Dtum
Login with Facebookk
1929 | Május

Emeletes utcákkal küzd Amerika az autóközlekedés csődje ellen

A külföldi szakirodalom az utóbbi időben különösen nagy figyelmet szentel a garázs-kérdésnek. Az egyik német lapban érdekes beszámolót olvasunk Müller berlini mérnök, egyetemi magántanár tollából az amerikai garázsrendszerről. Müller professzor szerint – mint erről egy előkelő hazai szemle megemlékezik – az automobilközlekedés fejlődésének sulypontja a garázsirozás lehetőségein nyugszik.

Az automobilközlekedés további fejlődése a három főtényező: automobil, utak és garázsok, főleg utóbbi által van determinálva.

A tapasztalás azt mutatja, hogy Amerikában, annak nyugati részén az automobilizmus jobban fejlődött, mert jobbak az utak s a garázsirozás is jobban van szervezve, mint keleten. És miként az automobilizmus mindinkább teret nyer a közlekedésben, ugy szükséges, hogy a garázsépités is szerves alkatrészévé váljék a nagyvárosok további kialakulásában. A városépitési tervekben helyet kell adni nagy garázsoknak, hogy azok feladataikat, amelyek az autók időszakos elhelyezésében, beállitásában, megőrzésében és javitásában jelentősek, betölthessék.

Az amerikai nagyvárosok erősen küzködnek még a kérdés megoldásával, s ebből folyik, hogy Newyorkban, Filadelfiában, Washingtonban, Pittsburghban, Chicagoban, Detroitban, Buffalóban, Bostonban, Albanyban és Baltimoreban eléggé eltérő kisérletek történtek a kérdés megoldására.

Mégis közös jellemző vonásként állapitható meg, hogy mig Európában a magánautomobilok leginkább kisebb garázsokban éjjeleznek, addig Amerikában leginkább a tulajdonos lakóháza előtt, szabadon az utcára vannak állitva. Ez elég kényelmes megoldás, mely azonban nagy ellenállóképességet követel az automobiltól és nagy bizalmat a tulajdonostól polgártársai iránt. Pedig az autólopások nem tartoznak a ritka esetek közé.

A garázsrendszer Amerikában egészen más, mint nálunk Európában, mert ott a sulypont az autóknak nappali elhelyezésére esik, nevezetesen olyan időkre, midőn a kocsi nincs müködésben. Annál inkább van erre szükség, mert a legtöbb amerikai városban, a főbb utvonalakon a várakozás legfeljebb 20-30 percre van korlátozva, vagy egyáltalában nincs megengedve. Igy vagy kénytelenek a kocsik a házakba befutni, amire kevés lehetőség van, amennyiben az udvarok ott is elég szükek, vagy pedig a várakozó-garázsokban kell helyet keresniök.

Az utcákat a forgalom a nap egyes szakaszaiban valósággal eltömi s igy az automobilközlekedés fejlődése a probléma megoldását erősen sürgeti. Különösen a magánautók elszaporodása, mert az autóbusz, mely esetleg 40 utast szállit, lényegesen kisebb helyet foglal el, mint az ugyancsak 40 embert szállitó 20-25 magánautomobil.

A magas házak épitése és az autóforgalom enormis fejlődése lassanként meghaladja az utcák teljesitőképességét, különösen ha arra gondolunk, hogy ebből a szempontból nemcsak a mozgóforgalmat kell figyelemre méltatnunk, hanem azt is, hogy sok autó fut üresen, vagy ácsorog a házak előtt s kisebbiti ezáltal az utak használható felületét.

Egyes nagyvárosok rendkivüli erőfeszitéseket tettek az utcák nagyobbitására. Egyesek egész utcasorokat bontottak le ebből a célból, mások viszont, mint Chicago, az emeletes utcák létesitésével kisérleteznek. Ebből is látható, hogy a kérdést egységesen megoldani nem lehet.

Korlátozni kell tehát a városok belső részein a forgalmat, de különben is megbizható statisztikák szerint New Yorkban a kereskedelmi alkalmazottaknak csak 26 százaléka jár munkába automobilon, a többi inkább a tömegforgalom eszközein. Sokan csak a város központjának határáig használnak gépkocsit, onnan gyalog haladnak tovább. Ezért a közlekedési rendőrség már Amerikában is kisérletet tett egyes utcáknak a gépkocsiforgalomtól való elzárásával.

