A politikai válság és a gazdasági problémák
Budapest, 1917. jun. 2.
A Tisza-kormány lemondását és a belőle előállott politikai válságot a belső politika problémái, talán kizárólag a választójogok kérdése idézte elő, de azt hisszük, nem csalódunk, ha azt állitjuk, hogy viszont a válság elintézése és az uj kormány alakulása első sorban a gazdasági érdekek szempontjából érdemel figyelmet.
Mert nagyon valószinü, hogy arra a kormányra, amely a Tisza-kormány helyébe lép, fog várni azoknak a nagy pénzügyi és gazdasági kérdéseknek a megoldása, amelyek közvetlenül a háboru befejezése után teljes nagyságukban fognak elénk tornyosulni.
A háboru kitörése után gazdasági életünk gyorsan kiheverte a nagy megrázkódást, amelylyel a háboru a gazdasági életre járt. Mezőgazdasági termelésünk megfogyatkozott és értéktelenebb munkaerővel a termőtalaj kedvező viszonyai, lakósságunk szorgalma és a kedvező kereseti viszonyok következtében meglepően szivósnak és erősnek bizonyult, mig ipari termelésünk és kereskedelmünk gyorsan volt képes alkalmazkodni a háborus gazdasági élet uj követeléseihez és termelési feltételeihez.
A háboru hosszu tartama kétségkivül nagy nehézségeket és akadályokat idézett elő a termelés mindegyik ágában és ezek a bajok hova tovább mindinkább fokozódnak nemcsak nálunk, hanem az összes hadviselő államokban, sőt még a semleges országokban is. Ámde a háborus gazdasági élet lényege a háborus viszonyokhoz való átalakulás után kimerült a termelésnek a rendelkezésekre álló eszközökkel a lehetőség szerint való fentartásában, a készletek és a nyersanyagok helyes elosztásában és a szükségletnek uj nyers- és segédanyagok utján való fedezésében.
Kétségtelen, hogy a háboru befejezésekor a pénzügyi és gazdasági feladatok szinte elementáris erővel fognak kibontakozni, amelyek mellett a korábbi hasonló feladatok megoldása kisszerünek tünik fel. Ha visszaemlékezünk azokra a nehézségekre, amelyekkel a régebbi hadjáratokból fenmaradt és mindössze 624 millió koronára rugó papirpénz beváltása járt, mig az 1892. évi valutarendezésig eljutott, mit szoljunk ahhoz a müvelethez, amellyel a valuta helyreállitása a háboru után járni fog.
Az államadósság felszaporodása és az uj adósság kamatterhe, amihez még az elmaradt beruházások, uj katonai felszerelések pótlása, a háboru kárainak helyreállitása, a tisztviselők javadalmazásának ujabb rendezése és még sok más ujabb kiadás fognak járulni, eddigelé nem ismert módon fogják megváltoztatni a költségvetést, ugy hogy a kiadások emelkedésével szemben megfelelő bevételekről is kell gondoskodni.
Mennyire lesz kihasználható ebben a tekintetben az eddigi adórendszer, ma még teljes biztonsággal meg nem itélhetjük, legfeljebb megnyugvásunkra szolgálhat, hogy a jövedelmi és vagyoni adóztatást csak most készülünk az ország érdekében minél gondosabban, de egyuttal fokozatosan kihasználni.
Szaporodott azonban az önkormányzati testületek, főleg a városok és községek kiadási budgetje is és éppen a székesfőváros költségvetése eklatáns példa rá, hogy a községi és városi pénzügy terén is sürgős reformokra van szükség, ha azt akarjuk, hogy a saját erőikkel a rájok bizott közigazgatási feladatoknak megfelelhessenek.
Csak éppen rámutattunk azokra az óriási pénzügyi kérdésekre, amelyek a háboru befejezésével fokozottabb aktualitást nyernek, de ezeknél talán még fontosabbak a gazdasági kérdések. Itt első sorban az átmeneti gazdasági problémáira, főleg a szükséges nyersanyagok beszerzésére és kivitelünk uj életre keltésére kell reámutatnunk, amelyek célszerü biztositása a háborut követő időben meg fogja könnyiteni a gazdasági kibontakozást és ujraéledést.
Természetes, hogy az átmeneti gazdaság, de az ezt követő gazdasági fejlődés szempontjából is rendkivül jelentős, minő megállapodásokat tudunk biztositani a békekötés gazdasági természetü feltételeire nézve.
.jpg "Hazatérő kivándorlók")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!