Dtum
Login with Facebookk
1929 | Július

A Newyork Times feltünést keltő cikke Magyarországról

Newyork, junius.
Az amerikai sajtó és az amerikai közvélemény az utóbbi hónapokban többet foglakozott Magyarországgal, mint az elmult évtizedben. Ezek a cikkek akár dicsérnek, akár gáncsolnak bennünket, föltétlenül hasznosak, mert nemcsak hazánk mai politikai és gazdasági helyzetével foglalkoznak pártállásuk és ízlésük szerint, hanem Keleteurópa központi problémájával, a magyar üggyel és a trianoni határok okozta helyzettel is.


Az amerikai sajtó szinte példátlan figyelemre méltatta a magyarok buffallói nemzetgyülését, amelyről nemcsak egészoldalas tudósítók számolnak be, hanem külön cikkek méltatták az ott elfogadott határozatokat is. Konta Sándornak, az idevaló magyarság amerikai körökben kétségtelenül legtekintélyesebb reprezentánsának ismert manifesztációját, amely tudvalevően a parlament hivatalos irományai közt jelent meg, vagy száz lap nyomtatta le és egész irodalma támadt. Az amerikai közönség érdeklődése egyre jobban Magyarország és a magyar kérdés felé irányul és bizonyára ezt az érdeklődést honorálja a legnagyobb amerikai ujságnak, „Newyork Times”-nak ma megjelent száma, amely hosszu cikket közöl Magyarországról John Mac Cormac tollából.

 

A hires amerikai publicista junius elején Budapesten járt s cikke erről az utjáról számol be. Mac Cormac természetesen nem árul el teljes tájékozottságot, kemény kritikát is mond közállapotainkról, de mindenesetre a magyar közönséget és a politikai életet érdekelni fogja, annál is inkább, mert a külföld véleményével csak akkor lesznek otthon tisztában a mértékadó körök, ha minden hangot ismernek, amely velünk foglalkozik, akár helytelenül, akár helyesen ítéli meg a magyar viszonyokat. Mac Cormac cikkének foglalatát abban közöljük.


„A magyar nemzetet a világháboru befejezése óta két gondolat vezérelte, az egyik: elveszített területeinek visszafoglalása, a másik: elveszett királya trónrajutása. Most, ha helyesen értelmezzük Bethlen miniszterelnök junius 6-iki beszédét, a monarchia gondolatát föláldozta a nacionalizmus, az elveszített területek érdekében. A miniszterelnök kijelentette, hogy „addig nincs királykérdés, amig Horthy admirális, Magyarország kormányzója él.” Mivel az admirális erőteljes testalkatu és kitünő egészségnek örvend, amely egészségi állapotnak alapján a tengeren töltöt munkás élet rakta le.


Bethlen szavai kétséget kizáróan azt jelentik, hogy a királyi trón betöltésének kérdése hosszu időre, talán állandóan el van odázva s ezzel Zita királynénak és fiának. Ottónak a reményei is megsemmisültek.


A legitimistákat elkeserítette ez a nyilatkozat, a kormánypárt tagjai viszont védelmére keltek, azt mondván, hogy Bethlen bizonyára a szükségesnek engedett, sőt még a liberálisok is megengedték, hogy a kijelentés összeegyeztethető a miniszterelnök politikájával, már amennyire a szfinkszszerü taktikus politikájába be enged pillantani.


Az elkeseredés, amellyel Magyarországon találkozunk, érzelmi alapokon nyugszik, de a békeszerződés reviziójának gondolatában megtaláljuk a szenvedély pátoszát is. Lehetetlen Budapesten tartózkodni és ezt föl nem ismerni. Legitimisták, liberálisok, szocialisták és reakcináriusok, minden magyar párt egységes a revizió kérdésében és csak az idő és módozatok kérdésében van közöttük különbség. „Nem, nem, soha!”
olvasható minden villamoson és négy nyelven ez van irva a vendéglői étlapok hátán. Iskolás gyermekek levett kalappal, födetlen fővel énekelték ezt a hajón, amely Budapestre hozott engem. Katonazenekar játszotta egy nemzetközi lovasünnepen, amelyet néhány nap előtt láttam.

