, az adóköteles és adómentes forgalom viszonya, bármily jelentőséggel is birjanak béke idején, a háboruban tekintetbe se jönnek. Háboruban minden kamatláb elfogadható, csak pénz legyen. A háborus szükséglet pedig mindig az adómentes tartalék körén kivül esik.

Az Osztrák-magyar bank a Szerbia elleni mozgósitás elrendelése napján (julius 26.) a kamatlábat 4 %-ról 5 %-ra, azután szuccesszive 6 és 8 %-ra emelte fel. A hadüzenet előtti utolsó kimutatás (jul. 23.) szerint az adómentes bankjegytartalék 59.5 milliót tett, ami a julius végéig terjedő hét alatt sok száz milliós adóköteles forgalommá változott át. A bankkimutatás még nem jelent meg, de biztosra vehető, hogy julius 31-ig legalább 600 millió adóköteles bankjegy van forgalomban. Ez a szám azóta természetesen növekedett, minthogy a moratórium következtében visszaáramlások nincsenek.

Lássuk már most, hogyan megy végbe a jegybank hadi akciója, minő terhet bir el és mekkora terhelésnek szabad kitenni? Az akció egyik tényezője a bank érckészlete, amely a dolog természeténél fogva hirtelen, tetszés szerint nem szabályozható, a másik a jegyforgalom mozgékonysága, amely a fedezeti szabályok által van korlátozva. A kettő ereje adja a bank teljesitőképességét a pénzügyi mozgósitás esetén.
A jegybank érckészlete 1914. julius 23-án, vagyis öt nappal a Szerbiának küldött hadüzenet előtt kitett 1.589.247,000 koronát, amely mennyiség 40 %-os fedezeti arány mellett 3.973.117,500 korona bankjegy kibocsátását tette lehetővé. Ha ebből az összegből levonjuk a julius 23-iki bankjegyforgalmat, mely 2.129.759,000 korona volt, ugy még mindig 1.843.358,500 koronára rugott a törvényes fedezet mellett az alapszabályok értelmében továbbmenőleg kibocsátható bankjegymennyiség.

Ma már ez az összeg természetesen jelentékenyen redukálódott, de még mindig legalább 1200 millióra tehető. Mindez amellett szól, hogy a háboru szükségleteivel a jegybank meg fog birkózhatni.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98