Dtum
Login with Facebookk
1916 | Május

A fehér kőszén

A modern technikát a természet műhelye táplálja hajtó-erővel. A gőzgépeket – melyek a vasutat, hajókat, dinamógépeket, a nagy gyári üzemeket hajtják – kőszénnel fűtik, s azok az erdők, ahol sok százezer évvel ezelőtt az ősember szorongva hallgatta a mammuth, a rhinocerosz és kardfogu tigris orditását, ma nekünk melegitenek és a mi gőzgépeinket hajtják. De a természet kincsesbányája nem kimerithetetlen, és a „a fekete gyémánt”, mely a kultura szempontjából minden drágakőnél többet ér, - lassanként fogyni kezd. Gondoskodni kell tehát a pótlásáról, olyan hajtóerőről, amely nem fogy el soha. De hol van ilyen?

A vadregényes Svédország egyik legszebb része a Göta-folyó vidéke. Itt van a gyönyörü Trollhättan vizesés, ahol a folyam 10-50 méter széles sziklafalak közé szorulva öt csodaszép zuhatagban rohan le a völgybe, összesen 33 méter magasságból. Hosszu évszázadokon keresztül a turisták százezrei látogatták ezt a hires vizesést, amelynél szebbet még Svédország is alig mutathat föl, - és évszázadokon keresztül semmi hasznot se hajtott a Trollhättan-vizesés 220,000 lőerőt jelent. Vagyis nagyobb kincs, mint bármelyik kőszénbánya, mert a „fekete kőszén” lassanként kifogy, mig a vizesés „fehér kőszene” sohase fogy el, valameddig a Götaelf vize el nem apad. És ma már villamos-telepeket, fürészmalmokat, vashámorokat hajt és táplál hatalmas lóerejével ez a vizesés, melyet a modern technika beállitott a kultura, a haladás, az emberiség szolgálatába. És, mivel folyók, vizesések mindenütt vannak, nem kell már félni attól, hogy elfogy a modern technika hajtóereje, ha kimerülnek a szénbányák.
Igy függetlenítette az ember a modern gyáripart az egyre drágább kőszéntől, amelynek pótlóját – a vizerőt – ezért is nevezték el „fehér” kőszénnek. A víz hajtóerejét régente is használták ugyan, de csak malmok hajtására. Nagyban az amerikaiak aknázták ki legelőszőr, amidőn igába hajtották a Niagara vizesést, melyet az elektromos energia átvitel segitségével több száz kilométernyire használnak ma már nagy és modern gyárak. Hieresek még a Kana-telepek is, melyeknek turbinái csak Quebee, Motreál és Ottava városokba másfél millió lóerőt szállítanak, továbbá a mexikói Necaxa-folyó vizesése, mely először a 157 kilométernyire fekvő fővárosnak lés innen tovább még 122 kilométernyire El Oro városának szállítja a villamos energiát.
Európában Svájc fogyaszt aránylag legtöbb „fehér kőszenet”, hogy minél kevésbé szoruljon rá a küldföldről importált drága „fekete kőszénre”. Utána mindjárt Norvégia következik, majd Olaszország, melynek hires selyem-fonóit és selyem-szövőit egész Lombardiában és Piemontban vizierő hajtja. Hasonlóképpen vizierőt fogyaszt Svédország is, amelynek ipara szintén függetleniteni igyekszik magát a drága kőszéntől, - ellentétben Angliával, aemly nem törődik a vizi hajtóerővel, mert hiszen a szén ott a legolcsóbb.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A pénzpiac és értékpapirok A pénzpiac és értékpapirok
Az Angol bank példáját eddig a kontinensen nem követték. Londonban...
Tanácskozás Ischlben uralkodónk és a román király közt Tanácskozás Ischlben uralkodónk és a román király közt
A rohamosan növekvő maczedóniai lázadás Románia érdekeit is közelről...
Tölcsérnélküli hangerősítő Tölcsérnélküli hangerősítő
Újabban újrendszerű hangerősítő- és hangosanbeszélő-készülék kerül...
A miniszterelnök fizetése A miniszterelnök fizetése
Az 1911. évi állami költségvetést tartalmazó nyomtatványfüzetekből,...
Ugron Gábor levele Kossuth Ferenchez Ugron Gábor levele Kossuth Ferenchez
Ugron Gábor október 11-én a következő levelet intézte Kossuth Ferencz...
Miklós román herceg és a magyar trón Miklós román herceg és a magyar trón
A Journal de Genéve szerint a Corriere della Sera bécsi forrásból azt...
A magyar mezőgazdaság fejlődése 1900-1929 között A magyar mezőgazdaság fejlődése 1900-1929 között
Föld, növény, állat, termékenység, termelés, boldogulás, élet. ...
A Rotende hegycsúcs A Rotende hegycsúcs
Svájc egyik legmagasabb hágója ez a Leoponti Alpokban, melyek...
Az Adria tengerhajózás jó évet zárt Az Adria tengerhajózás jó évet zárt
Az „ADRIA" m. kir. tengerhajózási részvénytársaság most...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98