Dtum
Login with Facebookk
1918 | Február

Jégvágó szánkó

Az ujságolvasó bizonyára tudja, hogy mi az az Archangelszk? Mi mindnyájan tudjuk, hogy ez a neve a legészakibb európai kikötőnek, s ez az egyetlen orosz kikötő, amely a német Keleti-tengertől függetlenül ad menedéket a nyugatról keletre irányuló angol világkereskedelmi hajóknak.

Oroszország legnagyobb befogadóképességű kikötője, s jelentősége a békés időkben is nagy. A jelentőségét nagyban fokozza a német, holland, dán, svéd hajózástól való függetlensége, de óriási hátránya, hogy októbertől májusig vastag jégpáncél fedi. A kikötő hat hónapig hasznavehetetlen. Hogy ez mit jelent ma, a világháborúban, azt mi is éppen olyan jól tudjuk, és éppen úgy élvezzük előnyeit, aminthogy az oroszok megszenvedik helyrehozhatatlan hátrányait.

Minden betűismerő ember tudja, hogy a mai háboruban Oroszsországot a nyugati népek látták el lőszerrel. Anglia és Amerika voltak azok a kulturnemzetek, amelyek a kultúra kiirása céljából a kelet barbárságát fölfegyverezték ellenünk. Amig az Archengelszk kikötő jégmentes, a nyugatról irányuló municiószállítás a németek által kevéssé veszélyeztetett módon lehetséges volt, amint azonban befagyott a kikötő vize, Oroszország el volt zárna nyugatról.

Ez az egyetlen indító oka és elfogadható magyarázata annak, hogy Oroszország beleavatkozott a világháboruba, mert ezt a kavarodást vélte fölhasználni arra, hogy a törököktől elvegye Konstantinápolyt, s vele a Dardanellák szorost. Ezzel a birtokkal Oroszország németmentesen tudna a nyugattal érintkezve kijutni a Földközi-tengerre. Az Archangelszk korai befagyása természetesen nemcsak háboruban volt az orosz érdekekre, hanem békeidőben is.

Világos, hogy az emberi agy, a modern technika nem nyugszik egykönnyen bele a természet mostoha bánásmódjába, hanem előszedi tehetségét, hogy megbirkózzék a lehetetlennel is. Így tesznek az oroszok az archangelszki jégtengerrel is. A kikötő jegét fölszántják, s egy-egy időre megszabadítják a kikötőt a jégpáncéltól. E műveletre a benzinmotoros jégvágó szánkót használják. A szerkezet igen egyszerű. Szántalpakra szerelik a benzines automotort, amelynek hajtókeréken kétirányu láncáttételes járószerkezettel működik.

Az egyik a szán előrehaladását biztosító horgos rúd, amely mint a karmok kapaszkodnak bele a jégbe, s ezen a réven csúszik előre a szán. A másik láncáttétel a jégvágó fűrészt hajtja. A motornak húzóerejét óriási mértékben befolyásolja a fűrész okozta ellenállás, mert hiszen a szánkó csak úgy tud előrejutni, ha a fűrész már elvágta a jeget. A szánkó végigfut a kijelölt jégmezőn és nagy táblákban fölhasítja a jeget, hosszu szalagokat vág ki.

Mikor már az első szalagot végighasította – meg kell jegyezz, hogy az első szalag nem a part mentén, hanem benn a tenger felőli végén van – megjelennek a szigonyos emberek , s a hosszirányban megtört szalagot darabonkint emelik ki a vízből, a kiemelt jégtáblákat azután végighúzzák a part felé, hol kihordják a rakodóra.

Ilyen módon lehetséges az öböl egy részét, elegendő számu jégszánkóval pedig akár az egész öblöt rövid időre jégmentesíteni. Ennek a munkának azonban csak igen kis jelentősége van ahhoz képest, hogy az öböl a nyilt tengertől még mindig el van zárva. A jéghatár pedig közel kétezer kilométer nyugatra, arról tehát szó sem lehet, hogy a szállítóhajók a jéghatárig mennek, onnan azután a jég hátán szállítsák át a rakományokat. Pedig ilyen irányu kisérletek is történtek már tavaly télen. Az alap megvolt ehhez.

Tudvalevő ugyanis, hogy Szentpétervárott szintén öt-hat hónapos szigoru tél van, amikor a fagypont alatt állandóan legalábbis tizenhat-tizenhét fokon álla a hőmérő. A Néva vize méteres vastagságu jég-páncéllal van fedve. A város két részét a Néván át elegendő számu híd köti össze s a villamos vasutak úgy vannak építve, hogy mind merőlegesen futnak a Néva partján, s a rakodó elérése előtt kanyarodnak le párhuzamosan a folyóval.

Télen más a helyzet. A keresztutcák folytatásában a Néva jegét mesterségesen emelik addig, amig eléri a rakodópart magasságát, s ekkor egyszerűen ráfektetik a vasuti vágányokat, a villamos vezetéket átfeszítik a folyón s a kocsik a jég hátán futnak át a tulsó partra.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98