Dtum
Login with Facebookk
1914 | Szeptember

Háboru a levegőben

Három évvel ezelőtt egész Angliát lázba hozta egy könyv, melyhez sir Hiram Maxim, a hires ágyukirály irt előszót. Ebben a könyvben R. P. Hearne, a legjelesebb angol katonai szakirók egyike, miután behatóan fejtegette a kormányozható léghajók szerepét és használhatóságát a háboruban, fölveti azt az izgató kérdést, hogy „megtámadhatja-e Németország Angliát a Zeppelinjeivel…Most megdöbbentő aktualitást ád ennek a problémának az a leirhatatlan rémület, melyet az Antwerpen fölött megjelent német katonai léghajók Párisban és Londonban, mindjárt legelső támadásukkal fölkeltettek.

„A német Zeppelin-léghajó egész könnyen elbir 15 embert, tömérdek tüzelőanyagot, eleség- és lőszerkészletet. Fölszerelhető szikratáviróval, légi torpedókkal és bombákkal, sőt egyenesen felülről tüzelő ágyukkal is ellátható. Szóval: igazi légi dreadnoughtot lehet csinálni belőle, - s ez a dreadnought legyőzhetetlen urrá teszi a levegőben Németországot. Mert a Zeppelin 50-60 kilométeres sebességgel röpül óránként szélcsendes időben s ennek a kétszeresét is könnyen megteheti, ha kedvező légáramlatba jut. Ami azt jelenti, hogy 1000-1200 km távolságra operálhat minden veszedelem nélkül; s ha ezt az elméleti határt felére szállitjuk is le, még akkor is áll és igaz a rettentő valóság, hogy: a Zeppelin, még kedvezőtlen körülmények közt is 500-600 kilométer távolságra viheti a harcot Németország határain túl.

Angliát már vaksötétben közeliti meg, amikor egyáltalában nem is látható. És ha a Zeppelin rászánja magát erre a támadásra, akkor nincs emberi erő, amely visszatartsa!

Ez a légi dreadnought éjszaka röpülné át a csatornát, amikor nem kellene attól félnie, hogy meglátják s megérkezvén az angol partokra, valósággal ugy sujthatna le a magasból, mint az istennyila. Erődeink és hadihajóink még csak nem is igen lövöldözhetnének rá; mert egészen sajátos szerkezetü, hegyes szög alatt lövő ágyuk és messze körzetben robbanó gránátok és shrapnelek nélkül könnyelmü puskaporpazarlás volna minden lövés a Zeppelinek ellen. De, még ha sikerülne is lelőni egy-egy ilyen mostrumot, ezzel csak a későbbi veszedelmeket hiusitaná meg, mert a lezuhanó Zeppelin bombái azért mégis csak felrobbannának. És az ellenség vesztesége? …. Alig egy tucat, vagy mondjuk: 20 ember, meg a léghajó költsége, ami, - ha félmillió koronára tesszük is az árát, - mégis csak pénz.

A Zeppelin a szó szoros értelmében láthatatlan ellenség, gyorsabban jár, mint a dreadnoughtok, s mivel mindig légvonalban haladhat, szükségképen a legrövidebb vonalakon közlekedhetik két pont között. Se a szárazföldi, se a tengeri haderő meg nem állithatja, s ha támadni akar, még a kedvező széláramlatot is megvárhatja, hogy minél gyorsabban és biztosabban elérhesse célját. Kiel és Bréma északkeleten, vagy Friedrichshafen délkeleten, oly elsőrendü stratégiai állomások, ahonnan pár óra alatt Portsmouth, London és Sheerhess fölött lehet egész csomó Zeppelin: s ha ezek a léghajók elpusztitják vagy csak megbénitják is az angol flottát, akkor szabad az út a német flottának az angol partokra s a német inváziót semmi se állithatja meg többé!...”

