Dtum
Login with Facebookk
1926 | Szeptember

Robin Hood

Lassanként minden mozilátogató előtt nyilvánvalóvá lesz az amerikai társadalmi drámák unalmas egyformasága, művészi értéktelensége, életábrázolásuk hazug és primitív romantikája. Az amerikai társadalmi dráma azonban, úgylátszik, magában Amerikában is bukófélben van. Erre mutat az európai írók, rendezők és színészek utóbbi években egyre fokozódó importja és erre mutat az is, hogy az újabb amerikai filmek elfordulnak a társadalmi drámától, hogy fantasztikus, mese és történelmi témákat keressenek feldolgozásra.

A történelmi filmnek, amely eddig európai, elsősorban német specialitás volt, első, inkább kivitelben, mint eredményben nagyobbszabású munkája a Robin Hood. Óriási építkezések; korhűen rekonstruált középkori várak, várudvarok, óriási tömegjelenetek: lovagi tornák, táborozó keresztes hadak: ezek a darab "monumentalitásának" külső megnyilvánulásai.

 

Igazi monumentális hatás azonban seholsem tud általuk kiváltódni, mert a nagy méretek mindig nagy tablókban vannak fotografálva, ami által ezek lekicsinyednek, a néptömeg pedig nyüzsgő legyek csoportozatává válik. Mennyivel igazibb monumentalitás alakulhatott volna, ha a rendező ezeket a nagy tablókat közeli képekre bontja, amelyekben a színészi játék, a mozdulatok kifejező ereje, plasztikája, a háttér architekturális kerete jól érvényesülhetek.

A főszereplő, Douglas Fairbanks, a darab első és második része között megismételte ugyanazt a metamorfózist, amelyet "Z, a fekete lovag"-ban produkált. Az a kontraszt azonban, ami ott helyénvaló, túlzottan, sokszor nevetségesen hatott a Robin Hood-ban. A nemes gróf, mint Robin Hood, úgy szökdécselt, mint egy csínyeinek örvendező iskolás fiú. Az erdei jelenetek nagy része, a várkastélyban lefolyt üldözések Zigoto-burleszkbe kívánkoztak.

A darab azonban mindvégig elevenen pergő volt, a jeleneteknek azzal az ügyes összeillesztésével, "megvágásával", amiben az amerikai rendezők felülmúlhatatlanok. Így végeredményben a Robin Hood még mindig sokkal többet ér, mint az amerikai filmprodukció 99 százalékos többsége, leszámítva a csúcspontot jelentő burleszkeket.

De ahhoz még nagyon sokat kell a giccsekre beállított szemű amerikai rendezőknek tanulni, hogy jó és igazán, szellemében is stílusos történelmi filmeket tudjanak alkotni.

 

Hevesy Iván

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Pósta Sándor dr. győzelme az olimpiai kardvívóversenyben Pósta Sándor dr. győzelme az olimpiai kardvívóversenyben
Hármas holtverseny után dőlt csak el a verseny Pósta dr. javára a...
A kormány elé kerül a „Húszmillió magyart!” kiállítás terve A kormány elé kerül a „Húszmillió magyart!” kiállítás...
A magyar közönségnek még sosem mutatták be szemléltető, kézzelfogható...
Apróságok Apróságok
Chandra Kaly, Deveki and Sati, - Így hívják a Paraisienne Grill...
A ,,fehérgallérosok” megsegitése A ,,fehérgallérosok” megsegitése
Az idei aratás a hirek szerint jónak igérkezik. De hogy ez mennyire...
Az Az "Anyeginok" kora lejárt
A párbajellenes mozgalomhoz, mely legujabban Bourbon herczeg...
Az ántánt Korfuban Az ántánt Korfuban
Egy szép napon arra ébredtek a görögök, hogy francia és angol...
Football a táborban Football a táborban
Az Isaszegen táborozó katonák körében sok, a sportember, ismert...
A házikecske A házikecske
A tudósok a vad kecskefajoktól származtatják a szelid házikecskét....
A közös hadsereg tábori pilótái A közös hadsereg tábori pilótái
Jóval későbben, mint a többi nagyhatalmak, de azért még el nem késve,...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98