Dtum
Login with Facebookk
1929 | Május

Emeletes utcákkal küzd Amerika az autóközlekedés csődje ellen

A külföldi szakirodalom az utóbbi időben különösen nagy figyelmet szentel a garázs-kérdésnek. Az egyik német lapban érdekes beszámolót olvasunk Müller berlini mérnök, egyetemi magántanár tollából az amerikai garázsrendszerről. Müller professzor szerint – mint erről egy előkelő hazai szemle megemlékezik – az automobilközlekedés fejlődésének sulypontja a garázsirozás lehetőségein nyugszik.

Az automobilközlekedés további fejlődése a három főtényező: automobil, utak és garázsok, főleg utóbbi által van determinálva.

A tapasztalás azt mutatja, hogy Amerikában, annak nyugati részén az automobilizmus jobban fejlődött, mert jobbak az utak s a garázsirozás is jobban van szervezve, mint keleten. És miként az automobilizmus mindinkább teret nyer a közlekedésben, ugy szükséges, hogy a garázsépités is szerves alkatrészévé váljék a nagyvárosok további kialakulásában. A városépitési tervekben helyet kell adni nagy garázsoknak, hogy azok feladataikat, amelyek az autók időszakos elhelyezésében, beállitásában, megőrzésében és javitásában jelentősek, betölthessék.

Az amerikai nagyvárosok erősen küzködnek még a kérdés megoldásával, s ebből folyik, hogy Newyorkban, Filadelfiában, Washingtonban, Pittsburghban, Chicagoban, Detroitban, Buffalóban, Bostonban, Albanyban és Baltimoreban eléggé eltérő kisérletek történtek a kérdés megoldására.

Mégis közös jellemző vonásként állapitható meg, hogy mig Európában a magánautomobilok leginkább kisebb garázsokban éjjeleznek, addig Amerikában leginkább a tulajdonos lakóháza előtt, szabadon az utcára vannak állitva. Ez elég kényelmes megoldás, mely azonban nagy ellenállóképességet követel az automobiltól és nagy bizalmat a tulajdonostól polgártársai iránt. Pedig az autólopások nem tartoznak a ritka esetek közé.

A garázsrendszer Amerikában egészen más, mint nálunk Európában, mert ott a sulypont az autóknak nappali elhelyezésére esik, nevezetesen olyan időkre, midőn a kocsi nincs müködésben. Annál inkább van erre szükség, mert a legtöbb amerikai városban, a főbb utvonalakon a várakozás legfeljebb 20-30 percre van korlátozva, vagy egyáltalában nincs megengedve. Igy vagy kénytelenek a kocsik a házakba befutni, amire kevés lehetőség van, amennyiben az udvarok ott is elég szükek, vagy pedig a várakozó-garázsokban kell helyet keresniök.

Az utcákat a forgalom a nap egyes szakaszaiban valósággal eltömi s igy az automobilközlekedés fejlődése a probléma megoldását erősen sürgeti. Különösen a magánautók elszaporodása, mert az autóbusz, mely esetleg 40 utast szállit, lényegesen kisebb helyet foglal el, mint az ugyancsak 40 embert szállitó 20-25 magánautomobil.

A magas házak épitése és az autóforgalom enormis fejlődése lassanként meghaladja az utcák teljesitőképességét, különösen ha arra gondolunk, hogy ebből a szempontból nemcsak a mozgóforgalmat kell figyelemre méltatnunk, hanem azt is, hogy sok autó fut üresen, vagy ácsorog a házak előtt s kisebbiti ezáltal az utak használható felületét.

Egyes nagyvárosok rendkivüli erőfeszitéseket tettek az utcák nagyobbitására. Egyesek egész utcasorokat bontottak le ebből a célból, mások viszont, mint Chicago, az emeletes utcák létesitésével kisérleteznek. Ebből is látható, hogy a kérdést egységesen megoldani nem lehet.

Korlátozni kell tehát a városok belső részein a forgalmat, de különben is megbizható statisztikák szerint New Yorkban a kereskedelmi alkalmazottaknak csak 26 százaléka jár munkába automobilon, a többi inkább a tömegforgalom eszközein. Sokan csak a város központjának határáig használnak gépkocsit, onnan gyalog haladnak tovább. Ezért a közlekedési rendőrség már Amerikában is kisérletet tett egyes utcáknak a gépkocsiforgalomtól való elzárásával.

