Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1918 | Január

Rovarok szerepe a fertőző betegségek terjesztésében

Az emberek annyira megszokták a fertőző betegségeket a baktériumok hatásaként magyarázni, hogy ez a védekezést illetőleg, kezd már veszedelmessé válni. Ha valaki fertőző beteggel jut érintkezésbe, első dolga megmosni a kezét karbollal, sublimáttal, vagy valami más jóhangzású fertőtlenítőszerrel, s azután, mint a ki jól végezte dolgát, megnyugszik.

Sokan, ha villamoson utaztak, ha színházban vagy hivatalban voltak, hol sok emberrel érintkeztek, hazaérve hasonlóképpen védekeznek a ragadós bajok ellenében. Vannak, a kik valamilyen, fodormentával szagosított szájvizzel még a torkukat is kiöblítik, el akarván pusztítani a netán odakerült betegségokozó csírákat. Sőt egynémelyiknél a ragadós bajoktól való félelem annyira fokozódik, hogy a kilincseket sem akarják csupán kézzel érinteni; könyökkel, vállal vagy lábbal nyitogatják az ajtót.

Így megtörtént, hogy egy egyébként helyes háziasszony félelme a ragadós bajok behurczolásától oly nagy fokot ért el, hogy minden vendég után eczettel mosta le az ajtókilincseket, a mi végtére is a szomszédokban azt a gyanut ébresztette, hogy az esze nem rendes járású. Ezek után nem hiába látszik feltünőnek, hogy még a fentemlített emberek is alig védekeznek a rovarok ellen.

A legjobbnak látszó családoknál is napirenden van, hogy a bolhák, poloskák miatt zavart szenved az alvás, a mennyiben pedig ezen „háziállatok” kipusztítására szánják el magukat, az nem annyira a rovarok, mint inkább a kényelmesség elleni védekezésért történik. A tetűt sokan szégyenlik – a többi embertől, anélkül, hogy nagyobb lelkiismeretfurdalásokat okozna, ha néha egy-kettő akad az háznál.

A legyek donghatnak napestig, a szúnyogok zümmöghetnek egész éjen át, de a míg az ember kényelmét különösebben nem zavarják, addig létük, hogy úgy mondjam, biztosítva van. Ennek a nembánomságnak oka minden bizonynyal a viszonyok nem ismerésében rejlik. A különböző baktériumokról mint kórokozókról minduntalan szó van, ellenben a rovarok, mint egyes betegségek átvivői, csak néha, egyes járványok alkalmával, körülírt területen válnak ismeretesekké.

A háborúban résztvevők minden esetre sűrűn tapasztalták a különböző ízeltlábú rovarok ellen való gyökeres védekezési eljárásokat, bár talán sokan közülük inkább csak azt tartják eszükben, a mi kellemetlen volt s részben egyéni szabadságukat is sértette, t.i. hogy lenyírták hajukat, szőrzetüket, megfürdették őket s ruhájukat összegyűrték a fertőtlenítőben.

Némelyik azért még hónapok mulva is dühös a kórházakra, a tetűtlenítő-intézetekre. Pedig hogy e féreg elleni védekezés mennyire szükséges, mutatni fogják a következő sorok. Mindjárt a világháború kitörése után fellépett Szerbiában lévő csapataink közt a visszatérő láz. 6-8 napig magas láz, hagymázhoz hasonló tünetekkel, majd hirtelen láztalanodás. 6-8 napi jólét után a hőmérséklet ismét magasra emelkedik, de rövidebb ideig tart, mint az első lázroham, viszont a bekövetkező láztalan időszak hosszabban.

3-4-5-ször ismétlődhetik ez a lázas időszak a láztalannal. A betegek lesoványodnak, legyengülnek a hosszas betegség következtében. A kórokozó: egy dugóhúzóalakú, élénken mozgó, elemi élőlény (Spirochaete Obermeieri). Mégis nem kézfogás, nem is belehelés, vagy lenyelés által ragad át egyik emberről a másikra, hanem a ruhatetű által, ha az a betegről való táplálkozás után az egészségesre átkerül. Sokan a poloskákat is vádolják a betegség átvitelével.

Ha a fent említett ruhatetű vért szí az egészséges emberből, vagy pedig a mélyen alvó vakarózás közben szétnyom egy ilyen tetvet, s az abból származó nedv bekerül a felületes karczolásba, elégséges lehet ahhoz, hogy az embert megbetegítse. Ezek után elképzelhető, hogy hányan megbetegedhetnek a szorosan együttélő, eltetvesedett emberektől, ha közülük egy beteg. Ilyenkor a kezek és a száj fertőtlenítése nem véd meg a megbetegedéstől, de annál inkább a lelkiismeretesen végzett tetűtlenítés.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A tavasz bevonulása Európába 6. A tavasz bevonulása Európába 6.
A legelső növényeknek örülünk a legjobban; ezeket még azok is...
Tudományos és technikai újdonságok Tudományos és technikai újdonságok
A Zehnder-féle új Röntgencső. Azok a kutatók és orvosok, a kik...
Egy sarkalatos kérdés Egy sarkalatos kérdés
Egy vaktól megkérdezték, milyen változást észlel maga körül...
József főherczeg kisjenői vadászatai József főherczeg kisjenői vadászatai
Maga József főherczeg már évek óta nem vadászik. Nem emlékszem, kitől...
Az ujonczok és a tartalékosok kérdése Az ujonczok és a tartalékosok kérdése
Ujonczok és póttartalékosok. A képviselőházban a honvédelmi miniszter...
Humor a bünben Humor a bünben
A hétköznapi élet becsületes, de szürke utjain taposónak nincs mindig...
Két levél Két levél
Hogy ha most a bünpszihologus szerepében akarnék tetszelegni, azzal a...
Zichy János gróf pártja szerdán foglalkozik vezérének erkölcsi rendszerváltozást követelő parlamenti beszédével Zichy János gróf pártja szerdán foglalkozik vezérének erkölcsi...
Holnapután, szerdán este olyan értekezletet tart a Keresztény...
Lanyhuló aranyárak – szilárd részvényárfolyam Lanyhuló aranyárak – szilárd részvényárfolyam
Néhány hét óta szűkebb keretek között, de megkezdte működését a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98