Dtum
Login with Facebookk
1916 | Június

Hadi nyereség-adó és vagyonadó

Budapest, 1916. junius 24. 

A világháboru egy egészen uj adónemet hozott létre, amelyet az a boldog kisebbség lett volna hivatva első sorban fizetni, amely a háboruban rendkivül nyereségekre tett szert; annál természetesebb, hogy a nagy többség, amely ezzel a szerencsével nem dicsekedhetett, örömmel karolta fel a gondolatot, hogy a rendkivüli háborus nyereségeket külön, még pedig nagyon sulyos adóval kell megróni.

A gondolatban különben sok volt az igazságosságra való törekvés, mert kétségtelen, hogy az, aki a háboruban nyereségre képes szert tenni, midőn mások vagyonukat és életüket feláldozni kénytelenek, joggal kényszerithető arra, hogy a háboruban szerzett és többnyire a háboruval több-kevesebb összefüggésben levő nyeresége után külön adót fizessen.

Ma már, midőn a hadi nyereség megadóztatása a legtöbb államban, nemcsak a hadviselő, hanem a semleges országokban is meg van valósitva, azt látjuk, hogy a hadi nyereségadó a valóságban némileg másképen jelentkezik, mint ahogyan első felmerülése alkalmával a népszerüség a maga vállaira emelte. 

A hadi nyereségadó ugyanis ugy, amint a pénzügyminiszter javaslata nálunk is megvalósitani kivánja, nem jelenti csupán a hadsereg részére való szállitásokból, vagy más a háboruval közvetlen kapcsolatba hozható gazdasági, ipari vagy kereskedelmi ténykedésből eredő, némelykor nagyon busás nyereség megadóztatását.

Az adónak erre a körre való szoritása rendkivüli nehézségeket okozna, mert nemcsak a tulajdonképeni „háborus nyereség” meghatározása nehéz dolog, de még nagyobb feladat e nyereség külön megadóztatásának technikai keresztülvitele. Teleszky adójavaslata éppen ezért a hadi nyereségadó alá von minden nyereségtöbbletet, amelylyel a hadi évek, tehát az 1914, 1915 és 1916. évek nyeresége, illetőleg jövedelme a társulatoknál az előző három békeév, a magánosokról pedig az 1913., illetőleg az adózó választása szerint az 1911-1913. évek átlagos jövedelmét vagy nyereségét meghaladja. 

Szóval ez a nyereség-, illetőleg jövedelemtöbblet kerül tulajdonképpen adó alá. Ebben benne vannak a tulajdonképpeni „háborus nyereségek” is, de belekerülnek oly nyereségek, amelyek a háboruval közvetlen összefüggésbe nem hozhatók. Ez ellen szintén nem lehet kifogást emelni, mert a javaslat gondoskodik arról, hogy még a közepes, nem is egészen jelentéktelen nyereség-, illetőleg jövedelemtöbbletek ne kerüljenek a hadi nyereségadó alá.

Ha a részvénytársaságnak a hadi évben elért nyereségtöbblete a 10.000 koronát meg nem haladja, vagy a magánosnak egész jövedelme nem több 13.000 koronánál, akkor a háboruban elért nyereség-, illetőleg jövedelemtöbblet egyáltalában nem esik a külön adó alá. És ez helyes gondolat, mert ezt a kisebb nyereséget is terhelik a rendes adók: a társulati, a kereseti és uj jövedelmi adók, nem is szólva a különféle adópótlékokról, ugy hogy a külön hadi nyereségadóval való megadóztatása igen sulyos adóterhet jelentene.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98