Vasárnap jubileumot ül a budapesti áru- és értéktőzsde: születésének ötvenedik évfordulóját fogja megünnepelni. Január 18-án volt ötven esztendeje, hogy a pesti tőzsdét Kochmeister Frigyes megnyitotta és a lefolyt félszázad alatt ez az intézmény gazdasági életünk egyik legfontosabb tényezője lett.

Változatos és viszontagságos pályafutásán a második félszázad küszöbéig jutott el a tőzsde önkormányzatának teljes birtokában. Sajátszerü szeszélye a sorsnak, hogy éppen a jubileum idején fenyegeti ezt a tőzsdét a megrendszabályozás veszedelme, melyet ötven éven át el tudott kerülni. 

A tőzsdereform a tőzsde ötven esztendős jubileuma idején válik aktuálissá és ugyanakkor, amikor a kormány képviselői a jubileumi ünnepen a hivatalos világ hódolatát leteszik a tőzsde elé; a minisztériumokban fonják a hurkot a tőzsde autonomiájának a nyakára.

Pedig a budapesti áru- és értéktőzsde ötvenesztendős történetének egyetlen nagy tanulsága az, hogy a tőzsdei élet és forgalom csakis a szabadság éltető levegőjében tud igazán kifejlődni. Azokat a korlátokat és rendszabályokat, amelyek a tőzsdei üzlet rendes menetének és realitásának biztositására szükségesek, a tőzsde maga kialakitotta és megvalósitotta, bizonyságául annak a régi igazságnak, hogy a gazdasági forgalom megteremti magának a biztonságához és zavartalanságához szükséges jogrendszert.

Az önrendelkezés jótékony hatása nyilvánul meg abban, hogy a budapesti gabonatőzsde az évek folyamán nemzetközi jelentőségre tudott vergődni és hogy az értéktőzsde manapság belekapcsolódik a nemzetközi tőkemozgalmaknak láncolatába.

De a szabadság és autonomia csak ugy vált hasznossá, hogy a tőzsde maga törekedett a visszalépések kiküszöbölésére, a hiányok pótlására, az üzleti forgalom megtisztitására, a tőzsde egész világának szoliditására. Csakis igy sikerülhetett az ellene irányzott támadásoknak élét venni és elmondhatjuk ennélfogva, hogy a budapesti tőzsde az autonomiára mindig érdemesnek mutatkozott.