Dtum
Login with Facebookk
1919 | Szeptember

A hadi pótló anyagok jövője a békében

A világháború folyamán a blokád által gyarmataiktól és a semleges országoktól elzárt államokban a legtöbb hadi, ipari és mezőgazdasági üzem új nyersanyagokat volt kénytelen felhasználni azoknak a pótlására, a melyeket békeidőben már évszázadok óta használtak a legkülönbözőbb czélokra.

Ezek az anyagok többé-kevésbbé megfelelnek a hozzájuk fűzött reményeknek és alkalmaztatásuk sok új igazságnak vetette meg alapját. Kérdés, most, hogy a háborúnak vége van már és az érintkezés az eddig ellenséges országokkal és a semleges tengerentúli államokkal újra lehetségessé vált, micsoda sors vár ezekre a pótlóanyagokra a ilyen módon megváltozott viszonyok között? A német szakfolyóiratok hasábjain élénk eszmecsere indult meg e kérdés felett, melynek nevezetesebb eredményeit a következőkben ismertetjük.

Legérzékenyebben érzeték az elzárt országok a élelmiszereknek hiányát, különösen a húsét és még inkább a zsírét, a melyre az iparnak is igen nagy szüksége volt. Az illetékes hatóságok a hiányon részben úgy iparkodtak segíteni, hogy a zsírnak magánosok által ipari célokra való felhasználását a minimumra szorították, részben úgy, hogy élelmezésre eddig egyáltalában nem, vagy csak kevéssé használt zsírtartamú anyagokat emberi fogyasztásra alkalmassá igyekeztek tenni, részben pedig azáltal, hogy az eddig fel nem használt hulladékokból, szennyvízekből gondosan összegyűjtötték az eddig veszendőbe ment zsírtartalmat és az ipari czélokra felhasználták.

Hogy az élelmiszerhiányon egyes élelmes, sokszor lelkiismeretlen üzletemberek milyen egyszerű módon iparkodnak segíteni, arról a háború folyamán sok szomorú tapasztalatot szereztünk, az erre vonatkozó vizsgálatok igen sok esetben kimutatták a pótlószerek értéktelenségét, sokszor ártalmasságát is.

Ha az ilyen vizsgálatokról szóló referátumokat olvassuk, könnyen megértjük a német Med. Klinik szomorúan ironikus megjegyzését, a mikor beszámolva Nagy-Berlin különböző részeiben az élelmiszerüzletekben és hentesboltokban vett kolbászárúk tartalmára vonatkozó vizsgálatok eredményeiről megnyugvással konstatálja, hogy "emberhús és kutyahús nem volt bennük."

Máskülönben azonban a tartalom ritkán volt olyan, a milyet az adott elnevezésű árúnál várni lehetett. Macskahús a jobbfajta kolbászokban ritkábban és csak kisebb mennyiségekben volt található, az olcsóbbakban azonban gyakori volt és mennyisége is nagyobb volt. Ilyenféle nem kívánatos pótlószerek remélhetőleg eltűnnek azon ínséges idők elmultával, a melyek lehetségessé tették értékesítésüket.

De ezek mellett egyes pótlószerek, mint pl. a növényi és állati, máskülönben felhasználhatatlan anyagokból előállított húskivonatpótlékok, különböző leveskoczkák elég jól váltak be; közülök sokat megszokott a fogyasztó közönség, valószínű tehát, hogy békeidőben is keresni fogja őket. A háborúban a húskivonatgyáraknak fogyasztóközönsége rendkívüli módon megnövekedett, ezzel szemben a nyersanyag beszerzése rájuk nézve is igen nehézzé vált, ezért kellett tehát hozzányúlni az olyan anyagokhoz is, amelyeket eddig mellőztek, ilyenek voltak a halak, kagylók, húsipari jobb melléktermékek.

Később, a szükség növekedésével, már kevésbbé kívánatos anyagokat is felhasználtak: élelmi czélokra közvetlenül nem alkalmas hús- és halconserveket, mindenféle vágóhídi melléktermékeket, szarvhulladékokat, patákat, bőröket és főképpen csontokat. Nagy gyári üzemek keletkeztek, a melyekben a csontokból benzinnel való kioldással, vagy pedig kiforralással kivonták a zsírt és a melléktermék gyanánt keletkezett enyvszerű maradékot Németországban mint "csontleveskivonat"-ot hozták forgalomba.

Ezt azonban a fogyasztóközönség – kevéssé kellemes, az enyvre emlékeztető íze miatt – nem kedvelte meg, daczára annak, hogy jóval táplálóbb, mint a magánipar által forgalomba hozott egyéb leveskoczkák, a melyekben egy kevés enyven és sok konyhasón kívül semmi értékesebb alkotórész nem volt. Minthogy a külföldi húskivonatok behozatalát a békében is még jó ideig már csak valutáris szempontokból is kerülni kell, a friss csontokból készült csontkivonatoknak gyártása (a melyeknél ráadásul mindjárt élvezhető zsír is keletkezik) továbbra is jövővel bír és előmozdítható.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Balkáni ügyek Balkáni ügyek
A Balkán-országokban a forrongás egyre tart, fokozódáshoz azonban...
 A gépesített számtanművész A gépesített számtanművész
A matematika legtöbbünk számára: bűvészetekkel és rejtelmekkel teli...
Kossuth szobrának leleplezése Sátoraljaújhelyen Kossuth szobrának leleplezése Sátoraljaújhelyen
Nagy ünnepséggel leplezték le május 28-án Sátoraljaújhelyen Kossuth...
Reformok a Balkánon Reformok a Balkánon
A külpolitikai események sorában legnevezetesebb, hogy Törökország...
A folyóvíz aranytartalma A folyóvíz aranytartalma
Azt mindenki tudja, hogy a folyóvíz homokjában, iszapjában,...
Schuschnigg hangsúlyozza, hogy Ausztria külpolitikája nem változik Schuschnigg hangsúlyozza, hogy Ausztria külpolitikája nem változik
A Duce és az osztrák kancellár velencei találkozásának és...
Szirmai Imre amerikai körutra indul a tavasszal Szirmai Imre amerikai körutra indul a tavasszal
A premierek és szinházi kommünikék nagy tömegében az ember észre sem...
A tavasszal megindul a vidéki magyar szállodák újjáépítése és tatarozása A tavasszal megindul a vidéki magyar szállodák újjáépítése és...
A városok kongresszusának küldöttsége szombaton Fabinyi miniszternél...
Király Pál nyerte a maratoni bajnokságot Király Pál nyerte a maratoni bajnokságot
Nagy esemény színhelye volt vasárnap Szeged városa. A MASz...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98