Dtum
Login with Facebookk
1918 | Szeptember

Lenin merénylője

Egy ismert nevű orosz szocialista nő, Kaplan Dorge, mult szombaton este gyilkos merényletet követett el az orosz szovjet köztársaság vezetője, Lenin Vladimir ellen. Lenin állapota sulyos és a hivatalos moszkvai jelentésekből következtetve, nincs sok remény arra, hogy az orosz forradalom e legérdekesebb alakja életben marad.


A gyilkos asszony a forradalmi szocialisták ama táborából való, amely már régóta a merényletek egész sorát követte el és azt hirdeti, hogy csak a terrorral lehet felszabadítani Oroszországot. Évekkel a háboru előtt egy csendőr ellen követett el gyilkos merényletet. Ennek a pártnak nyilván az a célja, hogy a bolseviki vezérek elpusztításával az ententepárti forradalmi szocialistákat juttassa uralomra és a németek ellen irtóháborut indítson.


A Moszkvából érkező hírek egyelőre még nagyon szűkszavuak és a merénylet hatásáról és következményeiről csak nagyon keveset árulnak el. Néhány nap bizonyára eltelik, míg az oroszországi helyzetről véleményt lehet mondani. Ha Lenin áldozatul esik a merényletnek, ez még nem jelenti feltétlenül a bolseviki uralom bukását, hiszen ő tulajdonképpen csak a népbiztosok tanácsának volt az elnöke, helyét a tanács bármelyik tagja elfoglalhatja.

 

Elsősorban Zinowjev, Trockij vagy Sverdlow jöhet számításba. De az is valószinű, hogy Lenin ellenségei ezt a merényletet jeladásnak szánják arra, hogy a legerősebb és legelszántabb harcot kezdjék meg az egész bolseviki uralom ellen és a forradalmi szocialista párt kezébe kerítsék a vérző Oroszország vezetését. Ez esetben Kerenszki vagy Szoninkow kerülhet uralomra. Jósolni természetesen nem lehet, de bizonyos, hogy az oroszországi eseményeket ismét kettőzött figyelemmel kell kisérnünk.


A merényletről a következő távirat tudósítása érkezett.
Klein, szept 1.
Lenin ellen a merényletet Kaplan Dorge, az ismert terrorista nő követette el. A merénylő nő 1907-ben vizsgálati fogságban a rettegett és a szocialisták által gyülölt Niviczky csendőrőrmester ellen vallatás közben zsebkésével gyilkosságot kísérelt meg, amiért 13 évi kényszermunkára ítélték.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Kaplan
Tánczos G. Károly

Kaplan a Lenin elleni merénylet napjának estéjén a hatóságoknak bevallotta, hogy ő adta le a lövéseket a vezérre, mert a forradalom elárulóját látta benne. Azonban Kaplan vallomása körül sok ellenmondás is akadt. Érthetetlen volt, hogy a korábban szinte teljes vaksággal küzdő Kaplan, aki később csak részlegesen nyerte vissza látását, hogy tudott ilyen pontos lövéseket leadni. Ráadásul nem igazán tudta megmondani, hogy hány golyót lőtt ki. Évekkel később pedig az orvosi és nyomozati aktákból kiderült, hogy a Kaplannál található fegyver golyói nem egyeztek meg a Lenin vállából kiszedettekkel.

A valódi tettes utáni nyomozás így aztán tovább folyt, s még a merénylet napján eljutottak a CSEKA egyik vezetőjéhez, Protopopovhoz, akit azon a napon ki is végeztek.

Mivel Kaplan továbbra is kitartott vallomása mellett – nem tudva Protopopov esetéről – halálra ítélték, amit 1918. szeptember 4-én egy garázsban végre is hajtottak. Földi maradványait pedig - a "hagyományoknak" megfelelően - nyomtalanul eltűntették


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98