Dr. Jordi svájci természettudós arra a meglepő tapasztalatra jutott, hogy a széna öngyulladása mindinkább gyakorivá válik. Jordi szerint a széna öngyulladását 1915-ben 131 esetben, elszenesedést pedig 136 esetben figyelték meg, ami a multban tapasztalt esetek számához képest meglepő szaporodást jelent.

Jordi ugy magyarázza meg ezt a jelenséget, hogy míg a multban a szénát alapos megszáritás után rakták boglyákba, addig ez idő szerint sietve, leginkább géperővel történt lekaszálás után nyomban behordják ls azonmód nedvesen halomba rakják. Jordi is arra az eredményre jutott, amelyet már Miche évekkel ezelőtt megállapitott, hogy a széna öngyulladását baktériumok és kémiai folyamatok idézik elő.

A még élő növényi sejtek légzése következtében meleg halmozódik föl, mert a külső szénarétegek a hőkiegyenlitést gátolják. A fokozatos hőemelkedés során több és több keményitő és cukor megy veszendőbe, ugy hogy a széna tápláló értéke csökken. Körülbelül 45 Celsius foknál a növényi sejtek elhalnak.

Egyidejüleg azonban a különféle baktériumok életfolyamata következtében a hő egyre emelkedik s az ugynevezett bacillus calfactor rohamosan elszaporodik, amely még 70 Celsius fok meller is vigan tenyészik és spórákat termel. Ezenkivül egyidejüleg kémiai folyamatok is megindulnak, amelyek a széna anyagának elszenesedését idézik elő.

Megfigyelések bizonyitják, hogy egyes esetekben széna erjedése alatt 388 Celsius fok meleg képződik. Jordi szerint közömbös, vajjon a széna erjedése alatt a hő 80 vagy 300 esetleg 400 Celsius fokra emelkedik, mert az öngyulladás veszedelme már 70 Celsius fok mellett bekövetkezik.