A világháború előtt a gyékényfajok (Typha angutifolia és T. latifolia) levelét csak a kádárok használták faedények tömítésére, hordók csapszegének, akonájának szorosabb beillesztésére, gyékénytermő vidéken pedig kosarakat (szatyor), czipőket, szőnyegeket és áruk lefedésére szolgáló takarókat, "gyékényeket" készítettek belőle.

A mikor a XVIII. században a pamutcserje (Gossypium) magjai levő szőrözetből készített pamutáruk mind jobban és jobban elterjedtek, itthoni növényeink közűl is több fölkeltette az érdeklődést, mert vagy a termése, vagy a magjai külsőleg a pamuthoz hasonló szőrözetet hordanak.

Ilyen volt a gyékénynek "buzogány" néven ismeretes termése is, mely a gyermekek kedvencz játékszere, szobadísz és királyi pálczaként gyakran látható festményeken Krisztus kezében; ezért nevezik németül "Spottrohr"-nak is.

Megérése után a barna buzogány apró, szőrös terméskékre esik szét, hogy a szél útján az anyanövénytől elkerülve a fajt fenntartsák és szaporítsák. Lágysága miatt a szőrözet nagyon hasonlít a pamuthoz és néhol magában vagy tollal keverve vánkosok kitömésére használták, állati szőrökkel pedig nemezzé dolgozható fel, mely a kalapgyártásban használható. Fonallá is feldolgozták és Spanyolországban szövetet is készítettek belőle, de mindez csak próbálgatás volt, mert tartósság tekintetében a pamuttal nem tudja a versenyt fölvenni.

A háború alatti nyers anyaghiány ujból a gyékényre terelte a figyelmet és nemcsak a leveléből, hanem a buzogány kocsonyából is oly jó minőségű rostot sikerült előállítani, hogy az importált jutával fölveszi a versenyt. A charlotten-burgi "Typha-Verwertungsgesellschaft" vontató kötelet, istrángot, kötőféket, zsákszövetet, ponyvát, lodenhez hasonló szövetet és nemezt készít belőle. Legújabban ugyancsak Charlottenburgban a "Rohstoffverband" a buzogány fejénél, kocsányánál és levelénél sokkal nagyobb fontosságúnak találta a gyékény gyökértörzsét vagy tőkéjét (rhizoma).

A vegyi vizsgálat szerint ugyanis 55.5 % nitrogénmentes anyag vonható ki belőle, melynek 29.56 %-a tiszta nádczukor, 25.49 %-a egyéb szénhydrát, tehát 55.05 tiszta táplálóanyagot tartalmaz; ezenkívül van benne még 1.55 % zsír és 7.15 % nyers protein, a többi pedig rost és ásványi rész. Tekintve, hogy a Typha rhizomája gazdagon elágazik és igen vastag, egy holdról 800-1200 métermázsa nyersanyagot lehet összegyüjteni és így óriási mennyiségű táplálóanyag van benne felhalmozva.

Különösen feltünő a nagy czukortartalom, ezért most alkoholt készítenek belőle; egy métermázsa Typhagyökértörzsből (rhrizoma) 2 1/2 – 3 liter 100 %-os alkoholt kapnak, melyet szeszes italok készítésére használnak fel. A visszamaradt részt állati tápláléknak dolgozzák fel; ezenkívül készíthető belőle sör és egy kakaoszerű, nagy tápláló értékű készítmény, és most folynak a Typha-czukornak nagybani előállítására vonatkozó kisérletek.

A nyersanyag kitermelésére külön ekeszerű gépeket készíttetett a Typha gyökértörzsét értékesítő előbb említett német társaság és egyúttal most kísérleteket végeztet, hogyan lehetne papirosgyártásra is felhasználni a Typha gyökértörzsét. Mivel hazánkban is elég gyékény van, talán itthon is gazdaságos volna a gyékény feldolgozása, a mi azért is előnyös volna, mert így a tavaknak, folyóvizeknek a haltenyésztés szempontjából való tisztántartása is könnyebb volna.

Dr. Hollendonner Ferencz.