Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1922 | Január

Jack London - A vadon szava

Olyan érzésem van, hogy újabb amerikai szerzők könyveit más is bizonyos eleve való bizalmatlansággal veszi kezébe. Valami eleve való bizalmatlansággal, mely kijár az okos megalkuvásnak, ha másban nem, de a művészetben föltétlen. Valami eleve való bizalmatlansággal, mert olyasmit érzünk a legtehetségesebb műveiben is, hogy valahogy ügyesen ki akarják egyeztetni bennük a valódian értékeset, a színtiszta belső kényszerek hangjait, a meghallgatás dobszavaival, azaz amannak becse rovására is.

Hát hisz lehet beszélni a pusztába kiáltás oktalanságáról.

Csakhogy sajna, a művészet terepein, az az ami biztos, hogy itt a gyakorlatiasság a legnagyobb eredmények csappantója szokott lenni. Mert nagyon nagy baj, ha itt a művész nem csak a kiválasztottakhoz akar szólni, hanem a tömegnek is meg akarja adni a magáét, hogy maga is visszakapja tőle a magáét. Lévén akkor nyilvánvaló, hogy akkor a lanton kívül a szirnikszet is meg kell szólaltatnia.

Mindez azonban épp csak eszembe jut, a legnagyobb amerikai filozófussal együtt, aki pozitivista, tehát nem tudom, hogy így filozófus is és a vigasszal együtt, hogy a filozófusok így is a költőktől tanulnak és nem fordítva. De amiről szólni akarok, az a fenti kis regény, az Athenaeum olcsó regénysorozatából, melynek Észak-Amerikában játszik a története és egy szánkutya életét tárgyazza.

Azt sem tudom, legföljebb sok vall rá, hogy ez az író amerikai. Elvégre lehet, hogy csak épp ott járt, ahol kutyaszánok közvetítik a rettentő hómezőkön a forgalmat és ott meglátott és megértett egy ilyen állatot, akár magát, akár egy más embert, akár egy amerikai embert.

Ez az!


Föntebb, meglehet jogtalan, bizonyos kártékony gyakorlatiassággal gyanúsítottam meg az amerikai írókat. Más szóval mivel gyanúsítottam meg? Azzal, hogy az amerikai írók hamisítottan tárják fel az amerikai lelket az amerikaiaknak, annak jutányos hitében, hogy így az amerikaiak lelkük nagy ismerőjeként honorálják majd őket. Ez pedig művésznek kontárság, az amerikaiaknak pedig becsapatásuk.

Hangsúlyozva újra, hogy ez lehet alaptalan gyanúsítás is, azért is nem fontos előttem, hogy tudjam, Jack London amerikai-e, vagy sem?

Egyet állítok! (És távol legyen tőlem minden potom elmélkedés.) Ebben a könyvben, igen! Egy kutya élete történetében és belső átalakulásában, fejlődésében, csodaszépen, meghatóan, megfőzően az amerikai lelket írta meg Jack London.

Csodaszépen, meghatóan, azt a lelket, amit amerikainak tud és bámul és hódol meg ma világ, a munka lelkét, a törhetetlenség lelkét, a "küzdj és bízva bízzál!" lelket.

Ez a könyv valami oly boldog, oly érzelgés- és nyavalygásmentes, oly kevély vigaszt közvetít az élet küzdelmekben való nagyszerűségén, hogy valóságos bibliája lehet minden csüggedőnek, szenvedőnek, esendőnek.

Ez a semmi, sőt a végében kissé elgiccsesedő történet úgy megkap és megkönnyeztet, mint egy himnusz, százezernyi tüdőből.

Nem érzem egy pillanatra sem, hogy dagályos szavakat akarok szétkürtölni itten.

Íme, egy kis részlet, bár azt hiszem a legszebb.

Az elkínzott, agyonhajszolt, bicegő és belső sérülésekben halódó szánkutya, mikor a maguk ínségében maguk is elkérgesedett gazdái is kímélni akarják és a szánkó elől a szán hátuljához kötik, ráveti magát a másik ebre, akit hámjába fogtak és el akarja marni a helyéről, mert élete becsvágyának érzi a kötelességet. Az emberek megértik és megkönyörülnek rajta. Visszafogják a helyére, hogy ott lőjjék aztán le az erőfeszítés boldog végkimerülésében.

Nincs egy visszás, nincs egy hazug szó ebben a könyvben. A kutya, a kutyák barátainkká, nemes, okos, hős bajtársainkká válnak az élet küszködéseiben. A kegyetlen viszontagságokban, a ravasz, konok rettenthetetlen erőnek, csak tulajdon hiúságossága elől való vak és süket láza szinte átbuzog szíveikből ezeken a sorokon át. És a szereteté, a ragaszkodásé.

Nincs is szavam más erre a kis füzetre, mint hogy nagy dolog, új dolog, remek dolog. Az élet és a művészet lelkével íródott.

Derék és okos munkát végzett Bartos Zoltán, hogy kifogástalan átültetésében, épp ezekben a minden erőt és bízást szükségelő időkben adta a magyaroknak.

 

Tersánszky J. Jenő

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Cikk-ajánló
Stefánia Főherczegnő és gróf Lónyai Elemér házassága Stefánia Főherczegnő és gróf Lónyai Elemér házassága
Az eljegyzést a magyar és osztrák hivatalos lapok múlt vasárnapi...
Borzalmas kínok között, tetanus mérgezésben meghalt a lipótmezei tébolydában Szabó Magda Borzalmas kínok között, tetanus mérgezésben meghalt a lipótmezei...
Szombaton délután eltemették a farkasréti temetőben Győr egyik...
Mezőgazdasági automobil-verseny Mezőgazdasági automobil-verseny
Május hónapban Chaulvesban a francia cukorrépa termelés központjában...
Warrenné mestersége Warrenné mestersége
G. B. Shaw a Warrenné mesterségé-t, ezt a korai színművét, negyvenes...
Clemenceau ujabb hazugsága Clemenceau ujabb hazugsága
A következő hivatalos kommünikét adták ki: Vannak csökönyös...
Színes hírek Színes hírek
A lóhus-fogyasztás Párisban folyvást növekedik. Kezdetét 1862-ben...
Gömbös Sopronban fontos kijelentéseket tett Gömbös Sopronban fontos kijelentéseket tett
A nagygyűlést Simon főispán nyitotta meg, üdvözölte a...
A Pozsonyi Torna Egylet nemzetközi torna és athletikai versenye A Pozsonyi Torna Egylet nemzetközi torna és athletikai versenye
Lefolyt ím a 3. országos illetőleg az első nemzetközi sportünnepély a...
A nemzetközi pénzpiaczon javul a helyzet A nemzetközi pénzpiaczon javul a helyzet
A pénzügyi köröket ismét az a kérdés foglalkoztatja most: hogy lesz-e...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98