Az IPOSz nagygyülés határozati javaslata

1925 | Június

Pálfy Dániel, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke pontban 10 órakor nyitotta meg a nagygyülést. Üdvözölte a megjelenteket és rámutatott arra, hogy a magyar kézmüves és kisipar soha ilyen fontos és válságos időben még nagygyülést nem tartott, mint a mai napon, amikor a leromlott gazdasági viszonyok miatt Magyarország területén háromszázezer magyar iparos küzd a kenyérért, családjával és munkásaival együtt.

A helyzet komolysága megkövetelte az IPOSz-tól, hogy az ország minden számottevő helyiségében tüntető gyülést rendezzen, hogy végre rá terelje az illetékesek figyelmét az ipari sérelmek nagy halmazára, hogy a nagyobb bajok elkerülhetők legyenek, hogy az iparos-társadalmat az összeroppanástól megvédhessük, a hatalmon levők figyelmét a bajok orvoslására felhivjuk.

Határozati javaslat

A nagygyülés egyhangu határozattal megállapitja, hogy az iparosság roskadozik a közterhek alatt s hogy az adózásnak ezt a kiméletlen tempóját elviselhetetlennek s az iparosság exisztenciáját veszélyeztetőnek tartja.

A nagygyülés megállapitja, hogy az ország iparossága nemcsak keresetének egy részét, sőt teljes keresetét, hanem korábbi évek és évtizedek becsületes munkájával megkeresett vagyonának egy részét, valamint uzsorakamatokra felvett hiteleket kénytelen kötelezettségei teljesitésére áldozni.

Az iparosság megállapitja, hogy az adózási politikának ez a kiméletlen tempója az iparosság teljes pusztulását vonja maga után, miért is a leghatározottabban felkéri a m. kir. kormányt

1. az adóterhek enyhitésére,

2. az adóknak a mainál sokkal igazságosabb és arányosabb megállapitására s arra, hogy az iparosság képviselői ne csak részt vehessenek az adókivetési munkálatokban, hanem ezek észrevételei, javaslatai a legmesszebbmenőleg figyelembe is vétessenek s az ezek közremüködésével megállapitott adók a felsőbb pénzügyi hatóságok által is helyben hagyassanak;

3. az iparosság adóvallomásainak figyelembevételére s arra,

4. hogy az adófelszólamlási bizottságokban lehetőleg minden iparág képviselői helyet nyerjenek.

5. Az iparosság a legmesszebbmenő egyetértéssel kivánja az általános forgalmiadónak olyan reformját, hogy minden cikk, termék és termény csak egyszer, az anyaggá történő feldolgozás helyén és a vámnál adózzék s az egyes cikkek és termékek adójának kulcsa akképpen nyerjen megállapitást, hogy a továbbiak folyamán az iparosságnak a forgalmi adóval dolga egyáltalán ne legyen.

6. A nagygyülés a leghatározottabban tiltakozik a forgalmi adónak kivetésszerü kötelező átalányozása ellen s azt kivánja, hogy addig is amig a fentebb kivánt reform megvalósul, minden iparos maga választhassa meg, miképen (egyezségi átalány, bélyegbeni lerovás, készpénz-fizetés, stb.) tegyen eleget adózása kötelezettségének, s hogy a vásározó iparosok ne csak saját termékeik után elért forgalmukra nézve egyezhessenek meg átalányban, hanem a vásárolt árukból eredő forgalmukra nézve is.

7. Az iparosság tiltakozik a fényüzési adó kulcsának emelése, a fényüzési tárgyak listájának kibővitése, hasonlóképpen a munkának bármily körülmények között történő megadóztatása ellen s az ipar sulyos helyzetére és a munkáshiányra való tekintettel felkéri a pénzügyi kormányt, hogy a fényüzési tárgyak listáját a legalaposabb revizió alá vegye; a kulcsot a legminimálisabbra szállitsa le s amennyiben ez az adónem ezidőszerint véglegesen megszüntethető nem lenne, ugy a most szóbanlevő reform kapcsán az osztrák példa alapján az általános forgalmi adóval együttesen, a két adónem egybeolvasztása utján oldassék meg.

8. Felkéri az iparosság a m. kir. kormányt, hogy a mai bonyolult adózási rendszer helyett a legsürgősebben egy könnyen áttekinthető és olcsóbban adminisztrálható adózási rendszert léptessen életbe, hogy igy az iparosság tisztában lehessen azzal, minő kötelezettségei vannak az állammal szemben s hogy az adminisztráció olcsóbbá tételével a viselendő közterhek csökkenthetők legyenek.

9. Most már felkéri az iparosság a m. kir. kormányt, hogy ha a viszonyok megkivánják, ugy az idei augusztus közepéig engedélyezett adófizetési halasztás, illetve a végrehajtások felfüggesztésének határideje meghosszabbittassanak.

10. Végül felkéri az iparosság a m. kir. kormányt, hogy az iparossággal szemben – amely mindenkor hazafias kötelezettségtudással teljesitette az állammal szemben fennálló kötelezettségeit – minden téren az eddiginél nagyobb megértést és jóindulatot tanusitson, hogy igy az iparosság a fenyegető pusztulást elkerülve, a jövőben is abban a helyzetben lehessen, hogy áldozatkészségével és a közterhekhez való hozzájárulásával az ország talpraállitási munkájában résztvehessen.