Dtum
Login with Facebookk
1915 | December

Gazdasági összeköttetéseink a Kelettel

Budapest, 1915. november 27. 

A világháboru okozta gazdasági elváltozásokat teljes nagyságukban csak a háboru befejezése után lesz alkalmunk nemcsak megismerni, hanem egyuttal megérezni is. Annyit azonban a legtöbben közülünk már elég tisztán látunk, hogy a nemzetközi gazdasági összeköttetésekben és a nemzetközi forgalom irányaiban szükségszerüen jelentős átalakulásoknak kell bekövetkezniök.

Magával hozza ezt az átalakulást az a törekvés, amellyel az entente nyugati államai a mai fegyveres küzdelmet a gazdasági térre óhajtják átvinni, magával hozza az a mai viszonyokból származó és szükségesnek mutatkozó törekvés, amely bizonyos szorosabb gazdasági kapcsolatot óhajt Magyarország, Ausztria és Németország között, nem is szólva azokról az uj gazdasági összeköttetésekről, amelyek a háboru következtében előálló államterületi változásoknak szintén szükségszerüen a nyomában járnak.

Az uj vámpolitikai korszakot már ezek az elváltozások, amelyek a világháboru következményei fogják befolyásolni, és ezért az uj kereskedelmi szerződések kora egészen uj irányelvek hatása alatt fog állani, amelyek az előző kereskedelmi szerződésekben és az eddigi kereskedelmi politikában nem érvényesülhettek. 

Ezeknek az uj gazdasági összeköttetéseknek szempontjai tüntek elő abból a beszédből, amellyel Láczy Leó a mult héten szervezett uj keleti tanfolyamot megnyitotta, és kifejezést találtak Bárczy István polgármester mult heti székfoglaló beszédében is. Ezekből a nyilatkozatokból már is nyilvánvaló, hogy vezető köreink az átalakulások irányával teljesen tisztában vannak, sőt már is szükségesnek tartották, hogy ebben az irányban bizonyos előkészületeket tegyenek.

A balkáni export, a közeli kelettel való gazdasági összeköttetés fejlesztése alapjában véve nem uj dolgok, sőt mindig arról voltunk meggyőződve, hogy gazdasági összeköttetéseinket éppen a Kelet felé kell fejlesztenünk.

Sajnos a nemzetközi vám- és kereskedelmi politika iránya és törekvései az utóbbi években csaknem teljesen eltereltek bennünket ettől a természetes iránytól, részben akaratunk ellenére, vagy legalább akaratunk nélkül, de sokszor kifejezett hozzájárulásunkkal. Ma azonban ott tartunk, hogy mindez az ige, amelyet a közeledő Kelettel való összeköttetéseinkkel hangoztattunk, valósággal testet ölt és a közeli Kelet a politikai viszonyok hatása alatt közvetlen szomszédunkká változott.

Abban a szoros gazdasági összeköttetésben, amely a háboru után Középeurópa és a közeli Kelet között kifejlődik, hazánk centrális helyzeténél fogva kiváló szerepre lesz hivatva, amely szerepében a történeti mult, földrajzi fekvése és etnografiai viszonyok egyaránt támogatni fogják.

Fajilag a magyar áll legközelebb a Kelet részeiben, földrajzilag hazánk a természetes összekötő kapocs Közép-Európa és a Kelet között. Az uj gazdasági összeköttetések hatása természetesen Észak- és Délkelet felé egyaránt meg fog nyilvánulni, de helyzetünknél fogva a délkelet az, amely felé gazdasági tevékenységünket első sorban irányitanunk kell. Az északkeleti forgalomban meg kell elégednünk azzal, hogy vasuti politikánkkal ugy a forgalmi, mint tarifapolitikai viszonyokban minél kedvezőbb összeköttetést teremthessünk. 

A hagyományos ragaszkodás lengyel testvéreinkhez, a lengyel ipari és kereskedelmi körök természetes vonzódása viszont részben át fogják hidalni azokat az előnyöket, amelyekkel a területeken úgy Ausztria, mint a német birodalom velünk szemben rendelkeznek. Már délkelet felé egészen más a helyzet.

Ha csupán a legfőbb forgalmi utirányokat tekintjük, a háboru után közvetlen vasuti összeköttetésünk lesz a szomszédos balkáni államokon és Konstantinápolyon át a bagdadi vasuttal, tehát Kis-Ázsiával, Ázsia középső részeivel egészen a perzsa öbölig. A görög Larissza-vasut felhasználásával közvetlen vasuti összeköttetésünk lesz Pireuszszal, a görög kikötővel, amely utvonal 33 órával röviditi meg a brindisii vonallal szemben az Egyptommal való összeköttetést.

