Dtum
Login with Facebookk
1919 | Szeptember

A Földön mozgó testek súlya

Legnagyobb fizikusunk, a nemrég elhunyt Báró Eötvös Loránd, a tudományt több nagyfontosságú és örökbecsü alkotással gazdagította. Ezek között kiválóan érdekesek legújabb kísérlete, a melyeknek segítségével kimutatta, hogy a Földön mozgó testek nehézsége, illetve súlya – a mozgás irányától és sebességétől függően – megváltozik.

Galilei-Newton mechanikájának alapján szükségszerű e változás bekövetkezése, s ezt könnyen meg is magyarázhatjuk. Földünkön tudvalevőleg mindenütt működik egy erő, a nehézségi erő. Ez mozgatja lefelé az eső testet, ez az erő nyilvánul meg a testek nehézségében, illetve súlyában. A nehézségi erő tulajdonképpen már nem egy egyszerű erő, hanem két erőnek, és pedig a Föld vonzóerejének és a Föld forgásából származó czentrifugális erőnek eredője.

Minthogy a Föld tömegeloszlása, valamint forgássebessége változatlan, vagyis a Föld egy bizonyos pontján úgy a vonzó-, valamint a czentrifugális erő állandó értékű, tehát a Földön nyugvó testek nehézsége is változatlan marad. Másként áll azonban a dolog a Földön mozgó testek esetében. Földünk ugyanis nyugatról kelet felé forog, s így a kelet felé mozgó test tulajdonképpen a Föld forgásánál nagyobb sebességgel forog, czentrifugális ereje nagyobbodik, s ennek értelmében nehézsége kisebbedik, mert a nagyobb czentrifugális erőnek megfelelőleg több vonzódik le a Föld vonzóerejéből.

A nyugat felé mozgás pedig a forgássebesség csökkenését, ezzel kapcsolatban a fordított hatást eredményezi. Szóval a Föld felületén kelet felé mozgó test nehézsége, illetve súlya kisebbedik, a nyugat felé mozgóé pedig nagyobbodik. Nehézségi méréseket mozgó hajón végezték, s e czélra Mohn-nak azt az eljárását használták, a mely lényegében a víz forráspontjának és higanybarométer állásának egyidejű leolvasásából áll.

E két adatból ugyanis a nehézségi erőt kiszámíthatjuk, mert a víz forráspontja csak a légnyomástól, a higanybarométer állása pedig a higanyra ható nehézségi erőtől is függ. A mérések közzétett eredményei szerint a tömegeloszlás megfelel az izosztázia törvényének. Eötvös e közlemény tanulmányozása közben arra az érdekes eredményre jutott, hogy Hecker az adatok feldolgozásakor egy fontos tényezőt számításon kívül hagyott, nevezetesen a hajó mozgását, a mely pedig a nehézségi erő értékét oly fokban változtatja meg, hogy tekintetbe véve a mérésekben elért pontosságot, annak az eredményekben biztosan és jól észrevehetően meg kell nyilvánulnia.

Ugyanis már azon kis hajósebességeknél is, a melyeknél a megfigyelések történtek, a változás 0.2-0.3 ‰ A hatás természetesen a Föld forgássebességétől, s így a megfigyelő hely földrajzi szélességétől is függ, mert hiszen a Föld különböző szélességi körén fekvő pontjainak más és más a tényleges sebessége. Legnagyobb az egyenlítőn, a sarkok felé fokozatosan csökken és a sarkokon zérus.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Eötvös féle kisérleti berendezés Eötvös Loránd
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Nem kérnek a kétkoronásokból Nem kérnek a kétkoronásokból
Az új kétkoronást, a mely még nagyon ritka, gyanakodva fogadja a...
Jegyzetek József Attila sírjánál Jegyzetek József Attila sírjánál
Jobbra műút, balra fák és fehér villódzás, másszínű, ezüstös ég s...
Hungária – Libertas 4:2 (2:1) Hungária – Libertas 4:2 (2:1)
A Hungária vasárnap játszotta harmadik túramérkőzését. Az első két...
Jugoszlávia és Magyarország becsületes parolájáról Jugoszlávia és Magyarország becsületes parolájáról
A jugoszláv sajtót és közvéleményt ezen a téli vasárnapon elsősorban...
A térkép sokszorosítása  2. A térkép sokszorosítása 2.
A térképsokszorosítás nyomdai munkáinak legelterjedtebb módja a...
Martinique tragédiája Martinique tragédiája
A Kis-Antillák szigetsorának egyik gyöngyszemét, a francziák egyik...
Ujra felbukkant Kis Béla, a cinkotai tömeggyilkos Angyalföldön Ujra felbukkant Kis Béla, a cinkotai tömeggyilkos Angyalföldön
Évtizedekkel ezelőtt történt és már-már feledésbe ment borzalmas...
Német vereségek Afrikában Német vereségek Afrikában
Kamerun 1914 szeptemberében (Togo eleste után) került az antant...
Az albán főváros Az albán főváros
Javában szóltak még az ostromló ágyúk Szkutari alatt, és Durazzó...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98