Ebben a nehéz helyzetben a várakozó-garázsok épitése volna hivatva enyhülést hozni, amely lehetővé teszi az automobilok előnyének, a kapuhoz való szállitásnak teljes kihasználását és elháritja azt a hátrányt, mit a várakozó gépkocsik az uttest kisebbitésvel okoznak. Természetesen ez a gépkocsitartást megdrágitja, amit az autótulajdonos nem tud másképpen kiegyensulyozni, mint ha a házigarázs tartásáról lemond és éjjelre a kocsit a periférián fekvő lakása elé, az utcára állitja. A régebbi ilyen várakozó-garázsok a mellékutcákban épültek, ujabban már a fővonalakon is.

Még más kombinációkkal is igyekeztek a forgalom nehézségeit áthidalni. Filadelfiában a közuti vasut hálózatának a külterületen lévő végpontjain létesitett várakozó-garázsokat s igy lehetővé tette a magánautóról a villamosra való átszállást. Aki villamosra felszáll, annak joga van dijtalan garázsirozásra!

Bostonban ismét más tipus alakult ki, az u. n. Shopper-garázs. Egye sáruházak tulajdonosai rentábilisnak találták várakozó-garázsok épitését, honnan vevőiket 5-6 percnyi utazással autobuszon viszik az áruházba. Még sokféle más kombináció is van alkalmazásban.

New Yorkban erősen épülnek a nagy garázsok, egyik most épül 26 emelettel, hova nemcsak felvonók, de mozgó járdák is szállitják az automobilokat fel. Itt egyébként a földalatti négyemeletes vasut fejlesztése is könnyiti a forgalom lebonyolitását. Mig Berlin forgalmának a fele került föld alá, addig New Yorkban ennek kétharmada. Nagy a verseny a forgalom javitásában New York és Chicago között s mig előbbi fölalatti vasutak, utóbbi a kétemeletes utcák létesitésében vezet.

A garázsok számát adatok hiányában csak megközelitő pontossággal állapithatjuk meg. Eszerint a nagygarázsok száma (100 kocsira épült nagygarázsnak számit) kb. 60.000-re tehető. Az autók a felvonóra közvetlenül az utcáról futnak be. A régebbi nagygarázsok 2-3 emeletesek s 150-200 gépkocsit fogadnak be, az ujak 6-12 emeletesek s befogadóképességük 1000-2000 autó.

Az automobiloknak az emeleteken való elhelyezésére különféle berendezések szolgálnak, amelyek egyuttal a garázsok befogadóképességét is növelni törekszenek. Chicagoban ujabban mozgójárdákat alkalmaznak a Ruth mérnök által konstruált nagygarázsban.

A gépkocsik mosását leginkább éjjel végzik, de régi óhajuk az autótulajdonosoknak, hogy hosszu utról megérkezve, tiszta kocsival fussanak be a városba, Chicagóban utcai autómosodákat létesitettek.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Hogyan folyt le Lotter parancsnok kivégzése Hogyan folyt le Lotter parancsnok kivégzése
A halálos ítéletek kihirdetése nagyon komoly szertartással járt....
Megtámadták a Kézműáru rt. megalakulását Megtámadták a Kézműáru rt. megalakulását
A Kézműáru rt. felől több fővárosi lap a napokban szenzácziós hir...
Villamos vasutépitkezés hazánkban Villamos vasutépitkezés hazánkban
A pozsony-bécsi villamos vasút létesítésére vonatkozó...
Német vámtarifa-tervezet Német vámtarifa-tervezet
A német birodalmi kormány közzétette a vámtarifa-tervezetet. A...
Bányavasut villamos lokomotivja Bányavasut villamos lokomotivja
Tudvalévő dolog, hogy a kibányászott ércz, kőszén, kőzet stb. tömeg...
Villamos áram – a Napból! 1 Villamos áram – a Napból! 1
Egy fiatal német tudós, az alig harmincesztendős dr. Bruno Lange...
Füst Milán - Részeg éjszaka Füst Milán - Részeg éjszaka
A szél lengeti széleid, Nehéz sötét. - S hol felhőid osonnak el, ...
Tersánszky J. Jenő -  Cicának Tersánszky J. Jenő - Cicának
Talán fehér kígyóval álmodt Utolsó éjen, anyád, veled áldott, Hogy...
A német hetedik hadikölcsön A német hetedik hadikölcsön
A rendkivüli pénzböség következtében az utolsó hetekben igen nagy...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98