Dtum
Login with Facebookk
1930 | Január

Uj európai agrárpolitika kiindulópontja lesz a Genfben megtartott mezőgazdasági konferencia

A Népszövetség gazdasági bizottságának szaktanácskozásairól, amely 22 állam mezőgazdasági szakértőinek részvételével, négy napon át folyt le Genfben, nemigen hallott a magyar gazdasági közvélemény. Mindnyájunk szeme Hága felé fordult és érdeklődésünket a genfi tanácskozások alig kötötték le.

Pedig a genfi konferencia a Népszövetség gazdasági müködésének jelentős határkövét képezi.
A tanácskozások célja az volt, hogy a mezőgazdasági szakértők mindenekelőtt tisztázzák a mezőgazdasági krizis lényegét és aztán iparkodjanak megjelölni azokat az eszközöket, amelyek a krizis megszüntetésére alkalmasak, végre pedig, hogy a világgazdasági helyzet legnagyobb és legégetőbb problémáját, a gabonakérdést segitsenek megoldani.

Aki a világgazdaság mezőgazdasági vonatkozásait csak egy kissé is ismeri, az nem várhatta, hogy ezek a tanácskozások a kérdés végleges megoldásához vezethetnek. Hiszen már azt is nagy eredménynek kellett tartani, ha sikerül a problémát az egyes nemzetek szempontjából megvilágitani.

De ennél jóval több történt Genfben, mert a konferencia az esetleges közös munkálkodás számára is értékes gyakorlati irányeszméket tudott megjelölni, ami nemcsak azt bizonyitja, hogy a nemzetközi együttmüködéshez meg van az akarat és a szükségesség, de a lehetőség sem hiányzik.

A tanácskozások első része a probléma tisztázásának, illetve azon előföltételek megteremtésének volt szentelve, hogy milyen módon lehet a legsürgősebben a legmegbizhatóbb adatokat összegyüjteni az egyes országok mezőgazdasági krizisére és arra nézve, hogy a különböző országok kivánságai mikép hozhatók közös nevezőre. A föladat második része teljesen a gabonakrizisnek volt szentelve. Ugy az importországok, mint a kiviteli államok is gazdag adatokkal illusztrálták mezőgazdaságuk helyzetét s a világpiaci viszonyoknak az egyes nemzeti mezőgazdaságokra való hatását.

Az összes államok szakértői – bizonyára ez adta meg a konferencia legnagyobb jelentőségét – megegyeztek abban, hogy a gabonapiac ügyeinek rendezésében érdekelve vannak s ugyancsak egyértelmüen tiltakoztak az ellen a fölfogás ellen, mintha a kérdés körül fönnálló érdekellentétek áthidalhatatlanok vagy megoldhatatlanok volnának.

Ilyen egyértelmüség vezetett aztán arra a gondolatra, hogy az európai mezőgazdasági szövetkezetek és kereskedők a piaci viszonyok stabilizálása érdekében egy közös nagy európai gabonaszindikátust alakitsanak. Az agrárszakértők e célból mindenekelőtt nagy tárolási lehetőségek megteremtését tartják szükségesnek, hogy ilyen módon a gabona egalizálását tegyék lehetővé, amitől aztán a fizetési módozatok egységesitését is várják.

Az első lépésnek az államközi forgalom megfelelő rendezését szorgalmazták s ezt oly módon gondolják elérhetőnek, hogy az általános legtöbb kedvezményi jog mellett Középeurópában még egy különös szomszédjogot is életbe léptetnének. A szomszédjog nem uj dolog, hiszen az osztrák-francia és a francia-cseh kereskedelmi szerződésben valamint a skandináv államoknak Bulgáriával kötött szerződésében már statuálva van, mig a dunamenti államokban ilyen szomszédjogot eddig nem alkalmaztak, holott ebben látták a szakértők a kölcsönös gazdasági ellentétek leghatásosabb ellenszerét.

A konferencia résztvevőinek véleménye végül abban egyezett meg, hogy mindezek csak ugy valósithatók meg, ha az országok agráriusai közt egyöntetü megállapodások létesülnek közös kereskedelempolitikai törekvéseik tekintetében, amelyeket kormányuknál kell mindenek előtt érvényesiteniök.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Még nincs házibarátom (Levél a szerkesztőhöz.) Még nincs házibarátom (Levél a szerkesztőhöz.)
Igen tisztelt szerkesztő ur! Megdöbbenve olvasom a lapok hirdetési...
Tudják a váciuccai ékszerbanditák nevét, két bűntársat elfogtak Tudják a váciuccai ékszerbanditák nevét, két bűntársat...
Faggatni kezdték őket: mit tudnak a váciuccai ékszerrablásról? A...
A nagyvárosok fejlődése A nagyvárosok fejlődése
A nagyvárosok kialakulásának folyamatában jellemző sajátosság, hogy...
Jó üzlet az afrikai háboru – Németországnak Jó üzlet az afrikai háboru – Németországnak
A német külkereskedelmi hivatal rendelkezésünkre bocsátotta legutóbbi...
Verlaine és Carriere - Ady Endre Verlaine és Carriere - Ady Endre
Korának legkeresztyénebb festője, Eagéne Carriere, megfestette...
Az olaj fokról-fokra kiszoritja a szenet Az olaj fokról-fokra kiszoritja a szenet
Érdekes kimutatást közöl a Magyar Statisztikai Szemlében Somogyi...
Az MTK nem tehette vitássá az újpestiek győzelmét Az MTK nem tehette vitássá az újpestiek győzelmét
UTE – MTK 4:0 (1:0) A hétköznap ellenére is sűrű sorokban...
A jó tojás
A parlagi tyúk nemes vérrel való keresztezése az első lépés a tojás...
Bülow a politikai helyzetről Bülow a politikai helyzetről
A német birodalmi gyűlés márczius 24-iki ülésén fölszólalt Bülow...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98