Dtum
Login with Facebookk
1920 | Július

Tíz népbiztos a vádlottak padján

A királyi ügyészség tíz hónapon át tartó nyomozati munkálatok után főtárgyalásra vitte a letartóztatásban levő népbiztosok bünügyét. A proletárdiktatura bukása után – mint ismeretes – Kun Béla és azok a népbiztos társai, akik a bolsevizmus idején a tényleges hatalmat elsősorban gyakorolták, megszöktek és csak azok kerültek a büntető igazságszolgálatás elé, akik viszonylagosan alárendeltebb szerepeket vittek. A rendőrség még a mult év nyarán, legnagyobbrészt augusztus közepén, elfogta azokat a népbiztosokat, akik most felelnek a bünetőtörvényszék előtt a diktatura idején elkövetett cselekményeikért.

A vádlottak
A ma kezdődő nagy bünügyi főtárgyalásnak tíz vádlottja van. A kir. ügyészség vádindítványa szerint a követekezők: Vantus Károly, Haubrick József, Bokányi Dezső, Bajáki Ferens, Dovosók Antal, Nyisztor György, dr. Ágoston Péter, Kalmár Henrik, Kelen József és dr. Szabados Sándor.

A vádindítvány

A királyi ügyészség vádirata felöleli a büntetendő cselekményeknek azt a rengeteg nagy halmazatát, amelyeket a proletárdiktatura idején követtek. Természetes, hogy ezen büncselekmények tulnyomó nagy részében a fogvalévő népbiztosok nem ugy szerepelnek, mint a büncselekmények tettesei, hanem nagyrészt mint felbujtók és bünsegédek. A vádindítvány négy főcsoportra van osztva.

 

Az első csoport felségsértés és lázadás büntettére, a második főcsoportra van osztva. Az első csoport felségsértés és lázadás büntettére, majd ujabb 38 rendbeli gyilkosság büntettére, továbbá zsarolás büntettére vonatkozik, a harmadik csoport ugyancsak zsarolásra vonatkozik s e részben 9 alcsoportba foglalta az ügyészség a különböző büncselekményeket, a negyedik csoport az ugynevezett szovjetpénz kibocsátása körül elkövetett büncselekményeket foglalja magában, s ezek miatt a király ügyészség pénzhamisítás büntette címén emel vádat.


A büncselekmények nagy tömege miatt a mostre bünügy főtárgyalását e csoportok szerint tárgyalják le. A vádindítvány mint a tíz vádlottal, mint tettestársakkal szemben a btk. 127. §-ának 2. pontjában ütköző felségsértés büntette címén azzal vádolja a népbiztosokat, hogy mint a magyarországi szociáldemokratapárt vezetőszerepet játszó tagjai közremüködtek az ugynevezett forradalmi kormányzótanácsnak megalakításában, majd mint népbiztosok, ennek a kormányzótanácsnak a tagjai lettek és ilyen minőségükben résztvettek annak megállapodásnak (plat form) megvalósításában, amelyet tavaly március hóban a gyűjtőfogházban letartóztatásban volt Kun Béla és büntársaival egyetértésben létesítették. E plat form értelmében – mint ismeretes – a szocialista és kommunista pártok egyesültek és célul tüzték ki a polgárság lefegyverezését, a polgári osztály megsemmisítését, a magántulajdon megszüntetését és a proletárdiktatura kikiáltását.


A vádlottak ilykép együtt és közösen résztvettek oly cselekmények elkövetésében, amelyek arra irányultak, hogy a magyar államnak a népképviseleti rendszeren, továbbá a törvényhozó és végrehajtó hatalom elkülönítésének és a bírói hatalom függetlenségének intézményes biztosításán, nemkülönben a miniszteri felelősség elvén alapuló alkotmánya, a polgárság lefegyverezésében, a munkástömegek és a csőcselék felfegyverezésében, a népakarat terrorisztikus elfojtásában nyilvánuló erőszakkal, megváltoztasék.


A lázadás büntettére alapított vád abból áll, hogy a vádlottak mint népbiztosok, szellemi vezetői voltak a bolseviki munkásokból, esküszegő katonákból és városi csőcselékből megszervezett és fölfegyverkezett csoportoknak és reá birták ezeket arra, hogy a törvényes rend uralmához ragaszkodó osztályokat fegyveresen megtámadják. A lázadásra vonatkozik a vörös hadsereg fölállítására kibocsátott rendelet megalkotása és végrehajtására vonatkozó cselekedet is. A népbiztosok ezt az osztályhadsereget arra használták föl, hogy a törvények uralmát és a jogrend helyreállítására irányuló mozgalmakat erőszakosan elfojtották.

 

A lázadás akkor kezdődött, amidőn a fölfegyverkezett csoportok 1919 március 21-ének éjszakáján a főváros vasuti pályaudvarait, a posta- és távirdahivatalokat az állami épületeket, kaszárnyákat és fegyvertárakat hatalmukba kerítették, a hatóságok fejeit elűzték, a rendőrszobákat megrohanták és kifosztották, a pénzintézeteket megszállották és az azokban őrzött értékek fölött való rendelkezési jogot magukhoz ragadták, többeket az utcán megtámadtak, tiszteket lefegyvereztek, rangjelzéseiket megszégyenítő módon letépték, a védekezőket bántalmazták és a lázadók személyében gyanus állampolgárokat tuszokul elhurcolták.

A tárgyalás menete
E nagyirányu bünpör főtárgyalása a budapesti büntetőszék esküdtszéki főtárgyalási termében folyik le. A biróság öt tagu büntetőtanácsból áll, mert ezt a pört is természetszerűleg a gyorsított eljárás szabályai szerint tartják meg. A bírói tanács elnöke Stocker Antal dr. kuriai biró, ugyanaz, aki a terroristák bünpörében elnökölt. Szavazóbírók Csekmonek Rezső dr., Keresztessy Gyula dr., Nagy Béla dr. és Fayl Ivor dr. Pótbiró Czirer Ákos dr. A vádhatóságot Aczél Imre dr. királyi főügyészhelyettes és Moldovózyi Géza dr. királyi ügyész képviseli. A fővárosi sajtó képviselőin kívül a külföldi nagy hírlapok szintén tudósítókat küldöttek a főtárgyalásra. Több angol, amerikai, francia és olasz nagy ujság, továbbá számos bécsi hírlap küldötte ide tudósítóját.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A vádlottak közül Bokányi, Dovcsák, Nyisztor, Szabados és Vántus tagjai voltak a Forradalmi Kormányzótanácsnak is A balról ülő első kettő, Haubrich és Ágoston részt vett a Peidl-kormányban
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98