Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1920 | December

Shakespeare - és hol született Tinódi?

Na, nem kell megijedni, nem magántanári kényszeredés, nem is doktori párosítás. Bizonyos okokból át kellett kalandoznom az új cambridge-i Angol Irodalom megielent köteteit (The Cambridge History of English Literature.) Ez egy hatalmas munka, melyet Anglia első tudósai teljes filológiai lelkiismeretességgel építgetnek.

 

Az ötödik kötetben van egy fejezet: Shakespeare on the Continent és ebben a 308. lapon ez áll: Reference must be made, in conclusion, to the great interest which Hungarians have always shown in the English poet, and the powerful influence he has exerted on their literature.

 

A very high rank among translations of Shakespeare is claimed for those by the eminent poet Charles Kisfaludy, especially for that of Julius Caesar. Ez pedig magyarul; végre meg kell emlékeznünk arról a nagy érdeklődésről, melyet a magyarok mindig mutattak az angol költő iránt, arról a hatalmas befolyásról, melyet irodalmukra tett. Igen előkelő rangot igényelnek a Sh.-fordítások között a kiváló költő, Kisfaludy Károly fordításai s ezek között különösen Julius Caesar fordítása.

A filigran kis tévedés érthető. A 472. oldalon az e fejezethez tartozó Bibliography-ban már Kisfaludy mint társaság és kiadó szerepel. Azt mellékesnek tartom, hogy Bayer munkája itt így van citálva: Shakespeare Drámái Hazáuk Ban. De a következő mondat megint szép: Some translations of scenes, notably from Romeo and Juliet, were produced by Petőfi A.

Ki itt a hibás? Az angol tudósok aligha. Van ebben a kötetben szó - és részletesen - a francia, német, spanyol, olasz etc. etc. Shakespeare-irodalomról és biztosra hiszem, hogy az illető nemzetek tudósai rajta voltak, hogy angol kollégáik helyes információkat kapjanak.

Vajon az a sok egyetemi tanárjelölt, kik gerezdestől fityegnek könyvtárainkon, nem jobban tennék, ha ilyen szolgálatok teljesítésére figyelnének? Ahelyett, hogy azután lődörögtetnék a szorgalmukat, hogy hol született Tinódi, vagy melyik obskurus verset melyik obskurus tanár vagy pap követte el, nem jobb volna-e becsületes felszolgáló pincéreknek lenniök a külföldi tudósok számára?

 

Szabó Dezső

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Hogyan jutott ciánkálihoz Göring? Hogyan jutott ciánkálihoz Göring?
A feltevések szerint Göring már akkor elhatározta az öngyilkosságot,...
Uj vérnyomásmérő Uj vérnyomásmérő
Uj vérnyomásmérő, amely a vérnyomás erejét jelzi; azonkivül érzékeny...
Az Agfa színes fotográfus-lemez Az Agfa színes fotográfus-lemez
A világháborúig nálunk jóformán csak a LUMIÉRE-féle autochrom-lemezt...
Masaryk és Benes a dunai konfödárációról Masaryk és Benes a dunai konfödárációról
A Neue Freie Presse vasárnapi számában vezetőhelyen Masaryknak, a...
Mazsukin tánca
A két zseniális orosz, Volkov és Mazsukin által rendezett nagy film,...
A király itthon A király itthon
Kedves Istenhozottal fogadta Budapest közönsége, hosszabb...
A magyarok pusztulásának kérdése A magyarok pusztulásának kérdése
Pusztul a nép, - kezdtem. Hangom elakadt. - A magyarság... - Mit,...
Egész az éjszaki polusig
Juliusban fent a sarkvidéken is nyár van. Az ég tetején minden...
A diapositivek készítésének új módja A diapositivek készítésének új módja
A tudomány terjesztésének és népszerűsítésének ma már legerősebb...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98