Ady-ünnepségek Zilahon és Érmindszenten

1924 | Július

Ady régi jó barátjának, Nagy Sándor zilahi Wesselényi-kollégiumi tanárnak, a Szilágyság szerkesztőjének kezdeményezésére a román impérium alatt álló magyarság fényes ünnepségeket rendezett Ady Endre szüleinek, Ady Lőrincnek és feleségének, szül. Pásztor Máriának ötvenéves házassági évfordulója alkalmából.

Július 20-án, vasárnap délelőtt 10 órakor istentisztelet volt a zilahi református templomban, ahol Kádár Géza zilahi református esperes ünnepi imát mondott, utána pedig Szombati-Szabó István, lugosi református pap és költő tartott nagyhatású beszédet a próféták sorsáról. 11 óra után kezdődött a zsúfolásig megtelt zilahi városi színházban a magas nívójú Ady-matiné, melynek programszámai: a zilahi alkalmi férfikar Ady Zilahi ember nótája versének eléneklése, N. Somogyi Endre tasnádi ügyvédnek, a Szilágyság felelős szerkesztőjének üdvözlő beszéde, N. Tessitori Nóra és Harsányi Miklós Ady-vers-előadásai, Tabéry Géza Ady-emlékek c. felolvasása, Kuncz Aladár ünnepi beszéde, Farkas Béla Reinitz, Bartók, Kodály, Lányi és Hetényi kottáira énekelt Ady-dalai s Ady Lajos záróbeszéde voltak.

Déli 1 órakor a Wesselényi-kollégium konviktusában zártkörű társasebéd volt, melyen Ady szülein kívül száznál jóval több zilahi és erdélyi vendég vett részt, köztük a román szépművészeti miniszter képviselője, Minulescu államtitkár is, aki lelkes beszédben dicsőítette Ady Endrét, azt hangoztatván, hogy Adyt Magyarországon kívül Románia is büszkén vallja a magáénak.

Az államtitkár beszédét N. Janovics Jenő tolmácsolta. 21-én du. 3 órakor az öreg Ady házaspárt ünneplő társaság Ady szülőfalujába, Érmindszentre utazott, ahol este 7 órakor a református templomban Szombati-Szabó István mondta az áldást Ady Endre szüleire.

Az egyházi ünnepen jelen volt az aggastyán Török Ferenc érmindszenti református pap is, aki ezelőtt ötven évvel eskette össze Ady Lőrincet és Pásztor Máriát ugyanebben a templomban. Az istentisztelet keretében végbement aranylakodalom után az Ady-kúrián az Ady-emléktábla leleplezése következett. Az emléktáblát Kós Károly erdélyi művész tervezte, világos szürke bácstoroki kőből készült.

A leleplezésnél Szombati-Szabó István Hitvallás Messiások földjén című költeményét olvasta föl, majd Nagy Sándor zilahi professzor mondott bevezető beszédet, mely után Tabéry Géza nagyváradi újságíró, Kuncz Aladár, a Nyugat munkatársa és kiküldöttje, Janovics Jenő, a kolozsvári magyar színház igazgatója, Kőmíves Nagy Lajos, az erdélyi újságíró-egyesület, Bach Gyula, a temesvári Arany János-társaság s Harsányi Miklós, a nagyváradi magyar színház megbízottja tették le rövid beszédek kíséretében koszorúikat Ady Endre első emléktáblája elé. Kuncz Aladár a Nyugat képviseletében a következő szavakban fejezte ki a Nyugat hódolatát Ady Endre emléktáblája s Ady szülei előtt:

A Nyugat képviseletében jöttem ide Ady Endre otthona elé, s azoknak az íróknak nevében, akik nem akadémikusok, nem hivatalos tekintélyek, hanem művészi eszményüknek megalkuvást nem ismerő harcosai. A Nyugat írói kitartottak Ady mellett s Ady harcában a költő utolsó leheletéig. Úgy járulunk az ünneplő Ady-szülők elé, mint fiai, s kívánjuk, hogy boldog öregségben s költő-fiukra való boldog emlékezésben sokáig éljenek. Maradjon meg örökké az igazi, a valódi, a harcos Ady Endre emléke a magyar irodalomban.

A leleplezés utolsó pontja Nagy Sándor ünnepi beszéde volt, melyet N. Janovics Jenő olvasott fel.

Az emléktábla szövege a következő:

Itt született 1877. november 22-én Ady Endre, az új magyar költészet teremtő géniusza, világító útmutató fárosza, a régi magyar balvégzet halhatatlan énekese, meghalt 1919. január 27-én Budapesten. Ezt az emléktáblát Ady Endre édes szüleinek, Diósadi Ady Lőrincnek és Pásztor Máriának aranylakodalmi ünnepsége alkalmából emelték az erdélyi magyarok Érmindszenten 1924. július 21-én.

Az emléktábla leleplezése után az Ady-ház előtti kertben terített asztaloknál nyolcvan főnyinél nagyobb vendégsereg lelt szíves látást. Vacsora elején Fehér Dezső, a Nagyváradi Napló szerkesztője, ünnepélyesen adta át az öreg Ady-párnak a nagyváradiak aranylakodalmi ajándékát, két szép kivitelű babérkoszorús arany karikagyűrűt.

Ugyancsak vacsora közben olvasták fel Goga Oktavián meleg hangú levelét, melyben távolmaradását menti ki, üdvözletét küldi Ady szüleinek, s annak a reménységének ad kifejezést, hogy Ady Endre szobra nemsokára állani fog Erdélyben.