Dtum
Login with Facebookk
1918 | Február

Jégvágó szánkó

Az ujságolvasó bizonyára tudja, hogy mi az az Archangelszk? Mi mindnyájan tudjuk, hogy ez a neve a legészakibb európai kikötőnek, s ez az egyetlen orosz kikötő, amely a német Keleti-tengertől függetlenül ad menedéket a nyugatról keletre irányuló angol világkereskedelmi hajóknak.

Oroszország legnagyobb befogadóképességű kikötője, s jelentősége a békés időkben is nagy. A jelentőségét nagyban fokozza a német, holland, dán, svéd hajózástól való függetlensége, de óriási hátránya, hogy októbertől májusig vastag jégpáncél fedi. A kikötő hat hónapig hasznavehetetlen. Hogy ez mit jelent ma, a világháborúban, azt mi is éppen olyan jól tudjuk, és éppen úgy élvezzük előnyeit, aminthogy az oroszok megszenvedik helyrehozhatatlan hátrányait.

Minden betűismerő ember tudja, hogy a mai háboruban Oroszsországot a nyugati népek látták el lőszerrel. Anglia és Amerika voltak azok a kulturnemzetek, amelyek a kultúra kiirása céljából a kelet barbárságát fölfegyverezték ellenünk. Amig az Archengelszk kikötő jégmentes, a nyugatról irányuló municiószállítás a németek által kevéssé veszélyeztetett módon lehetséges volt, amint azonban befagyott a kikötő vize, Oroszország el volt zárna nyugatról.

Ez az egyetlen indító oka és elfogadható magyarázata annak, hogy Oroszország beleavatkozott a világháboruba, mert ezt a kavarodást vélte fölhasználni arra, hogy a törököktől elvegye Konstantinápolyt, s vele a Dardanellák szorost. Ezzel a birtokkal Oroszország németmentesen tudna a nyugattal érintkezve kijutni a Földközi-tengerre. Az Archangelszk korai befagyása természetesen nemcsak háboruban volt az orosz érdekekre, hanem békeidőben is.

Világos, hogy az emberi agy, a modern technika nem nyugszik egykönnyen bele a természet mostoha bánásmódjába, hanem előszedi tehetségét, hogy megbirkózzék a lehetetlennel is. Így tesznek az oroszok az archangelszki jégtengerrel is. A kikötő jegét fölszántják, s egy-egy időre megszabadítják a kikötőt a jégpáncéltól. E műveletre a benzinmotoros jégvágó szánkót használják. A szerkezet igen egyszerű. Szántalpakra szerelik a benzines automotort, amelynek hajtókeréken kétirányu láncáttételes járószerkezettel működik.

Az egyik a szán előrehaladását biztosító horgos rúd, amely mint a karmok kapaszkodnak bele a jégbe, s ezen a réven csúszik előre a szán. A másik láncáttétel a jégvágó fűrészt hajtja. A motornak húzóerejét óriási mértékben befolyásolja a fűrész okozta ellenállás, mert hiszen a szánkó csak úgy tud előrejutni, ha a fűrész már elvágta a jeget. A szánkó végigfut a kijelölt jégmezőn és nagy táblákban fölhasítja a jeget, hosszu szalagokat vág ki.

Mikor már az első szalagot végighasította – meg kell jegyezz, hogy az első szalag nem a part mentén, hanem benn a tenger felőli végén van – megjelennek a szigonyos emberek , s a hosszirányban megtört szalagot darabonkint emelik ki a vízből, a kiemelt jégtáblákat azután végighúzzák a part felé, hol kihordják a rakodóra.

Ilyen módon lehetséges az öböl egy részét, elegendő számu jégszánkóval pedig akár az egész öblöt rövid időre jégmentesíteni. Ennek a munkának azonban csak igen kis jelentősége van ahhoz képest, hogy az öböl a nyilt tengertől még mindig el van zárva. A jéghatár pedig közel kétezer kilométer nyugatra, arról tehát szó sem lehet, hogy a szállítóhajók a jéghatárig mennek, onnan azután a jég hátán szállítsák át a rakományokat. Pedig ilyen irányu kisérletek is történtek már tavaly télen. Az alap megvolt ehhez.

Tudvalevő ugyanis, hogy Szentpétervárott szintén öt-hat hónapos szigoru tél van, amikor a fagypont alatt állandóan legalábbis tizenhat-tizenhét fokon álla a hőmérő. A Néva vize méteres vastagságu jég-páncéllal van fedve. A város két részét a Néván át elegendő számu híd köti össze s a villamos vasutak úgy vannak építve, hogy mind merőlegesen futnak a Néva partján, s a rakodó elérése előtt kanyarodnak le párhuzamosan a folyóval.

Télen más a helyzet. A keresztutcák folytatásában a Néva jegét mesterségesen emelik addig, amig eléri a rakodópart magasságát, s ekkor egyszerűen ráfektetik a vasuti vágányokat, a villamos vezetéket átfeszítik a folyón s a kocsik a jég hátán futnak át a tulsó partra.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A román trónörökös házassága és fogsága A román trónörökös házassága és fogsága
Károly trónörököst Ferdinánd király, mint a hadsereg főparancsnoka a...
Az egri úszók pompásan szerepeltek Boroszlóban Az egri úszók pompásan szerepeltek Boroszlóban
A boroszlói kétnapos szereplésünk teljes sikerrel járt. A hátúszás...
A levélcenzor jelentése A levélcenzor jelentése
Ha a magyar néplelket jól ismerjük, akkor tényleges megállapítást...
A tengelycsapatok rugalmas védekezése Észak-Afrikában A tengelycsapatok rugalmas védekezése Észak-Afrikában
Rommel defenziv sakkhuzásainak várt eredményei bekövetkeztek: a 8....
Pert inditott a konnersreuthi csoda Pert inditott a konnersreuthi csoda
Mi is beszámoltunk Therese Neumannról, arról a német nőről, aki...
Magyarország boxoló-bajnokságai Magyarország boxoló-bajnokságai
A III. ker. TVE Határ-utcai pályáján vasárnap délután rendezték meg...
Schöpflin Aladár -  Ábrányi Emil Schöpflin Aladár - Ábrányi Emil
Ábrányi Emil abban a költői nemzedékben érkezett az irodalomba,...
Zürichben öngyilkos lett dr. Szende Péter Pálné Zürichben öngyilkos lett dr. Szende Péter Pálné
Dr. Szende Péter Pálné, az Ingatlanbank volt igazgatójának felesége,...
Uj bán Horvátországban Uj bán Horvátországban
Tomasics Miklós horvát bán két esztendeig állott a horvát országos...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98