Dtum
Login with Facebookk
1928 | Február

A medve mint időjós

A nép hite szerint a medve február 2-án felébred nehéz téli álmából és kimegy a szabadba. Az időt vizsgálja. Ha azt látja, hogy erősen télies hideg, havas idő van, akkor vissza se tér többé odújába, mert tudja, hogy a tél már nem tart sokáig, mert most adja ki a mérgét és ezzel véget ér.

Ha azonban langyos, tavaszias nap Gyertyaszentelő napja, akkor a medve szomorúan visszacammog téli szállására. A csalóka tavaszias enyheséggel nem hagyja becsapni magát: tudja jól, hogy nemsokára erős hidegek jönnek s az igazi tavasz ilyenkor sokat várat magára. Népünk szentül hiszi, hogy a medve prognózisa mindig beválik.

Ha tudni akarjuk: igaza van-e a néphitnek a medvét illetőleg, avagy; a medvének az időjárást illetőleg, fent elmondott és általánosan is mert időjárási regula anyagát kétfelé kell osztanunk. Ami a medvére vonatkozik belőle, az biológiai, ami az időjárásra, az meteorológiai kérdés.

Biológiai megfigyelések kimutatták, hogy a medve különböző okokból - melyek között az időjárás megenyhülése nem utolsó sorban szerepel - téli álmát valóban, sőt többször is megszakítja. A hideg idő és fagy elől azonban mindannyiszor visszahúzódik és újra álomba merül. Arról sehol sincs említés téve, hogy álmára éppen február 2-a kritikus nap volna.

 

A medve viselkedése tehát nem prognózisa az időjárásnak, hanem legfeljebb következménye, azaz a medve szerepe a néphitben és valóságban nem egyezik. Lássuk a regula meteorológiai részét. Ez tulajdonkép azt mondja, hogy Gyertyaszentelő táján kelleténél melegebb vagy hidegebb napjaink vannak.

Az utána következő időjárásban pedig olyan szakaszosságot tételez fel, hogy a Gyertyaszentelő nap körüli hőanomáliák előjelüket hamarosan megváltoztatják. Az így fellépő hőmérsékleti viszonyok azután tartósan megmaradnának és az időjárásnak tavaszi jellegűvé válását siettetnék, vagy késleltetnék.


Ezen népies időszabályt Budapest 50 évi időjárási adataival ellenőriztem. A néphit útmutatásán elindult vizsgálataim kimutatták, a hogy téli időjárásunkban egy meglehetősen szabályos ritmus uralkodik, mely a hőmérséklet menetében könnyen észrevehető ingadozásokkal árulja el magát.

Az ingadozások természete olyan, hogy az egyértelmű extremitások leggyakrabban 60 naponként követik egymást, a hőmérsékleti elugrások nagysága pedig átlag 8 C. A hőmérséklet hullámhegyének és hullámvölgyének jellegzetes és egy mástól jól megkülönböztethető időjáráshelyzetek felelnek meg.

Ezek a helyzetek a szívós életű, tartós alakulatok, az átfordulás az egyikből a másikba gyors és erélyes. Egy ilyen fordulónap éppen Gyertyaszentelő tájára esik. Az időjárás szakaszos változásának oka az euráziai anticiklon ritmusos intenzitásváltozása, amely a szárazföld és a tenger melegháztartásának évszakos különbségéből keletkezik.

A népköltészet tarka köntösébe öltöztetett parasztregula tehát valóságos időjárási szabályt rejtegetett.

Dr. Sz. Kovács József.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98