Dtum
Login with Facebookk
1923 | November

Helyes magyarság

Minden nyelv élete a változások összefüggő sorozata, - mondja Balassa József, a kiváló nyelvész, most megjelent összefoglaló kiskönyve előszavában. S hogy megállapítása mennyire helyes, mindjárt egy apró példával igazolja ez az első mondat. Vagy félszáz esztendővel ezelőtt Gyulai Pál még le nem írta volna ezt a szót, hogy összefüggő. A szigorú öregúr, - bizony öregúr volt ő már akkor is, - lehetetlennek tartotta, hogy valami magyarul összefüggjön.

 

Ami függ, az lóg, tehát nem függhet össze, Gyulai az összekapcsolódik vagy egyszerűen kapcsolódik kifejezés mellett tört lándzsát. Igaza volt-e? - hiábavaló lenne keresni ma, hacsak nem akarunk összefüggés nélkül beszélni. Ma helyes az, amit tegnap még megróttak, mert - hogy újra a Helyes magyarság szerzőjét idézzem, - az élő nyelv sohasem áll meg fejlődésében, változik az elmúló (vagy inkább: múló) idők folyamán s változik a térben is. Lehet-e hát végleges, törvényszerű szabályok foglalata az olyan munka, amely a helyes nyelvhasználattal foglalkozik?

 

Sőt: lehet-e végleges nézőpont szerint, törvényszerű határozottsággal bírálni az ilyen művet s minden kétséget kizáróan megállapítani: miben és hol téved, mikor és hol találja el az igazságot? Igaz, minden művelt nyelvben s így a magyarban is kifejlődött egy úgynevezett irodalmi nyelv, de ez is csak hozzávetőleg egységes s korok, korszakok szerint változik. Mit tekinthet hát irányadónak a nyelvész és a bíráló, ha mégis el akar igazodni a változások és változatok útvesztőjében?

 

Az egészséges nyelvérzéket, - adja meg a választ Balassa. A klasszikus írók és a nép nyelvében, ha nem is egyező, de rokon erők módjára nyilatkozik meg ez a titokzatos, parancsoló kényszer, amely kinyomata a nyelv lelkének. Ehhez igazodik, ezt tartja szem előtt ez a hasznos, vázlatosságában is szinte teljes, hiánypótló könyvecske is.

Nem vagyok nyelvész s a magyar nyelv csak mint az írói mesterség matériája érdekel. Avatatlanul tehát nem kontárkodhatom bele a szakember feladatába - kritizálással. Csupán a jóhiszemű érdeklődő megjegyzéseire szorítkozom. Akkor is, amikor a könyv világos beosztását, áttekinthetőségét, sok kétséget eloszlató határozottságát, egységes elveket érvényre juttató következetességét dicsérem, akkor is, amikor néhány helyén széljegyzetre kívánkozik a ceruzám.

A Helyes magyarság négy fejezetre tagolódik. Első: A kiejtés és a helyesírás. Tiszta és pontos, egyszerűségre törekvő benne a szerzőnek minden szabálya. Nem önkényes, nem önmaga állapít meg, hanem a már elfogadott megállapításokat, a közhasználatban lévő formákat összegezi. Kár, hogy a hivatalos helyesírásnak egynémely következetlenségét nem emeli ki.

 

Így például azt, hogy a görög neveket görög írásmód szerint íratja, holott az általános szabály a nem latin betűs nyelv neveinek írását magyar kiejtés szerint követeli meg. Miért Pheidias és Aiskhylos, Puskin és Dosztojevszkij mellett? Mennyivel különb a görög betű a cirillnél? Ugyanitt Balassa csak az így is-úgy is alakot tünteti fel, pedig van egy ilyen árnyalat is: így is-úgy is.

A második fejezetben a szavak használatát tárgyalja. Nagyon helyesen mutat rá egy sereg félreértett, rosszul használt szóra, (padmaly, cinterem, iromba, ural, ildomos) de hogy a létére szó használatát megengedő értelemben is elfogadja, túlzott engedékenység. Nyelvész létére sem kárhoztatja az ilyeneket: Tanító létére mindenhez ért.

