Dtum
Login with Facebookk
1915 | Május

Két hajó

( Karinthy Frigyes novellái)

Az író vagy gyermek, vagy kamasz: írja valahol Neitzsche és ez a mondás, hirtelenül eszembe villan most, e könyv olvasása után. Karinthy Frigyes a játékos művészek közül való, de nem gyermek. Sokkal fürkészőbb, tanultabb, mámorosabb. A gyermekek nem így játszanak. Ő furfangos, körmönfont, izgalmas játékokat eszel ki, mint a kamaszok, a komoly és kíváncsi, koránérett tizenötévesek, a gimnazisták.

 

Azzal játszik, hogy széttöri a játékokat s megnézi, mi van bennök. Bontsuk szét a konyhában a villanyos csengettyű telepeit, vegyük ki a penészes sárgaréz csavarokat, kapcsoljuk össze két idegen drótot, hadd lássuk, milyen zenebonát ver, bár a ház meg is siketül tőle. Törjük szét a hegedűt. Meg kell keresnünk hogy a néhány ökörbél-húron és a favázon kívül, mi a hegedű lelke. Kísérletezzünk az állatvilággal is.

 

Adjunk a kanárinak húst és rumoscukrot, hogy megtudjuk mint viselkedik velük szemben ez a vegetáriánus és antialkoholista állatka, aztán zárjuk a szennyes-ládába a kutyát és forrasszunk a macska farkára egy ökölnyi szurok kupacot.

 

Egyéb problémák is vannak, amelyeket nem eléggé hánytak-vetettek meg az iskolában. Mi lenne például, ha a vérünk zöld lenne és a víz gyulékony, ha a fejünket le tudnánk strófolni és labdázhatnánk vele? Mind sürgős, megoldásra váró problémák, amelyekkel a fizika-óra után szoktunk bíbelődni. Mert a fizika után jön a metafizika, amely nem szerepel a tanrenden.

 


Áldott, boldog kamaszkor, rugékony és termékeny, csupa rügy és bimbó, költők kora. Már ismerjük a valóság elemeit, de szerencsére még nem gyökeresedtek agyunkba, még nincs nevük, mint a nyárspolgárok agyában, még lehet mozgatni őket. Játszunk velük. Tudásunk által csak a játékszobánk gazdagodott. A valóság skálájának egyik végén – az alsó végén – a humor van, a szatira, a másik végén – a felső végén – a metafizika.

 

Mind a kettővel tiltakozik az író az élet sanyarú rendje ellen, az ellen, ami a többieknek törvény, a kopás, a múlás, a halál ellen. Lefelé licitál és aztán fölfelé licitál. Semmise természetesebb, mint az, hogy a humorista egy ponton a csodálatos felé fordul s az embert, akit bemutatott már a hibái csonkaságában, sántán, vakon és bénán, bemutatja mindenhatóságában is s megnövekedett alakját a képzelete reflektorával vetíti az égboltra. Számára a valóság mind a két esetben csak kiinduló pont, ugródeszka, ahonnan lehet lefelé is ugorni, de lehet fölfelé is ugorni.

 


Carinti például elkísér a körúton egy totyakos urat, neveti, hogy bukdácsol, aztán megállapítja, hogy az ember általában még járni sem tud. Aztán Karinthy Frigyes, a másik, novellát ír ugyanerről az emberről, szárnyakat csatol a vállára, ujjongva kiált föl, hogy az ember röpül, túl a téren és az időn, a lehetetlenség határ nélkül való világába a meséskönyvek menyországába. Micsoda antagonizmus és micsoda rokonság.

 

Nagyon egységesnek, egytestvérnek érzem ezt a két írót. Szatírája és metafizikája egy tőről fakadt, a keserű és mérges gyökérről, amely az élet televényébe ereszkedik. Minek homlokán az a sok osztályozó enyves cédula. „Szellemes csipkelődő”, állapítja meg róla egyik komüniké. „Csodákat bolygató, titokzatos író”, szól egy másik ítélet. Mennyivel illőbb lenne leírni ezt az egyszerű szót: „költő”.

 

Mert igazi költőnek mutatkozik ebben a könyvében, a választottak, kiváltságosak fajtájából, akinek csak a legfontosabb dolgokkal van köze. Minden, ami van, csak anyag a számára, hogy valami nagyobbat és magasabbat mondjon vele, hogy a köznapi szavakkal és történetekkel egy mélyebb és tündökletesebb képet varázsoljon elénk, amely már az igazi valóságot tükrözi s egy új érzelmi megismeréshez segít.

 

Ennyiben rokon az új nemzedék általános művészi törekvéseivel, amely nem éri be egy sikerült verssel, vagy egy nyelv-gyakorlat szerű, ismertető és ábrázoló novellával, de túl ezeken a merőben mesterségbeli ügyességeken, az írásműveket jelképeknek tekinti, hiradásoknak egy ismeretlen világból s útmutatásoknak egy ismeretlen világba.

 

A kötet kétségkívül legtökéletesebb novellája: a Cirkusz. Ez az önvallomás azoknak a szerencsés pillanatban odalehelt makulátlan írásoknak a veretét viseli magán, amelyek sikerültén nemcsak az olvasó meg a bíráló csodálkozik el, de később az író is. Sokszólamú zenekart szólaltat itt meg, a fájdalom és a szeszély, a humor és a tragikum, az öngúny és a gőg, az ember és az író, az élet és a művészet koncertjét, biztos kézzel, hatalmas fortisszimóval, de mégis nagyon egyszerűen.

 

Egy hegedűművészről szól ez a novella, vagy egy bohócról, aki hegedülni tud, de előbb fel kell mászn9ia a cirkusz kötélhágcsójára, légtornász mutatványokat kell produkálnia,  élet és halál peremén, hogy egyszer végre, a szíve mélyéből hegedülhessen is. Tragikus csepürágó…igazi, nagy költő… akiről ma is azt írják, hogy….”szellemes csipkelődő”… és a cirkusz nagydobja csak azt buffogja:…tessék besétálni…


Kosztolányi Dezső

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Az Egyesült Államok helyettes elnöke a demokrácia győzelméről Az Egyesült Államok helyettes elnöke a demokrácia győzelméről
Wallace az Egyesült Államok helyettes elnöke, a moinesi nemzeti...
A földmunkások munkabérének megállapitásáról A földmunkások munkabérének megállapitásáról
A Magyarországi Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetségével és...
A modern hajóágyuk A modern hajóágyuk
Az uszó várak, vagy az internationálisan elfogadott elnevezés szerint...
Gyakorlati irodai tanfolyamok nők részére Gyakorlati irodai tanfolyamok nők részére
Lapunk f. évi 22. számának „Női felső kereskedelmi...
Új háború? Új háború?
A balkáni láthatárra ismét komor felhők tornyolúltak. A bolgár-szerb...
Sajtófogadás (Ludas Matyi)
Már hetek óta figyeltem ezt a Szelepcsényit, amíg végre tegnapelőtt...
Botha harczai. Sheeper vezér elfpgása Botha harczai. Sheeper vezér elfpgása
Botha, a boerok fővezére 2000 emberrel tört be Natal angol gyarmatba...
Radnóti Miklós versei Fiatal Magyarország kiadása Radnóti Miklós versei Fiatal Magyarország kiadása
Ezek a versek első olvasásra elárulják a tehetséget. Egyéni hangjuk...
Vitéz Terstyánszky nyerte ismét a tőrbajnokságot Vitéz Terstyánszky nyerte ismét a tőrbajnokságot
Második Rozgonyi György dr. – Harmadik Rády József Szépszámú...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98