Dtum
Login with Facebookk
1914 | Július

Orosz felvevő piacok

Mostanában a balkáni piacokon beállott ideiglenes pangás miatt kiviteli kereskedőink figyelme és érdeklődése ujra az eddig elhanyagolt, vagy kevesebb figyelemre méltatott fogyasztási területek felé fordul. Ez az érdeklődés jelenleg az orosz felvevő piacok iránt fokozottabb módon nyilvánul meg, ami különben normális viszonyok közepette is érthető volna, hiszen Oroszország és az Osztrák-magyar monarchia földrajzi fekvése mintegy predesztinálja, hogy e két birodalom között élénkebb kereskedelmi viszony fejlődjön ki.

Az Oroszországgal közvetlen szomszédos Németbirodalom kereskedői ezt a helyzetet kellően kihasználják dacára, hogy az orosz soviniszták előtt a németek nem valami nagy rokonszenvnek örvendenek.

A magyar kereskedők egy részénél ezideig bizonyos foku tartózkodás nyilvánult meg az orosz piacokkal szemben, holott nem kell figyelmen kivül hagyni azt a körülményt, hogy az orosz kereskedők sovinizmusa is háttérbe szorul, ha anyagi érdekeiket esetleg kedvezőbben biztosithatják. 

Pedig Oroszország minden körülmények között a jövő egyik legnagyobb piaca, s vevő képessége folytonosan emelkedik. A lakosság állandóan szaporodik, az egyes állampolgárok is megfelelő pénzügyi viszonyok közt vannak, azonkivül a természeti kincsek kiaknázása is mindig nagyobb és nagyobb számu munkaerőt igényel, ami viszont maga után vonja az eddigi, kevesebb fogyasztó képességgel biró parasztoknak munkásokká való átvedlését, amikor is azok fogyasztási igényei is emelkednek, s életviszonyaik megváltoztatásával élelmiszerekben, ruházati cikkekben, cipőben, kalapokban és egyéb cikkekben mind többet fogyasztanak. 

Oroszország, kb. 140 milliónyi lakossága dacára még fiatal ország, amennyiben csak most kezd kibontakozni középkori helyzetéből, s most van azon az uton, hogy nagyobb gazdasági és ipari tevékenységet fejtsen ki. Ugy a nagyobb városokban, mint a mindinkább sürübb lakossággal biró Szibériában a külföldi áruk vevőközönsége rohamosan szaporodik.

Oroszország a japán háboru folytán előállott zilált pénzügyi helyzetét már rendbehozta, de figyelemmel kell lenni arra a körülményre, hogy Oroszország agrár állam lévén a népességnek pénzügyi helyzete legnagyobbrészt az évi termés eredményétől függ.

Másrészt azonban az is érthető, hogy Oroszország külföldi tőkére szorult, amit nem az ország szegénységével, hanem óriási kiterjedtségével magyaráznak. A francia tőke tudvalevőleg már felkereste ugyan az orosz vállalatokat, mindazonáltal a franciák és az oroszok nem igen törekedtek arra, hogy közös vállalatokat alapitsanak holott ez a francia vagy bármely más idegen tőkére kivánatos volna, miután az oroszok természetszerüleg legjobban ismerik hazájuk természeti kincseinek legcélszerübb kiaknázási módját és viszonyait. 

Ezideig az orosz kereskedelem fejlődését nagyrészt a németeknek köszönheti, habár mint már előbb emlitettük, az oroszok a németek iránt nem valami nagy rokonszenvvel viseltetnek. Az idegen tőke, orosz szakemberekkel és munkásokkal szép eredményt tudna produkálni.

Az idegen gyáros még ma sem igen szeret Oroszországban letelepedni, tartván az ottani politikai viszonyoktól, holott ez irányban is nagyban javult a helyzet, amennyiben az önkényuralom is, a parlamentáris kormányzat behozatala óta megszüntnek mondható és felismerve a kérdés fontosságát, maga a cár is nagyban érdeklődik az ország közgazdasági ügyei iránt.

Oroszország különösen nyerstermékeket produkáló állam, s ennélfogva az országban nagyban keresik a nyugati ipar termékeit. Az oroszok általában jó vevők, de ha ott árut akarunk elhelyezni, alkalmazkodnunk kell azok szokásaihoz. Az orosz leginkább hitelre vásárol, s az átvétel alkalmával elfogadványt ad, mely a ottani helyi szokásokhoz mérten 8-9, esetleg 12 hónappal a szállitás után esedékesek.

A külföldi kereskedő ilyen fizetési módozathoz ritkán van szokva, pedig hitelezés nélkül az orosz piacokon üzletet kötni nehezen lehet. Legelsősorban s eddig leginkább a német kereskedők alkalmazkodtak ehhez a kereskedelmi szokáshoz, de viszont ezen előzékenységüknek is köszönhetik, hogy az orosz bevitelt ugyszólván ők monopolizálták ezideig. 

Az egész orosz kereskedelemnek, még a helybelinek (vásároknak) is a hitel az alapja.
E rendszer természetesen kockázattal jár, de ott más rendszert egyelőre nem ismernek. Ismerve az orosz kereskedelmi viszonyokat, maguknál az árak megállapitásánál sem szabad hajthatatlannak lenni. A piac meghóditásához kezdetben feltétlenül szükséges, hogy a lehető legalacsonyabb árakkal dolgozzunk, ami természetesen később, bizonyos évek mulva, meg fogja teremni a maga gyümölcsét.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98