Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1930 | Január

A szárnyra kelt hadsereg, a flamingók

Augosturas kis délamerikai városka lakói, rövidesen a város alapítása után, egy napon azon vették magukat észre, hogy a várostól délre hatalmas hadsereg áll. A lakosságot pánik lepte meg s menekülésre gondoltak, mert a vörös egyenruhás hadseregben észlelhető mozgalomból arra következtettek, hogy az indiánusok támadásra készülnek.

A tapasztaltabb emberek igyekeztek megnyugtatni a lakosságot, hogy semmi baj nem fenyegeti a várost, mert az, amit ők hadseregnek néznek, nem egyéb pirostollú gázlómadarak óriási seregénél, a nyugalom mégsem tudott helyreállani. Végül az ellenségnek vett népség egyszer csak nagy rajokban szárnyra kerekedett s az Orinocó folyam felé szállva, eltűnt. Csak ekkor nyugodott meg Augosturas naív lakossága.

A piros egyenruhás szárnyas hadsereg katonái flamingók voltak, gyönyörű, nagy gázlómadarak, melyek már másokat is megtévesztettek katonás csoportosulásaikkal, felállásukkal és díszmeneteléshez hasonló masírozásukkal. A szingalézek Indiában a flamingókat angol katonamadaraknak nevezik, míg Dél-Amerikában egyszerűen katonáknak hívják őket, a fenti tulajdonságaik miatt.

A melegégövi tengerek partjait, folyók torkolatait, nagy tavakat kedvelik, de Európa déli államaiban, Olaszországban, Spanyolországban is előfordulnak, hol rendszerint nagy csoportokban, messze az emberektől, valóban katonás rendben halászgatnak a sekély vízben, piros, rózsaszínű és fehér színükkel rendkívül módon emelvén a táj szépségeit. Pipacsokkal telehintett vetésre, emlékeztet a flamingótelep.

A hajnal istennője sem ölthet magára soha hímesebb színeket - irja Cletti, aki Korzikában gyönyörködött a flamingókban, - s náluknál Pästus rózsakertjei sem voltak ragyogóbbak. Néha úgy látszik, mintha piros téglákkal volna kirakva a part, máskor meg, mintha égő tündérrózsák úsznának a kék víz színén.

S amikor kiállított őreik, a vén hímek, melyek kinyújtott nyakkal figyelik a tájat s a távol messszeségben veszélyt sejtenek, harsány hangjukkal riadót fújnak, megelevenednek a piros téglák, a ragyogó virágok s mint megannyi rózsaszirom, vagy tűzcsóva libben fel kavarogva az egész társaság a levegőbe s csakhamar ékalakba sorakozva tűnik el láthatárról. Az ily látványt az ember sohasem felejtheti el.

Ez a gyönyörű tollazatú madár testalkotásában a szertelenségek képviselője. A gólyához hasonlít, de jóval nagyobb. Általában ember magasságú s hosszú, vékony lábaival, hasonló hosszúságú nyakával valóságos nyakigláb. Leginkább sekély vízben gázolva keresi eledelét, a apró viziállatokat, miket szinte komikusan ható görbült, lágy csőrével kacsamódra görgicsélve keresgél ki az iszapból. Azonban a mély víztől sem fél, mert lábujjai között úszóhártya van kifeszítve s legalább is oly ügyesen úszik, mint a lúd, vagy a kacsa.

Emberektől soha fel nem keresett, elhagyatott szigeteken a földön fészkel a flamingó. A fészkét iszapból építi s csúcsától megfosztott cukorsüveghez hasonlít, melynek tetején tányérszerű mélyedés van, itt hever az 1-3 hófehér tojás. Erre a fészekre, amely néha félméternél is magasabb, úgy ül a madár, mintha lovagolna rajta. A flamingók fészektelepe nagyon érdekes látvány.

Szanaszét száz-, esetleg ezerszámra emelkedik ki a földből a süvegalakú fészkek, néha seregesen egymás közvetlen szomszédságában, mindegyiken egy-egy flamingó piroslik, behúzott nyakkal Párjuk ez alatt halászik, vagy sajátságos helyzetekben őgyeleg, álldogál a fészek közelében.

A fiatal flamingó a kacsához hasonlít s mingyárt a tojásból való kibúvás után kitűnően tud úszni, de nemsokára járni s a vízben gázolni is megtanul, sokáig tart azonban, míg szárnyra kap. Csodálatos az a színváltozás, melyen a fiatalok átesnek. Az első évben szürkék. A második évben lassacskán fehéredni kezdenek s majdnem egészen fehérek lesznek. A harmadik évben kezdenek pirosodni, színük mindig élénkebb és szebb lesz, végül a negyedik évben érik el teljen színpompájukat. "

Ez a színváltozás is hozzátartozik azokhoz az érdekességekhez, melyek a flamingót az ember előtt oly nevezetessé teszik.


Fehér Jenő

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Bemutatók Bemutatók
A Porcellán, Andai Ernő tavalyi vígjátéka, bizonyára nem volt művészi...
Minden kereskedő köteles bont adni, ha nincs aprópénze Minden kereskedő köteles bont adni, ha nincs aprópénze
Az aprópénzhiány okozta visszaélések közt ujabban egész rendszerré...
Delmár Walter jánoshegyi verseny főgyőztese Delmár Walter jánoshegyi verseny főgyőztese
Méltó betetőzése volt az idei magyar versenyprogramnak a MAC ifjú...
A kerékpár a traansvali háborúban A kerékpár a traansvali háborúban
Azon tapasztalatokról, melyeket az angol csapatok a traansvali...
Nagyatádi Szabó István halálára Nagyatádi Szabó István halálára
Kegyelmes úr volt, nevét a magyar történelembe írták be cselekedetei,...
A Péntek - család működése az anyakönyvi hivatalban A Péntek - család működése az anyakönyvi hivatalban
Méltón illeszkednek a keretebe Péntek József főjegyző uramról szóló...
Délafrika platinatelepei Délafrika platinatelepei
A hasznosítható ásványok tekintetében Dél-Afrikát mint a meglepetések...
Kodály és vonóstriója
Idei hangversenyszezonunk egyetlen nagy jelentőségű magyar újdonsága...
A nemzetiségek Apponyi javaslata ellen A nemzetiségek Apponyi javaslata ellen
Az aradi románság vezető emberei az ottani...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98