Három évvel ezelőtt festette ily élénk szinekkel a Zeppelinek veszedelmét egy elsőrendü angol katonai szakiró. Akkor még csak azt a lehetőséget vette számba, hogy Bréma, Kiel és Friedrichshafen lesznek a német légi flottának támadási bázisai: szóval csupa több száz kilométernyire fekvő pont a szigetországtól. De mit szólna ez a Hearne ma, midőn csak pár nap választja el a német hadsereget attól, hogy elfoglalja az egész francia partvidéket a La Manche-csatorna mentén? … Amikor 20-30 kilométer fogja csak elválasztani az angol partokat a német Zeppelinektől, - amikor a levegőnek rettenetes dreadnoughtjai két óra alatt London fölött lehetnek s néhány perc alatt az angol nemzeti vagyon milliárdjait pusztithatják el, félelmetes tengeri haderejét pedig matematikai precizitással tehetik tönkre? … Amikor Helgoland partjai fölött megjelennek ezek a légi szörnyetegek és a derült égből lecsapó villámként szólnak bele abba a hősies, de egyenlőtlen közdelembe, melyet kis német naszádok és cirkálók vivnak a 25-30 ezer tonnás angol páncélosokkal? …

Negyvenhárom évvel ezelőtt, a német-francia háboru alkalmával, három vakmerő, porosz lovastiszt átlovagolt Elszászba, hogy földeritő szolgálatot végezzen. Mikor hazafelé tértek, fáradtan fordultak be egy utszéli korcsmába egy ital borra, mit se törődve azzal, hogy ellenségtől nyüzsgő területen járnak. Jó darabig vigan iddogáltak, nem is sejtve, hogy a korcsmáros titokban értesitette ottlétükről az ellenséget. Egyszerre aztán hirtelen rajtuk ütöttek a franciák: egész sereg zsandár, lövésre emelt puskákkal….A három porosz gondolkodás nélkül nekiment a túlerőnek; az egyiket nyomban lefegyverezték, a másikat agyonlőtték, - de a harmadikkal nem birtak. Ez kivágta magát, lelőtt egy zsandár-káplárt, fölkapott ennek gazdátlan lovára és szerencsésen elnyargalt a rázuditott golyózáporban. Gróf Zeppelin Fredinánd volt ez a vakmerő kapitány, a porosz hadsereg egyik leghiresebb lovastisztje.

Ma már elmult 76 éves és alig három hete – önkéntesnek jelentkezett a német hadseregben. Makacs és keményfejü, szivós öreg ember, aki még egyszer akar verekedni a földön, - miután a levegőben oly ármádiát szervezett ellenük, amelynek támadása legyőzhetetlen. Mert a légi dreadnoughtok nehéz problémáját Zeppelin gróf oldotta meg; a legutolsó tizenöt év alatt az ő neve egyet jelentett a csüggedetlen munkával és a hajthatatlan energiával, mely minden poklokon diadalmaskodik. Mig a francia Santos Dumont, aki a legelső kormányozható léghajót elkészitette és repült is vele, csak apró, 180 köbméter ürtartalmu léghajójával kezdte, - Zeppelin már első légi dreadnoughtját is 10.000 köbméteresre tervezte. Mert mindjárt erős motorral akarta hajtani és legénységet, sulyt is akart benne szállitani, hogy ne puszta játékszer legyen, hanem félelmetes támadó és védő fegyver a nemzeti haderő szolgálatában.


Már 1900-ban fölszállt a legelső léghajójával s mindjárt ekkor kezdett müködni a véletlennek az a gonosz játéka, mely aztán éveken keresztül üldözte Zeppelin grófot. Baj történt a hajtótengellyel, ugy hogy a léghajó elhajlott s aránylag nagyon csekély (óránként 15 km.) sebességgel haladt, mert ferdén feküdt a levegőben; de baj történt a kormánnyal is, melynek zsinegjei összekuszálódtak, mikor pedig a léghajó leszállt a bodeni tavon, nekiment egy cölöpnek és megrongálódott. De már a második fölszállás, ugyanannak az évnek a végén, sokkal jobban sikerült: a léghajó ugyanis, bár kedvezőtlen körülmények közt haladt, mégis elért óránként 32 kilométert, ami a franciákkal szemben 11 km. előnyt jelentett.

