A külkereskedelmi forgalomnak a háboru vége után várható fellendülése uj meg uj kiviteli és behozatali vállalatok tervét veti felszinre. A Hitelbank és Kereskedelmi Bank 10 millió korona alaptőkével alapit egy kiviteli és behozatali bankot, a budapesti kereskedelmi és iparkamara külkereskedelmi szakosztálya pedig egy kiviteli szindikátus szervezet megalakitását ajánlja a kereskedelmi miniszternek.

Legujabban Temesvárról kapjuk a hirt, hogy ott Bulgáriára, Szerbiára, Romániára, Törökországra, Görögországra és Albániára kiterjedő kiviteli és behozatali részvénytársaság alapitását tervezik. Ez a sokféle elágazó külkereskedelmi forgalmi az erők szétforgácsolására vezet, ahelyett, hogy azoknak a nagy közgazdasági feladatoknak érdekében, amelyek a háboru után a kereskedelem, az ipar és a gazdasági élet termelő erőit egyesitenék és hathatósabb tevékenységüknek utját egyengethetnék.

A háboru után a nyersanyag behozatala és különösen az ipari termékeknek kivitele olyan életbevágó közgazdasági feladat, amelynek szolgálatában a háboru utáni kereskedelmi forgalom minden termelő erőt kell, hogy igénybe vegyen és épen ezért nem látszik célszerünek, hogy ez a tevékenység külön utakat épitsen magának, hanem sokkal helyesebb lenne, ha a kormány és a különböző érdekeltségek, alakulások, vállalatok koncentrikus erőkifejtése alapozhatná meg a háboru után várható külkereskedelmi forgalmunkat.