Dtum
Login with Facebookk
1915 | Szeptember

A gépfegyver

A mai háboru a negyedik, ahol a gépfegyver jelentős szerepet játszik, de az első, ahol az igazi fontosságát megmutatta. Gyakran hallani azt a téves meghatározást, hogy a gépfegyvert összezavarják a gyorstüzelő ágyuval. Már magában az elnevezésben is benn van a különbség, de még élesebb az elhatárolás akkor, ha megállapítjuk, hogy a gépfegyver gyalogsági lövedéket igényel, mig a gyorstüzelő ágyu tüzérségi lőszert kíván.

 

A gépfegyver lényege abban áll, hogy kézimunkát, amit a katona a fegyvernél végzett idáig, gépi erővel váltsuk föl. Akárcsak a varrógép, amely a kézi varrást pótolja anélkül, hogy ezt a kézi ipart fölöslegessé tenné, akárcsak bármelyik szerszámgép, amely mellett a kézi erővel használt szerszám még mindig megtalálja a rendeltetését. Ha tehát a kézifegyvereket kéziiparnak nevezzük, a gépfegyver méltán nevezhető gyári, vagy gépiiparnak, ha már az emberölést szentesitő jogos háborunkról és igazságos ügyünkről szólva elolvassuk például az oroszok borzalmas veszteségéről irott kárpáti, vagy az olaszok nem régen szenvedett vérfagyasztó pusztulásáról közölt görzi haditudósitásokat. Mind a két esetben, de végig az egész mostani világháboruban a gépfegyvereink aratták le az ellenség rendeit.

A gépfegyer föltalálója az amerikai Hiram Maxim, ez az általános tudásu lángész, akinek a legkülönbözőbb életmegnyilvánulások terén is hervadhatatlan érdemei vannak. Ma már minden állam átvette hadserege számára ezt a hadifegyvert, s bár minden állam más és más javitást, változtatást vitt véghez a gépfegyveren, valamennyi gépfegyvernek egy és ugyanaz az elve. A fegyver ugyanis kilövés pillanatában kettős hatásnak van kitéve.

 

A lőpor nyomása egyrészt a lövegre hat, ezt kilöki a csőből, másrészt hat a fegyver hátsó zárt részére, s ez meglehetős nagy visszalökés alakjában jelentkezik. Ez a visszalökés a fegyver szerkezetek minémüsége szerint kisebb, vagy nagyobb, de minden egyes fegyvernél megvan. A régi fegyvereknél olyan nagy volt, hogy akárhányszor kábulást előidéző agyrázkódást okozott annál az egyénnél, aki vigyázatlanul tartván a fegyvert, a fejet a puska tusára támasztotta. A kézi fegyvereknél ezt a hatalmas visszalökő erőt éppenséggel nem használták ki. Kárba veszett, holott, mint Hiram Maxim gépfegyvere bebizonyitotta, igen értékesen lehet fölhasználni. Maxim ezt az erőt arra használta föl, hogy a fegyverét vele ujra megtöltötte. Ez az erő végzi el automatikusan azt a sokféle munkát, amit a kézi fegyveren a katona teljesit a kilövés, töltény, kiszedés, ujratöltés, závárzat lezárás és ujból való tüzelés alkalmával. Ehhez csak egy rugót feszit meg, amely a fegyver ütőszögét a lövedék gyujtó töltésére szoritja. Még ennek a rugónak a megfeszitését is a visszalökő erő végzi. Bármily bonyolultnak látszik is az a sokféle munkavégzés, amit ez a hatalmas erő teljesit, az alapgondolat egyszerüsége már maga mindent megmagyaráz. A visszalökő erő nagyobb, mint a mennyi erő kell arra, hogy a fegyvert ujra töltsük, miután a régi hüvelyt kivettük a csőből, s ujra tüzeljünk. Ezeket az apró munkákat egészen egyszerü nyuló rudacskák folytatják akárcsak a kézi fegyvernél. Csak egyetlen egyszer kell meginditani a lövést, s a többit a visszalökő erő csinálja, még pedig olyan sebességgel, hogy percenként ötszáz lövést is leadhat a gép.

Mikor Maxim legelőször mutatta be gépfegyverét, a cső előtt álló acél páncélra kilőtte a H és az M betüket. Olya sürün rakta egymásmellé a lövéseket, hogy a betük formálisan ki voltak vágva a vastag acélpáncélban. S ez jelentette a gépfegyver óriási erejét. Az átütőképesség azáltal, hogy sok löveget tudunk egy és ugyanarra a helyre, vagy helyesebben egy és ugyanazon kis felületre bocsájtani, sokkal nagyobb hatáseredményt ad, mert a gyorsan szóródó lövésekkel, mint az öntöző csővel, megkereshetem a megtámadandó felületet. A lövések természetesen fölmelegitik a csövet, hiszen kétezer fok meleg fejlődik a tüzelés alatt, s ez ellen ugy védekeznek, hogy a fegyvercsövét vizhütéses burkolattal veszik körül.

Óriási haszna van a gépfegyvernek az ellenség rohama alatt, s a repülőgépek elleni küzdelemben. Egy egész zászlóalj elpusztulhat egyetlen perc alatt, jól vezetett, jól irányitott egyetlen gépfegyver tüzében. Képünkön német katonák repülőgépet vesznek célba, s addig söprik a levegőt a golyócsővel, mig csak rá nem talál a golyókéve. A gépfegyverhez rendesen két ember kell. Egy szalagon 250 töltény van elhelyezve.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98