Dtum
Login with Facebookk
1926 | Május

Újabb elektroncsövek

Azok a régebbi elektroncsövek, melyeknek katódja tiszta wolfrám, nagy áramfogyasztásuk miatt ma már nem használatosak. Az újabb csövek közül azokat, melyeknek katódja thoriummal kevert wolfrám, a „thorium-szálas" lámpákat Közlönyünk már ismertette.

Azóta ismét kerültek újabb csövek forgalomba. Ezek az eddigiektől elsősorban a katód anyagában különböznek. Az oxidlámpák katódja platinának és iridiumnak ötvénye, melyet báriumnak vagy kalciumnak oxidjával vonnak be.

Ismeretes, hogy az izzó katódból, mint általában minden izzó fémből negatív elektromos részecskék, elektronok lépnek ki és haladnak az anód felé. Már régen ismeretes, hogy az említett oxidok nagymértékben bocsátanak ki elektronokat. Wehnelt az ilyen anyagot éppen azért katódnak is használta.

Ilyen katódot találunk a Coolidge-féle Röntgen-lámpában, a Wehneit-féle egyenirányítóban stb. Most elektroncsövekben is felhasználják ennek a katódnak nagy elektron kibocsátását. A lámpa használat közben vörösen izzó, magnéziumbevonata nincs, tehát kényelmesen ellenőrizhető.

A következő kis táblázat összehasonlításul néhány thoriumszálas és oxidszálas lámpa áramfogyasztását mutatja: Kétrácsos csöveket, amelyek nálunk még nem terjedtek el annyira, mint megérdemelnék, szintén készítenek oxidkatóddal, de csak végső erősítésre a hangosan beszélő előtt. Ilyen a Telefunken RE 87 lámpa.

A Radioröntgenlaboratorium Berlinben az utóbbi időben ultracső néven olyan lámpákat gyárt, melyeknek katódja báriumnak vagy kalciumnak hidrogénvegyülete. Ennek a hidridkatódnak elektronkibocsátása még nagyobb, mint az oxidkatodé. A fűtőszál alig izzik, csak sötétvörö­sen. A cső abban is különbözik, az eddigiektől, hogy csekély nyomású gáztöltése van, de a gáz minőségét nem árulják el.

Öt különböző típusú lámpát készítenek. Fém bevonata csak az U 45 jelűnek van, de csúcsánál az üveg átlátszó. Az U 220 jelű, mindenféle célra használható izzító feszültsége 1.4 volt, katódáramának erőssége 0.22 ampere, tehát fűtőenergiája 0.31 watt, anódfeszültsége pedig 16-60 volt. A gáztöltés folytán ezekben a lámpákban kékes, élesen határolt anódfény látszik.

A hidrikatód inkább audionnak válik be, mert erre a célra mindig lágyabb cső kell. Ilyenkor az anódfeszültség csekély, 20-25 voltnál nagyobb ne legyen. Célszerű a lámpa erősítésre is, de így az anódfeszültség 60, sőt esetleg 90 volt. A csövet, ha siket lett, 1 másodpercig tartó túlterheléssel regenerálni lehet.

Mende Jenő.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98