Teljes öt esztendeig tartott, míg Zeppelin összeszedhette a pénzt, mely kisérleteinek tovább folytatásához, illetőleg fölujitásához szükséges volt. És a balsors ismét üldözte őt. Csak kétszer szállhatott föl, mindig nagyon kedvezőtlen időben: s a második fölszálláskor egy éjszakai vihar csaknem teljesen összetépte Zeppelin léghajóját s az aluminium vázat is nagyon megrongálta. Ebben a kritikus időben maga Vilmos császár lépett közbe s gazdag iparosokat rávett arra, hogy nagy anyagi áldozatokkal részvénytársaságot alakitsanak a légi hajózás előmozditására. Ez a részvénytársaság 100.000 márkát adott Zeppelinnek, aki ebből a kamatnélküli kölcsönből már 1906 nyarára el is készitette harmadik léghajóját. Ez lett aztán alaptipusa a mai Zeppelineknek; merev aluminiumváza 16 cellára van osztva, melyek mindegyikében egy-egy hidrogéngázzal megtöltött gömb van; a levegőben való egyensulyozást a léghajó hátuljára erősitett hidrogénzsákok végezték, mig a magassági és oldalkormányzás sárkánysikokkal történt; maga a léghajó önsulyán kivül 2500 kg. fenékterhet és összesen 9 embert vitt két gondolájában.

Evvel a léghajójával már fényes sikereket ért el Zeppelin; 1906 október 9-ikén szállt föl először a Konstanzi tóról, majdnem átröpült a svájci határig, majd megkerülte a tavat és igy ért Friedrichshafen fölé, ahol a wrüttembergi király tiszteletére nagy kanyarulatot csinált. Még jobban sikerült a másnapi fölszállás: s a kétórás utazás sikeréről szóló hiradást ujjongva fogadta egész Németország. A birodalmi gyülés félmillió márka tiszteletdijat szavazott meg, mint nemzeti ajándékot, Zeppelinnek, aki nyomban hozzáfogott negyedik léghajója épitéséhez: ennek hosszát 136 méterre, átmérőjét 13 méterre, ürtartalmát pedig 15.000 köbméterre tervezte….Képzeljünk el egy 136 méter hosszu, három emeletes épületet, mely egyszerre a levegőbe emelkedik és zugva röpül a felhők fölé!

Zeppelin egyfolytában 24 óráig akart röpülni evvel az óriási légi dreadnought-tal, - s aztán egy rettenetes égiháboru teljesen tönkre tette Echterdingen mellett a nagyszerü alkotást. Ekkor azonban az egész német nemzet magáévá tette Zeppelin gróf ügyét s önkéntes adakozás utján csaknem hat millió márka gyült össze, amely összeg most már egyszer s mindenkorra biztositotta Zeppelin grófnak a további kisérletezést. És mialatt a franciák, megszédülve Blériot sikereitől, rajongó lelkesedéssel és lázas buzgalommal vetették rá magukat a repülőgépekre, addig a németek – a gigászi méretek emberei – nem csüggedve a kudarcokon, nem riadva vissza semmi áldozattól, makacs türelemmel épitgették tovább a Zeppelineket, amelyek most aztán akcióba lépnek. Hogy milyen sikerrel, - bizonyitja a franciák és belgák rémülete, az angolok aggodalmas borzadálya, az oroszok kétségbeesett erőfeszitése: ami azonban mind nem állithatja meg a levegő Leviathánjainak diadalmas előrenyomulását és végzetes rombolásait.

Amig Franciaország a revanche vágyától mámorosan egyre-másra „tökéletesitette” a géprepülést s minden igyekezetét arra forditotta, hogy mennél kisebb sullyal és felülettel, mennél nagyobb sebességet érjen el, - addig a komoly és pozitiv németek egyenesen növelték a kormányozható léghajó méreteit és köbtartalmát, hogy elbirja azt a sulyt, amelyet el kell birnia, hogy a háboru céljaira használható legyen. És mig ekképen az aeroplán lassanként egyszerü sporteszköz, közönséges versenygép lett minden gyakorlati hasznon nélkül, addig a motortechnika fejlődésével lépést tartó Zeppelinek nagyszerü hadigépekké alakultak át. Nem esetlenek, nem is nehézkesek, sőt már nem is megbizhatatlanok, - csak épen félelmetesek és halálthozók, mint a 42 centiméteres bombák. Mind a két hadi gép szörnyü meglepetés a hármas entente számára, miként azt az eredmények is bizonyitják.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Statisztikai kimutatás egyes országok irányítható aeroplán-állományáról.1. Németország 2. Franciaország 3. Ausztria-Magyarország 4. Olaszország 5. Oroszország 6. Anglia Az ellenséges csapatok hadállásának kikémlelésére fölszállt a Zeppelin, s mit sem törődve a lövedékek záporával, vakmerően röpül a város fölé Ha az angol flotta előszeretne bújni rejtekhelyéből, nagyon kellemetlen meglepetés éri Zeppelin legujabb típusu kormányozható léghajója
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98