Dtum
Login with Facebookk
1916 | Július

A tengeri-olaj gyártása

A tengeri-olaj gyártása tulajdonképen nem uj technikai találmány, Amerikában már nagyon régen csirátlanitják a mezőgazdaságban és iparban való felhasználás előtt a kukoricát és a benne lévő olajat értékesitik. Németországban, Hollandiában, a skandináv országokban, de egyéb kulturállamokban is szintén már meglehetős ideje kiválasztják a megőrlés vagy más alakban való ipari feldolgozás előtt a tengeri olajtartalmu csiráját és azt kisajtolják.

Uj a tengeri olaj és a tengeri csirátlanitása tulajdonképen csak nálunk Magyarországon, Európa egyik legnagyobb kukoricatermelő országában; ámbár nálunk is a mezőgazdáknak egy nagy hányada már rájött arra, hogy az olajától megfosztott tengeri jobban megfelel bizonyos céloknak és az iparban is történtek már abban az irányban kisérletek, hogy a legtöbb iparágban a gyártás processzusát zavaró olajat a tengeriből eltávolitsák.

Igy nagyobb gazdáink egy része már tisztában van azzal, hogy a nem olajtalanitott tengerivel való hizlalás esetén a kukorica olajának csak egy része megy át a sertés zsirjába, de ez is megrontja a zsir minőségét, mert kevésbé szilárddá teszi.

Innen van az, hogy a kitünően hizó vastag szalonnát és aránylag bő hájat adó magyar mangalica a világpiacon nem tud tért hóditani; a térhóditásnak utját állja az, hogy a zsirja nem is magas hőfoknál csepeg, sőt a rendes európai átlag temperaturánál nem eléggé szilárd, mig az olyan országok zsirsertései, amelyekben szokásban van, hogy a kukoricát nemcsak darává töri meg, hanem megdarálás előtt belőle az olajas csirát eltávolitják, szilárdabb, nem olyan könnyen olvadó zsirt szolgáltatnak, ami természetesen nagy mértékben fokozza a zsir tartósságát, de szilárdabbá teszi magát a hust is. 

Mindenki tudja, hogy a tengeridara és tengeriliszt gyors romlását – a kukoricaliszt és dara már néhány napi állás után kesernyés, majd dohos lesz – a kukorica olajtartalma okozza. 

Sok bajt okoz a szesz- és keményitőgyáraknak is a tengeri olajtartalma.
A tengericsira kiválasztása két módon van gyakorlatban. Az Amerikában szokásos mód – amely szerint Németországban, Belgiumban és Hollandiában is állitottak fel gyárakat – a speciális gépekkel való csirátlanitás. Ez a tökéletesebb mód, mert tisztán s töretlenül hozza ki a csirát s egyidejüleg olyan kitünő darát hoz létre, amely a legalkalmasabb állattáplálásra. Ez a mód azonban nagy befektetést igényel s most már alig alkalmazható, mert a speciális gépberendezés gyártása a mai viszonyok között belátható időn belül nem lehetséges. 

A másik mód a malmok hengerszékeinek némi átalakitásával érhető el, amely alig okoz költséget. Az eredmény nem olyan tökéletes, mert a hengerek a csirát ellapitják s széttörik s a csirához korpa is vegyül. De csak ez a mód az, amely a jelen viszonyok között nagyobb szabásu méretekben alkalmazható. 

Közöltük már, hogy az Országos központi hitelszövetkezet, amelynek még idején sikerült a speciális gépeket megrendelni, a kormány támogatásával Nagybecskereken csirátlanitó minta-telepet az amerikai rendszer szerint állit fel, amely üzemét a jövő tengeriterméssel napi 12 vaggon feldolgozásával fogja megkezdeni, de azután termelőképességét fokozatosan ugy növeli majd, hogy napi 36 vaggont fog majd feldolgoztatni.


Ez a mennyiség Magyarországnak kb. 40 millió métermázsás kukoricatermelése mellett elenyésző csekélység, még abban az esetben is, ha feltételezzük, hogy az első időben Magyarországon csak mintegy 10-15 millió métermázsa tengerit lehet majd csirátlanitásra megszerezni, ez az országnak rendelkezésére állható mennyiségnek alig 5-6%-a, tehát elég csekély töredéke. 