 

Brr! Mintha tűt szúrnának a - nyelvérzékembe. Nem ártott volna élesebben kiemelni azt sem, hogy a jönni ige első személyes alakja csak az ide visszajövök értelmében használható. Ezt sokan elvétik. A bír és tud között talán ez a legvilágosabb árnyalati megkülönböztetés: nem tudok írni, (mert nem tanultam,) itt a gátlás belső, - nem birok írni, mert nincs tollam,) itt a gátlás külső. A jelenkezik és jelentkezik megkülönböztetése viszont erőltetett, mindenesetre fölösleges. Azután: a golyó ugyan gömbölyű, de a nép használja a kerek-alma kifejezést is.

 

Sőt: kerek ez a zsemlye. A helytelenül használt szavak és szólások hasznos kis gyűjteményéből hiányzik a csinál címszó mellől ez a legújabb, gyönyörű pesti kitétel: készre csinálja magát. Az életbe lép kifejezést nem lehet mindig a létesít-tel vagy alapít-tal pótolni. Pl. Holnap lép életbe az új jegyrendszer. A Duna mellett fekszik helyett nemcsak a van, hanem a terül el is helyes. A hamis pénz fogalmát nem födi a rossz pénz. Rossz pénz lehet a régi, forgalomból kivont pénz is.

 

De különben: a pénzhamisító helyes, sőt a hamis hang is. A kitart és helyet áll valaki mellett sem ugyanaz. Az első időtartamot is jelöl. A Werke fordítása sem kerülhető el ebben az esetben: vízművek, mert a jéggyár mintájára bajos lenne, vízgyárat mondani. Az összes szónál fel kellene tüntetni, hogy csak az összesen formájában magyaros. Az idegen szavak kárhoztatásánál Balassa nem esik a puritánok túlzásába, akik még a dupla-szekfű helyett is kettős-szekfűt követelnek. Csak akkor kerüli az idegen szót, ha egyenlő értékű megfelelőjét megtalálja magyarul. De azért Auflag helyett nekem hiába ajánlja a szörnyű feltétet.

 

A parkíroz helyett is szokatlan a parkoz, bár az utóbbi egyszerűbb. Az igeképzésről szóló fejezetben nem érez árnyalati különbséget a betakaródzik és betakarja magát, a sötétedik és sötét lesz között. Pedig a különbség megvan. A főnévképzés tárgyalásánál a szentélyt a szenthely-lyel helyettesíti, holott mind a kettő mást jelent. Szenthely v. Kegyhely pl. Lourdes, míg szentély: a templom legbelső része, ahol a szentséget őrzik. A ruganyos szó árnyalatot jelöl például itt: ruganyos ágy. Ez más, mint a rugalmas vagy helyesebb talán a - rúgós? De hát az ágy nem ló.

 

A forrpont ugyan rossz, ám mégis szükség van rá, mert a forráspont mást jelent. A hordozható ágy hosszadalmas, nehézkes kifejezés. Inkább a népies saraglyát írnám helyette, bár ez nem egészen ugyanaz. A hordképesség helyett jobb ugyan a teherbírás, de például az ágyúra ezt már nem használhatom. A rekeszjel helyett jobb a zárójel. De a záróra helyes, mert hiszen záróóra két ó-ját össze lehet vonni. Végül: más az udvarban járó s más a (királyi) udvarhoz járó.

A könyv harmadik részének címe: A szó a mondatban. Itt, a főnevet tárgyalva, Balassa rámutat erre a latinizmusra: három-királyok-napja. Igaz. De ez a latinosság megtalálható már a népballadában is: Várjatok, várjatok, tizenkét gyilkosok. (Kőmíves Kelemenné.) a rózsának is van többes száma: a rózsák atyja. Nagyon érdeke, amit a vizitel szóról mond, amelynek a mélyhangzás egész más értelmet ad: vizitál.

 

A testrészek nevét nem mindig látjuk el személyraggal, mint Balassa állítja. Íme: Talpra magyar, orron vág, marokra fog, fejbe ver, kézre kap stb. A borja és borjúja különbségéhez hasonló a sora és sorja is. A névelő tárgyalásánál fölveti a sokat vitatott kérdést: kell-e névelő a személyragos főnév előtt? Kielégítő választ is ad rá. De ami ennél fontosabb: a jelzős személyragos-főnév előtt használt névelőről nem szól. Pedig ez, különösen Szomory Dezső "hangszerelő" írásai nyomán, nagyon elterjedt. Például: Megfésülte a barna haját.