Ebben a nehéz helyzetben a várakozó-garázsok épitése volna hivatva enyhülést hozni, amely lehetővé teszi az automobilok előnyének, a kapuhoz való szállitásnak teljes kihasználását és elháritja azt a hátrányt, mit a várakozó gépkocsik az uttest kisebbitésvel okoznak. Természetesen ez a gépkocsitartást megdrágitja, amit az autótulajdonos nem tud másképpen kiegyensulyozni, mint ha a házigarázs tartásáról lemond és éjjelre a kocsit a periférián fekvő lakása elé, az utcára állitja. A régebbi ilyen várakozó-garázsok a mellékutcákban épültek, ujabban már a fővonalakon is.

Még más kombinációkkal is igyekeztek a forgalom nehézségeit áthidalni. Filadelfiában a közuti vasut hálózatának a külterületen lévő végpontjain létesitett várakozó-garázsokat s igy lehetővé tette a magánautóról a villamosra való átszállást. Aki villamosra felszáll, annak joga van dijtalan garázsirozásra!

Bostonban ismét más tipus alakult ki, az u. n. Shopper-garázs. Egye sáruházak tulajdonosai rentábilisnak találták várakozó-garázsok épitését, honnan vevőiket 5-6 percnyi utazással autobuszon viszik az áruházba. Még sokféle más kombináció is van alkalmazásban.

New Yorkban erősen épülnek a nagy garázsok, egyik most épül 26 emelettel, hova nemcsak felvonók, de mozgó járdák is szállitják az automobilokat fel. Itt egyébként a földalatti négyemeletes vasut fejlesztése is könnyiti a forgalom lebonyolitását. Mig Berlin forgalmának a fele került föld alá, addig New Yorkban ennek kétharmada. Nagy a verseny a forgalom javitásában New York és Chicago között s mig előbbi fölalatti vasutak, utóbbi a kétemeletes utcák létesitésében vezet.

A garázsok számát adatok hiányában csak megközelitő pontossággal állapithatjuk meg. Eszerint a nagygarázsok száma (100 kocsira épült nagygarázsnak számit) kb. 60.000-re tehető. Az autók a felvonóra közvetlenül az utcáról futnak be. A régebbi nagygarázsok 2-3 emeletesek s 150-200 gépkocsit fogadnak be, az ujak 6-12 emeletesek s befogadóképességük 1000-2000 autó.

Az automobiloknak az emeleteken való elhelyezésére különféle berendezések szolgálnak, amelyek egyuttal a garázsok befogadóképességét is növelni törekszenek. Chicagoban ujabban mozgójárdákat alkalmaznak a Ruth mérnök által konstruált nagygarázsban.

A gépkocsik mosását leginkább éjjel végzik, de régi óhajuk az autótulajdonosoknak, hogy hosszu utról megérkezve, tiszta kocsival fussanak be a városba, Chicagóban utcai autómosodákat létesitettek.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Az elektromos kézi furógép Az elektromos kézi furógép
Nemrég az elektromos alagutfurógépről irtunk, ezuttal olyan...
A villamos A villamos
A mint hogy Budapestet el sem lehetne képzelni a várpalota, a...
Az olasz király utazásai Az olasz király utazásai
III. Viktor Emánuel olasz király julius 11-ikén indul utnak Tirolon...
Égen és földön Égen és földön
Hanusz István, a ki népies természettudományi munkáival sok érdemet...
Hogyan lehet bejutni Mussolini tikos főhadiszállására Hogyan lehet bejutni Mussolini tikos főhadiszállására
A Hamburger Fremdenblatt felsőolaszországi tudósitója érdekes cikket...
Marconnay Tibor - Ehagyott nő panasza Marconnay Tibor - Ehagyott nő panasza
Oly nagy az én szomoruságom, mint a siető kiábrándulás, mint a...
Léghajó vagy repülőgép?  1. Léghajó vagy repülőgép? 1.
Melyiké a jövő? Erre a kérdésre már régen megfeleltek, hogy mind a...
Ferenc József bejelenti az annexiót Ferenc József bejelenti az annexiót
Kedves báró Aehrenthal! Rendületlen meggyőződésem lévén, hogy azok a...
Amateur birkozó verseny, Magyarország bajnokságáért Amateur birkozó verseny, Magyarország bajnokságáért
Mint négy év óta, az idén is a Magyar Testgyakorlók Köre rendezte az...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98