Ha tehát a személyforgalmat ügyesen a kezünkbe vesszük, kétségtelennek kell tartanunk, hogy a háboru után az Egyptomba, Görögországba, a többi balkáni államokba, sőt a Kis-Ázsiába irányuló személyforgalom is Budapesten fog átvonulni; ami Budapest idegenforgalmát a viszonyok ügyes kihasználása mellett rendkivül növelni fogja.

De érezhető lesz a hatása a nemzetközi áruforgalomra is, és a fővárosi kereskedelem helyes vasuti politika mellett igen sok cikkben éppen a vasuti szállitás gyorsasága és az utvonal rövidsége következtében a közvetitést magának biztosithatja.
A tömegáruk forgalma szempontjából rá kell mutatnunk arra az előnyre, amely azzal járna, ha Kis-Ázsia valamelyik feketetengeri török kikötőjéből közvetlen hajóvonalat, természetesen átrakodással, de kizárólag a feketetengeri és dunai folyamhajózás felhasználásával lehetne biztositani. Budapestnek ezzel rendelkezésére állana a közeli Kelettel való forgalomban a fiumei utirányon kivül a budapesti-pireuszi, a budapest-konstantinápolyi és a dunai utvonal, ugy hogy valóban nem kellene sok erőfeszités ahhoz, hogy Magyarországot és főleg a székesfővárost a közeli Kelettel való forgalom középpontjává tehessük. 

Természetesen, ezeknek a feladatoknak az előkészitése és megvalósitása az állam, a főváros és az érdekelt vasuti és hajózási vállalatok együttes és céltudatos tevékenységét követeli. A folyami hajók épitésére és a folyamhajózásra gazdag konjunktura vár, de éppen annyira szem előtt kell tartani a budapesti kereskedelemi kikötő kiépitését és az országos érdekek szempontjából a távolabbi jövőben a hajózható folyóutak és csatornák minél erősebb fejlesztését is.

Mindezek a törekvések a legnagyobb mértékben elősegithetők, ha vámpolitikánkban a balkáni államokkal minél szorosabbra füzzük a gazdasági kapcsolatot és ezzel a velök való gazdasági egyetértést és a közös érdekek előmozditását fokozzuk. Meg vagyunk győződve róla, hogy a középeurópai hatalmak vámpolitikája ezt a törekvést fogja szolgálni, és már ma is érezhetjük, hogy a balkáni államok kivétel nélkül egészen helyesen felismerték annak a szoros gazdasági kapcsolatnak a természetességét és szükségességét, amely őket a középeurópai hatalmakhoz fogja füzni.

Innen van az is, hogy az entente elvesztette erejét a Balkánon, ahol az elkövetkező boldogabb jövő a fényét veti előre és megvilágitja az utat, amelyen a Balkán államainak egyedül lehet és kell haladniok. Ebből a természetes kapcsolatból kiszakadt az ellentétes orosz nyomás és megszüntével a természetes gazdasági kötelékek gyorsan egymásra találnak.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Darányi miniszter a szegényeket támogató programokról Darányi miniszter a szegényeket támogató programokról
Darányi Ignácz földmivelési miniszter első sorban a szegényebb...
A duma feloszlatása A duma feloszlatása
A moszkvai lapok az orosz népszövetséghez intézett körlevelét közlik....
A fásítás lelkes apostola A fásítás lelkes apostola
Mint ismeretes, a földmívelésügyi minisztérium évekkel ezelőtt...
Kulturpaloták
A kulturális intézmények rendes hajléka az iskolákon kívül , a mi...
Csata Otrantóban Csata Otrantóban
Az Otrantói-szoros kapcsolja össze az Adriát a Földközi-tenger többi...
Keresik a 38-as honvédek ezredgyermekét Keresik a 38-as honvédek ezredgyermekét
A nagy háboru szörnyű világégésének egyik apró és csöndes tragédiája...
Yorkshire-mangalica keresztezésű süldők Yorkshire-mangalica keresztezésű süldők
Régi tapasztalat, hogy némely fajtáknak keresztezési termékei...
A fejedelmek úszó palotái A fejedelmek úszó palotái
Minden nagyobb tengeri hajó építése sok pénzbe kerül, akárhány...
Rövidek Rövidek
Mint a brit hírszolgálat Costaricából jelenti, nicaraguai politikai...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98