Dtum
Login with Facebookk
1927 | December

A filmkulisszák építése

Azokban az esetekben, amikor a kulisszatervező építész szabadon, a saját elképzelései szerint építteti a kulisszát, akkor a munka kivitele még nem olyan nehéz feladat. Inkább csak anyagi áldozaton múlik. Amikor azonban a kulisszaépítőknek valamely meglévő épület belsejét kell utánozni, természetimen a legapróbb részletekig, akkor bizony a kulisszaépítés szinte hihetetlen fáradságot és türelmet igénylő munkát jelent.

Ilyen munkát végzett az amerikai gyár, amelyik a Lon Chaney két híres filmjét a Notre Dame-i toronyőr és az Operaház fantomja című filmeket kihozta. Az egyikben párizsi Notre Dame templomot, a másikban a párizsi Operaház belseje építették fel olyan bámulatos élethűséggel, hogy fényképen a bennszülött párizsiak sem tudták megkülönböztetni az eredetiek fényképétől.

A filmkulissza építését tulajdonképpen az teszi nehézzé, hogy a moziközönség sokkal jobban megköveteli a természethűséget a kulisszák tekintetében, mint a színházi közönség. A színházi közönség tudja jól, hogy amit a színpadon lát az a nem valóság, hanem díszlet. És ez mégsem zavarja. A moziközönségnek ellenben sejtenie sem szabad, hogy nem valódi szobafalakat lát, mert abban a pillanatban, amint a moziközönség észreveszi a kulisszát, már a hatás el van rontva.

Amellett az emberi szemet meg lehet csalni, a felvevőgépnek éles, mindent kitűnően látó szemét azonban nehéz. Ezért azután, ha azt akarjuk, hogy a filmen selyemkárpittal bevont falú szobái lássunk, akkor a kulisszákat valóban selyemkárpittal kell bevonni. A padlóra nem lehet keramitot, vagy parkettet utánzó linoleumszőnyeget borítani, mint a színpadon, hanem valóban ki kell a padozatot keramitozni vagy parkettezni.

A valóságtól legfeljebb csak annyit szabad eltérni, hogy például a keramitlapok nem kőből, hanem olajfestékkel festett fából vannak. A műteremben épült szobáknak ablakai rendesen kidolgozott, beüvegezett ablakok, nem pedig egyszerűen ráfestve falra, mint azt a színpadon gyakran láthatjuk. A színpadon a háttér gyakran egyszerűen rá van festve egy kifeszített vászonra. A filmen ezt sem lehet megcsinálni, mert a néző rögtön észrevenné és zavaróan hatna rá.

A színpadon gyakran látunk olyat, hogy a bonvivant, miközben énekel, rátámaszkodik a háttérnek festett falusi templom tornyára. És azt is többször tapasztaltuk már, hogy a színpadi léghuzat megremegteti és lengeti az ódon várkastély falait vagy pedig, hogy a csillagos égboltozat ráncosan van kifeszítve. Filmen az ilyesmi még komikusabban és még zavaróbban hatna.


A filmkulisszát nem vászonból és papírból, hanem sokkal szilárdabb és masszívabb anyagokból állítják össze. A vázat gerendákból és lécekből ácsolják össze, hátul erős támasztó rudakkal erősítik a műterem padozatához, oldalukat pedig deszkával borítják be. Az enyves deszkára vagy kárpit jön, vagy pedig kóccal kevert papírmasébevonás, amelyet azután közönséges szobafestési eljárással tetszésszerint be lehet festeni.

Az ajtó és ablakkeretek majdnem pontosan ugyanolyanok, mint a valóságban. Általában véve a filmkulisszának az az oldala, amely a felvevőgép felé esik, mindenben természethűségre törekszik. Kivétel a szín, amely eltér a valóságtól. Miután a film a természetes színeket nem adja vissza, a kulisszák színe eltérhet a valóságtól. Többnyire sárgászöld vagy lila. Hogy miért éppen ez a két szín, arról még később lesz szó.

A filmkulisszákat a filmgyár speciálisan felszerelt asztalosműhelyeiben készítik, szakszerű vezetés mellett kitűnő szakmunkásokkal. Ugyanitt készülnek az olyan bútoruk is és minden egyéb kellékek, amelyeknek valamilyen különleges szerepük van a filmben. Például történelmi filmekhez szobaberendezések, királyi trónusok, díszkocsik, hordozható gvaloghintók, hadiszekerek, tengeri gályák, vagy pedig az olyan különlegességek, mint a Nibelung-film tűzokádó, rettenetes sárkánya.

Hevesi Iván.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Rendelet a rendőrség katonásításáról Rendelet a rendőrség katonásításáról
A Magyar Távirati Iroda jelenti: A hivatalos lap vasárnapi száma igen...
Fedák Sári, a deportáló csendőrszázados és László altábornagy, a Szálasi-puccs főembere ma délelőtt érkezik a mátyásföldi repülőtérre Fedák Sári, a deportáló csendőrszázados és László altábornagy, a...
Ma délelőtt a mátyásföldi repülőtéren egy újabb háborús főbűnös...
A marhavásár korlátozása Budapesten A marhavásár korlátozása Budapesten
A fővárosi vágóhidon s egy magántulajdonos istállójában is ragadós...
A berlini olimpia első magyar bajnokai A berlini olimpia első magyar bajnokai
Öt világrész tekint páratlan érdeklődéssel Berlin felé, ahol a világ...
Piet Dickentman (1879. jan. 4 - 1950 okt. 17) Piet Dickentman (1879. jan. 4 - 1950 okt. 17)
Holland származású kerékpározó. 1900-ban megnyeri a kerékpáros Európa...
A hónap rövidhíreiből A hónap rövidhíreiből
Posztó iránt nagy a kereslet s az árak szédületesen nagyok. Minthogy...
Atlétikánk sikere Bécsben Atlétikánk sikere Bécsben
A Wiener Association Footballclub vasárnap nemzetközi atlétikai...
Elhibázott reklám Elhibázott reklám
Egy vidéki angol város jobbmódu lakóinak különös irást hozott minap a...
Befejeződött az úszó Európa-bajnokság Befejeződött az úszó Európa-bajnokság
Vasárnap fejeződött be Magdeburgban az ez évi úszó és vízipóló...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98