 

Voltam a királyi palotában. És ott is a mult féltékeny keresését találtam. Ez a palota tulnagy és káprázatos egy 7.000.000 lakosságu kis országnak. De nincs magyar, aki az elveszett nagyságba belenyugodnék. Ebben a kérdésben éppen olyan eltökéltnek találtam Horthy kormányzót, mint Andrássy Gyula grófot, a régi birodalom reprezentánsát és a mostani kormány konok ellenzékét, valamint Windischgraetz Lajos herceget, vagy Vámbéry Rusztem professztort, a szabadelvü politikust, aki nem szereti a mai kormányzatot. Mindegyik megegyezett abban, hogy Magyarország nem élhet meg mai határai között és közgazdasági önvédelme követeli meg, hogy változtasson ezen.


Magyarország, amely a revizió gondolatáért királyát áldozta föl demokrációját is föláldozta ugyanezen az oltáron. Az egyetlen ország Európában, ahol a háboruelőtti osztályrendszer teljesen helyreállott. A félszocialista Csehszlovákia, a köztársasági Ausztria és a parasztpárt által kormányzott Románia közé ékelve.


Magyarország reakcionárus anakronizmus.


Magyarországnak nincs tengere, de mégis van kiképzés alatt levő tengerészete. Kormányzata a szó szoros értelmében vett diktátorság. Oroszország kivételével az egyetlen ország Európában, amelynek nincs titkos választójoga. Ugy látszik gróf Bethlen miniszterelnöksége is élete végéig szól. A kormányzat azok közül jelöl képviselőket, akiket meg akar választani és gondoskodik róla, hogy azok meg is választassanak. Bethlen, az európai miniszterelnökök doyenje, központi kormányzatának hatalmát ugy építette föl, hogy egy földbirtokos nem kaphat hitelt, egy közhivatalnok nagyobb fizetést, egy ügyvéd zsiros ügyet, egy kereskedő a vámtétel addig való fölfüggesztését, amig áruját nem adja el, ha csak nem a kormányzat jóvoltából. A Bethlen-kormány ellenzéke azt mondja, hogy nem maradt Magyarországon egyetlen független polgár sem.


Minderre Bethlen válasza az, hogyha Magyarország vissza akarja szerezni elveszett területeit, nem engedheti meg jelen állapotában a demokratikus kormányzat luxusát. És valóban, még ellenfelei sem sugalmazhatnak jobb külpolitikát, mint amilyet Bethlen folytat. Akárhogyan is osztozkodott legénységével, az bizonyos, hogy az állam hajóját viharos vizeken vezette át. Amikor nyolc év előtt átvette a kormányt, fegyveres betöréseket készítettek elő Csehszlovákiában. Bethlen nem tiltotta ezt meg, de foglalkozáshoz juttatta a vezetőket és azok harci láza eloszlott. Két év alatt lefegyverezte a turbulens Magyarországot. Diplomáciai tehetsége még képes volt arra is, hogy Magyarországot kivezesse a frankhamisitás botrányából. Azt a teoriát vallja, hogy méltatlankodás nem lehet tartós szenvedély és hogy egy erős idegzetű politikus mindenen tulteheti magát. Igy kormányozva, két éven át ült Középeurópa Pandora-szelencéjén, - olyan szolgálat, amelyért Európa, de még talán Magyarország is hálás lehet!”

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
 Bethlen István Horthy Miklós Zita királyné
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Az emberi álom furcsaságai , a mélyalvás Az emberi álom furcsaságai , a mélyalvás
Vannak olyan emberek, akiknek álma olyan éber, mint a nyúlé, vagy...
Színház Színház
Hevesi Sándor könyve a színházpárti magyar színház-irodalmat...
Honna tudja Mikszáth Kálmán, hogy hány óra van? Honna tudja Mikszáth Kálmán, hogy hány óra van?
Csigát pergető gyermekek - Mikszáth Kálmán a minap egy kedves...
Rövidek Rövidek
Hull külügyminiszter a sajtóértekezleten egy kérdésre válaszolva...
A munkás védelme A munkás védelme
A világháboruban az fog gyözni, akinek nagyobb a gazdasági ismerete....
Ladányi Gedeon a Leviczky-emlékverseny hőse Ladányi Gedeon a Leviczky-emlékverseny hőse
Vasárnap reggel és délután rendezték meg a Műjégen a hagyományos...
A nyakigláb madár: a rózsás flamingó A nyakigláb madár: a rózsás flamingó
A „száraz” tudós, kinek megfigyeléseiben és leírásaiban...
Afrikai népek Afrikai népek
Az ember az Isten legszebb teremtménye – ezt szokták mondani....
Rémnapok Szarajevóban Rémnapok Szarajevóban
A trónörökös és nejének holtteste még ott feküdt ravatalon a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98