Dtum
Login with Facebookk
1915 | Április

Pénzkamat és a háboru

Budapest, 1915. április 17. 

A mult hét végén az Osztrák-magyar bank 5 százalékra szállitotta le a bankrátát, éppen abban az időben, midőn a nyugati és keleti harctereken a tavaszi időjárás beálltával nagyobb erővel megindultak a hadmüveletek. Ezekből a külsőségekből következtetve azt kellene hinni, hogy a háboru és a kamatozási viszonyok között nincs meg az összefüggés abban az értelemben, hogy a háboru intenzivitása, ereje és terjedelme közvetlenül befolyásolná a pénz kamatozási viszonyait. 

Régebbi időkkel összehasonlitva, ezt a tételt nem lehetne fenntartani, mert korábbi időkben a kettő között meglehetősen szoros kapcsolat állott fenn, mert a pénz kölcsöndiját rendkivül erősen befolyásolta a kockázat, amivel a pénz hitelezése háborus viszonyok között egybe volt kapcsolva. A jogrend és jogbiztonság fejlődésének, sőt a nemzetközi jogrend bizonyos, szinte észrevétlen behatásának kell tulajdonitanunk, hogy a kockázat dija nem annyira jelentős tényező a pénzkamat alakulásában, mint régebben. Egészen a régi viszonyokra vallott azonban a pénzkamatláb ugrásszerü átváltozása a háboru kitörését követő első hónapban.

Mindnyájunknak élénk emlékezetében van még a tavalyi augusztus, midőn az angol bank kapkodó hirtelenséggel szállott fel a 10 százalékos bankrátáig, nálunk pedig a nyugati államok eljárásának hatása alatt a hivatalos kamatláb szintén 8 százalékra emelkedett. A 8-10 százalékos kamat nem jelenthetett egyebet, mint a hitelezés teljes megszüntetését és a gazdasági élet megbénulását.

Az első rémületet csakhamar nyugodt megitélés váltotta fel, mert kiderült, hogy a magas kamatláb csak a belső gazdasági étetet sujtja, a nemzetközi pénzpiac egyes országok piacaira forgácsolódott szét, amelyeknek kölcsönös vonatkozásai a kamatozási viszonyoknál sokkalta erősebb tényezők: a kölcsönös áruforgalom kiegyenlitése, a fizetési mérlegek alakulása a semleges államokkal szemben, de spekulativ tényezők is éreztetik hatásukat. 

A normális gazdasági tényezők az első rémület hatása után csakhamar felülkerekedtek és a pénzkereslet és kinálat átvette a maga szerepét a sok irányban izolált belföldi piacokon. Ami a pénzkinálatot illeti, ebben a tekintetben kétségkivül erős befolyással volt az a körülmény, hogy a pénzforgalom az összes hadviselő országokban jelentékenyen megnövekedett; a bankjegyforgalom az összes hadviselő államokban jelentékenyen nagyobb, mint tavaly, a békés viszonyok között volt. 

Ez a nagyobb pénzforgalom a bankok pénzkészletét is jelentékenyen növelte, mert az állam a hadsereg részére való szállitásokat készpénzben fizette és a moratórium hatása alatt a gazdasági életben általánosságban a készpénzben való fizetés foglalta el a hitel helyét. A moratórium fokozatos megszüntetése csak fokozta a pénztőke felgyülemlését, amivel szemben a hitelélet nem volt képes a megfelelő mértékben fellendülni.

A rövid időre szóló hitelek ujból a bankok pénztárai felé sodródtak, hosszu lejáratu hitelezésekre pedig hiányzott a kinálat részéről a hajlandóság. Viszont a pénzkészlet a háboru következtében meglehetősen összezsugorodott; a tőzsdék zárva tartása, a nagyobb beruházások elhalasztása mellőzhetővé tették a hitel nagyobb mértékben való igénybevételét. Ennek következtében az az érdekes jelenség áll elő, hogy a kereslet és kinálat befolyásolják ugyan a pénz kamatozási viszonyait a jelenlegi háboruban a nélkül, hogy akár a kereslet, akár a kinálat a maga érdekeit valami különös erővel igyekezzék érvényesiteni. Sem a kereslet, sem a kinálat nem fejt ki különös tevékenységet, mindegyik csak futólagos és átmenő kamatozást igyekszik biztositani.