A kukoricának csirátlanitása, akármilyen célra történik is a felhasználás, azonban annyira fontos egyrészt azért, mert minden célra jobb és megfelelőbb az olajat nem tartalmazó tengeri, másrészt meg azért, mert az aránylag könnyen finomitható és étkezési célokra is alkalmassá tehető kukoricaolaj a háboru tartama alatt a nálunk nem éppen bőven lévő más zsiradékokat pótolhatja, továbbá glycerin anyagot is ad, később pedig fontos exportcikké válhat, amely külkereskedelmi mérlegünkben számottevő poziciót képezvén, valutánk árfolyamának alakulására is befolyással lehet.

A kormány ezért azzal a tervvel foglalkozik, hogy már a mult évi termésből a katonaság és egyéb közszükségleti célokra, még a Haditermény rt. rendelkezésre álló mennyiségeket az azokat feldolgozó malmokban csirátlanitani fogja és ezt az eljárást természetesen az idei termés feldolgozásánál az O. K. H. által szervezendő akcióval még fokozott mértékben folytatja majd, lehető nagyszámu malom igénybevételével. 

A tengerit gazdaságokban felhasználó mezőgazdák hazafias kötelességet teljesitenek akkor, amikor az állatok etetésére, vagy hizlalására szánt tengerit csirátlanitják, de ezzel a saját anyagi érdekeiket is szolgálják. 

A tengerit feldolgozó szesz-, keményitő-, sör- és egyéb gyáraknak is érdekükben áll, hogy csak csirától megfosztott kukoricát dolgozzanak fel, mert ezzel a céljaiknak jobban megfelelő kiadóbb nyersanyagot kapnak anélkül, hogy a kiválasztott csira rájuk kárbavesznék és emellett az ország közszükségletének elég jelentékeny, a mai viszonyok között rendkivül fontos olajmennyiséget bocsáthatnak rendelkezésére. 

Érdekükben van a csirátlanitásnak minél nagyobb arányu folytatása a hazai olajgyáraknak is, mert a kormány értesülésünk szerint ugy tervezi, hogy az összegyülő csirákat az olajgyárak között arányosan szét fogja osztani kisajtolás végett.

Egyelőre még nyilt kérdés, hogy magának az olajnak eladási ára miként biztosittassék az állam részére. Annyi körülbelül bizonyos, hogy ebből a nálunk egészen uj produktumból az államkincstár ki akarja venne a maga részét annak az okoskodásnak az alapján, hogy olyan termékről van szó, amely eddig kárba ment, amelyért tehát a fiskus javára megállapitandó nem tulságosan magas haszon a magánvállalkozást semmi irányban kárositani nem fogja, sőt a magánvállalkozás, jelesül a malmok és az olajgyárak egészen uj, jelentékeny kereseti alkalomhoz jutnak. Az érdekelt miniszteriumokban szorgalmasan folytatták ebben a tárgyban a tanácskozásokat.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Takáts Alice - Szomory Dezső színműve a Vígszinházban Takáts Alice - Szomory Dezső színműve a Vígszinházban
Szomory Dezső drámaírói művészete lehiggadt, de egyúttal el is...
Deutsch de la Meurthe szárnyas hintója Deutsch de la Meurthe szárnyas hintója
Az a czéltudatos munkálkodás, mely az elmult évben az aeroplánok...
Láthatatlan fények Láthatatlan fények
„Uraim, most meg fogják látni, hogy nem látnak semmit” -...
Hevesi Sándor - Helvey Laura (1852-1931) Hevesi Sándor - Helvey Laura (1852-1931)
Egy fejezet a magyar színjátszás fejlődéséből Eltemettük Helvey...
Titokzatos csontváz Titokzatos csontváz
A kilenczvenes években volt. Egy napon délelőtt sürgősen behívtak a...
100.000 pengő vidéki egészségügyi célokra 100.000 pengő vidéki egészségügyi célokra
Kozma Miklós belügyminiszter 100.000 pengő segélyösszeget utalt ki...
Magyarország 1928. évi atlétikai bajnokságai Magyarország 1928. évi atlétikai bajnokságai
A hőség szombatról vasárnapra még emelkedett, az atléták tehát...
Papirpénzszüke Amerikában Papirpénzszüke Amerikában
Az Egyesült Államok pénznyomdája mintegy két év előtt villamos erőre...
A rádiósított jegyzőkönyv A rádiósított jegyzőkönyv
Ma a jegyzőkönyvek korát éljük. A politika, az ipar, a kereskedelem,...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98