Dtum
Login with Facebookk
1924 | Március

Magyarok, - Csitt-csatt

Novellák. Kimarkolom Móricz Zsigmond dús aratásából és pergetem szemenként, mint a búzát szokás, mikor szakértőn vizsgálják. Tiszta, nagy szemű, acélos búza, hófehérnél hófehérebb liszt szitálható belőle.

Nem tudom, más is így van-e ezekkel a búzaszemekkel, mint én. Nekem a nagy magyar alföldet hozzák el, lapos, végtelen tengerét, hol a szemhatár vonalát csak egy-egy gémeskút, ritka messzi falu tornya, a legritkábban jegenyefák egy sor felkiáltójele szakítja meg. Egyhangú és végtelen, mint a tenger, de nem viharos. Szelíd, egyenletes, mély a pihegése. Olyan, mint Földanya sima keble. Viharai csak messze a föld mélyében égnek.

Móricz Zsigmond novellái fölöslegessé teszik, hogy az ember megváltsa II. osztályú jegyét a Hortobágyra vagy Debrecenbe. És fölöslegessé teszi, hogy az ember elolvassa "a nemzeti szellem az irodalomban" című akadémikus értékű értekezéseket. Ha van magyar szellem, Móricz Zsigmond írásaiban az lobog. Én magamban már rég elhelyeztem Móricz Zsigmondot azok közé az ősi, elemi jelenségek közé, akik, mint a délibáb vagy Petőfi, vagy Arany, a Duna-Tisza közének humuszából fakadnak és semmi máshoz a világon nem hasonlítanak.

A faji elmélettől nemcsak mint politikai, hanem mint művészeti szemponttól mindig borsóztam. A provencei és a magyar paraszt közt levő sarkalatos különbséget sohasem tudtam érezni. Más a provencei, más az orosz, más a magyar paraszt, de az ember mindenütt ugyanaz az egész világon. Ezt az egyszerű, primitív igazságot sosem lehet elégszer leírni, mert minduntalan meghamisítják.

És ez a látszólagos kitérés se volt egészen fölösleges, mikor Móricz Zsigmond írásairól van szó. Móricz Zsigmondot épp az különbözteti meg a népies írók légióitól, hogy nem a magyar élet folklorisztikusan tarka sallangjait köti nemzetközileg rothadt és unalmas mesék, szerkezetek vázára, nem csinál piaci vásárt magyar motívumokból, hanem nála minden szó él és minden parasztja nem figura, hanem ember.

Magyarsága mintegy az a mikroszkóp, amelyen át még jobban, még tisztábban látja meg az Embert. Az Embert, aki él, lélegzik, eszik, szeret, lop, gyilkol és meghal. Móricz Zsigmondot gyakran vádolták meg régebben, hogy sokkal sötétebbnek, sokkal gonoszabbnak festi meg a magyar parasztot, mint amilyen a valóságban.

 

Ez a vád érthető is olyan országban, ahol a parasztról mindig idealisztikus képet vagy szobrot faragtak, de azért, hogy ezzel a bálvánnyal valakit becsapjanak. Rendszerint magát a parasztot. Butaságát, maradiságát dicsőítették, mert ez nagy és hasznosítható tőke volt sokak kezében.

El kellett jönnie Móricz Zsigmondnak, aki nem az úr szemével nézi a parasztot, hanem egyvérnek érzi magát vele. Móricz Zsigmondnak joga van úgy festeni a parasztot, ahogy akarja és tudja, mert a maga vérét írja, festi. Nem akar becsapni senkit. Sőt minden írásából ez az alaptendencia csattan ki, föl szeretné magához emelni a magyar föld népét, az emberség, a tisztánlátás magasabb régiójába.

 

Szini Gyula

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Tavernari nagyszerű taktikával legyőzte Peltzert és Barsit Tavernari nagyszerű taktikával legyőzte Peltzert és Barsit
Szombat este óta csaknem szünet nélkül szakadt az eső, sőt vasárnap...
Gabonatőzsde Gabonatőzsde
A maximális árak életbeléptetése óta, amint azt már több alkalommal...
Rövidek Rövidek
Szombaton felhivást intéztek Ostland birodalmi tartomány észt, lett...
A shorehami titokzatos tornyok A shorehami titokzatos tornyok
Azoknak, kik mintegy két évvel ezelőtt Brightonban és környékén...
Húsvéti kalácsok és tanácsok Húsvéti kalácsok és tanácsok
Az ujságolvasó közönség hosszu évtizedek szokása szerint - talán Deák...
Móricz  Zsigmond - Halvány fénykéve Móricz Zsigmond - Halvány fénykéve
Betegen, alvástalan fekszem kilencven napja, éjfélutánokig s még...
Hevesi Sándor pörének mai tárgyalásán Hevesi Sándor pörének mai tárgyalásán
budapesti törvényszék Fődy-tanácsa ama délelőtt tárgyalja azt a...
Sárközi György - Haragvó vers - Békítő vers Sárközi György - Haragvó vers - Békítő vers
Daloló almafák s édesröptű madarak közt Nehéz járni a némultan...
Szabó Dezső még nem adott életjelt magáról Szabó Dezső még nem adott életjelt magáról
Szabó Dezső elment, kivándorolt, itt hagyta ezt a porondot, amelyen...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98