Ezzel a jelenséggel szemben áll a nagyobb pénzforgalom és a hadsereg szállitásokból a belföldön felgyülemlő tőkék elhelyeződése, amelyek együttvéve nyomást gyakorolnak a pénzpiacra, mert a pénzkinálat rendelkezésére álló tőkéket nagyobbitják. 

Az is érdekes jelenség, hogy ezek a pénzpiaci viszonyok, a nemzetközi pénzpiac összekapcsoló fonalainak szétszakadása dacára, csaknem azonos módon következtek be az összes hadviselő államokban. Az angol, francia, német és osztrák-magyar bankráta, a jegybank mult heti kamatláb leszállitása óta egyformán 5 százalék ezekben az országokban anélkül, hogy az egyik bankkamatláb azzal a befolyással lehetne a másik állam pénzforgalmára és hivatalos kamatjára, mint a békés időkben.

Abban is megegyeznek a pénzviszonyok az összes hadviselő államokban, hogy a piaci kamatláb valamennyi államban jelentékenyen alacsonyabb a hivatalos bankkamatlábánál, ami arra vezet, amint a bank főtitkára a főtanács ülésében kifejtette, hogy a jegybank elvesziti a kapcsolatot a kereskedelmi forgalommal és váltóanyag alig áll rendelkezésre. Valószinüleg csak ismertetett pénzviszonyok idézték elő, hogy a hadikölcsönpénztárak nem voltak képesek nagyobb tevékenységet kifejteni, mert a piaci kamatláb alacsony volta az amugy is csekély pénzkeresletet elterelte a jegybank pénztáraitól.

A háboru kilencedik hónapjában tehát a belföldi pénzpiacot a tőkék felgyülemlése és a hanyatló kamatláb jellemzik. A jegybankot a maga elhatározására az a körülmény inditotta, hogy sem a belföldi hiteligények, sem a devizák áralakulása nem teszik szükségessé az eddigi kamatláb fenntartását, minek következtében a mi jegybankunk kamatlába is arra a szinvonalra érkezett, amely az összes nyugat-és középeurópai államokban ma meghonosult.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Perek sokasága tisztességtelen verseny miatt Perek sokasága tisztességtelen verseny miatt
Az üzleti verseny egyre élesebb és ennek következtében olyan...
Különbizottság foglalkozik a háborus bűnösség megfogalmazásával Különbizottság foglalkozik a háborus bűnösség...
A Buna londoni tudósítója foglalkozik a "Háborus bűnösség kérdésével...
A német birodalmi biztos működését nem befolyásolják a norvégiai események A német birodalmi biztos működését nem befolyásolják a norvégiai...
Illetékes német helyről közlik: Berlini politikai körökben annyiban...
Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst! Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst!
Nemcsak az ország, de az egész művelt világ megrendülve fogadta a...
Simon Böske és Brammer Pál esküvője Simon Böske és Brammer Pál esküvője
Husz fényképezőgép, féltucat filmfelvevő masina, reflektorok, izzó...
Uj helyzet a Balkánon
Anglia ismeretes javaslata ujra mozgásba hozta a Maczedónia iránt...
Választási mozgalmak Választási mozgalmak
A hivatalos lap e hó 11-ikén közölte a királynak a...
Pusztító zivatarok Pusztító zivatarok
A nyári zivatarok, jégeső, szélvész, felhőszakadás az ország több...
Laval párisi megbeszéléseit további német-francia eszmecsere követi Laval párisi megbeszéléseit további német-francia eszmecsere...
Mint a Petit Parisien jeleneti, Laval helyettes miniszterelnök...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98