 

Megütötte a kis kezét. Úgy érzem, az a névelőnek itt semmi helye sincs. Nem csak azért, mert lompossá teszi a stílust, hanem azért sem, mert más értelmet ad a mondatnak. A kis keze, a barna haja: kiemelés és megkülönböztetés, már pedig erről itt nem lehet szó. Hiszen senkinek sincs a barna haja mellett vörös vagy szőke is, a kis keze mellett nagy is.

 

Ellenben helyes így: Ellopták a szürke lovamat, - ami azt jelenti, hogy a szürkét lopták el és nem a pejt. Különben pedig azt tapasztaltam, hogy a nép nem is igen használja a jelzős személyragos-főnevet. Sohasem mondja: Barna haja a vállát verte, - inkább felbontja a mondatot: Haja barna volt és a vállát verte. Csak az újabb népdalokban van a lyánynak "pici piros ajka".

A negyedik rész a mondatszerkesztéssel foglalkozik. Itt a tagadást, tiltást jelentő főmondat mellett, szerző megengedi a tagadó, tiltó mellékmondatot is. Pl. Tagadja, hogy nem vitte el. Sőt ezt tartja magyarosabbnak. Mindössze annyit jegyez meg, hogy "az irodalmi nyelvben az állító mondat, minthogy logikusabb, szintén gyakori".

 

Pedig a tagadom hogy nem láttam homályosságra semmi szükség sincs. Logikusabb és magyarosabb is: Tagadom, hogy láttam vagy Megtiltottam, hogy odamenj. Két vagy több egyes számú alany közös állítmányánál is megengedi mind az egyes, mind a többes szám használatát. Pedig csak az egyes számú állítmány a helyes.

 

Olyan magyar sajátosság ez, amelynek nincs párja más nyelvben. Kár lenne hát elveszíteni. A névutókról szóló fejezetben is túlságosan elnéző, amikor a hasonlít valakihez alak mellett a hasonlít valakire alakot is elfogadja. A ra-re ragos forma csupán így helyes és magyaros: apjára ütött. De különben apjához hasonlít.

Ez a pár apró megjegyzés azonban korántsem akar a könyvecske értékét leszállító kifogás lenni. Inkább annak a megbecsülésnek és érdeklődésnek jele, amelyet Balassa József munkája ébresztett bennem, a műkedvelőben, aki bizony sokszor rajtakapom magam írás közben egy-egy bántó magyartalanságon, hiába töltöttem életem első tizenhat esztendejét a Duna-Tisza közén. Írók és olvasók egyképp haszonnal forgathatják a tudós szerzőnek ezt a helyes magyarságra vezérlő kalauzát.

 

Kárpáti Aurél

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Rökk Marika édesanyja bejelentette az öngyilkosságát, mert lánya férjhez akar menni egy operettszerzőhöz Rökk Marika édesanyja bejelentette az öngyilkosságát, mert lánya...
Az elmúlt hét péntek délutánján izgalmas jelenet játszódott le a...
Ma megalakul a Daladier kormány Ma megalakul a Daladier kormány
Szocialita párt végrehajtóbizottsága vasárnap 36 szóval 12 ellen a...
A szolnoki művésztelep kiállítása A szolnoki művésztelep kiállítása
Egy évvel ezelőtt nyílt meg Szolnokon a művésztelep, melynek...
Víz alatt járó hajók Víz alatt járó hajók
A magyar-osztrák haditengerészet, a külföld példája után indulva,...
Szivóelevátorok Szivóelevátorok
A hamburgi, rotterdami és antwerpeni kikötőkben már néhány év óta...
Kállay miniszterelnök cikke egy német lapban Kállay miniszterelnök cikke egy német lapban
A Volk und Reich cimű német folyóirat legutóbbi kettős számát...
A Ferencváros megvédte a kupát! A Ferencváros megvédte a kupát!
A vasárnapi kupadöntővel befejeződött az 1942-43. évi labdarúgóidény....
Venizelosz európai körutján vasárnap Londonba érkezett Venizelosz európai körutján vasárnap Londonba érkezett
Venizelosz görög miniszterelnök négynapi párisi tartózkodás után...
Negyvenkét lopott kabát Negyvenkét lopott kabát
Pár nappal ezelőtt Menyhardt József detektív tetten érte Erdős Irma...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98