Dtum
Login with Facebookk
1931 | Augusztus

Marconnay Tibor versei

HAJNAL VAN, PÁRIZS MÉG ALSZIK...

Hajnal van, Párizs még alszik, már alszik,
alig hallani egy-egy lépést az uccán.
Dús fák hajolnak át a Cluny-kerten
és szinte lágyan bugnak az autók.
Egész éjszaka esett a csendes eső,
annak a mámoros illatát érzem a légben...
Most szeretnék elindulni innen s menni, menni
a magányos aszfalton, az erdőig,
a falum erdejéig. És végül lefeküdni,
jó, hófehér gombát szagolni a fűben,
nézni, hogy tollászkodik egy fácán-család,
mint hajdan, diákkoromban, amikor
szalonkalesre jártam, de most már
fegyvertelenül, örökre szeliden
fülemben a nagyváros irtózatos zajával,
lelkemben ősi vággyal, lefeküdni egy szilfa alá
nézni a reszkető lombot, csak nézni a rózsás és kék eget...

 


HÁL ISTENNEK SENKISE TÖRŐDIK VELEM

Hál istennek senkisem törődik velem,
gyürötten, rongyosan, mint vagabund
járom a vasárnapos uccát, szagolom a reggelt,
mint ki tegnapot s holnapot egyaránt felejt.
Magamhoz csalok s cirógatok egy fekete macskát,
ki épp ugy kóborol akárcsak én. Eleresztem
s csendes közönnyel nézek utánna,
befordulok a Luxembourg kapuján,
ugy nézem a rózsák pompáját, mintha mind
enyém volna. Majdnem egyedül botorkálok
a kedves szobrok közt, a szökőkutnál,
mely épp nekem csillantja sugarát.
Pár koránkelő labdáz a homokon, szabályos fasor
hajlik föléjük, hatalmasan. Odébbmegyek
nagy csöndben ülök le egy padra ujságot böngészni.
Olykor a vigan szökellő feketerigókra
vetek egy pillantást s lyukas zsebemből
morzsát vetek egy rubintszemü galambnak,
ki hangos szárnycsapással távozik, elrepül,
pázsit fölött, amely lágy mint a bársony és tengerzöld.
Jólesik még bóbiskolni egy kissé, aztán hazafelé
ballagva meredek a ragyogó kirakatokra,
meg az uriemberekre, akik lábukat ugy emelgetik
mintha mindig valami akadályon kellene átlépniök.
Egyiknek-másiknak megakad rajtam a szeme egy percre,
ámul, hogy illik közönséges ruhámhoz homlokom, mely sugaras, mint a bronz
és ekközben kialakul bennem a vers és ajkamon vigan csendül a füttyszó.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Egy rab halála Egy rab halála
Ezelőtt két évvel történt Pásztón, hogy Cserebogár Jóskát, a szegény...
Sokezer frontharcos üdvözölte a francia külügyminisztert Sokezer frontharcos üdvözölte a francia külügyminisztert
Briand vasárnap Gourdonba utazott ugyanazon a vonaton, amelyen...
A ferencvárosi pálya A ferencvárosi pálya
Nem volna illő dolog ezt a hatalmas sportlétesítményt...
A mikroszkópi gyakorlat elemei A mikroszkópi gyakorlat elemei
A természetbúvárok egyik legnélkülözhetetlenebb eszköze a mikroszkóp,...
Mulatság a lövészárokban Mulatság a lövészárokban
A harcztérről kedves levelet hozott a posta a Magyar Figaronak. A...
Autóbuszok Autóbuszok
Az autóbusz a modern nagyváros legegyszerübb, leggyorsabb és...
Újabb orosz forradalom Újabb orosz forradalom
Az új orosz kormány, a Népbiztosok Tanácsa felhívást intézett a...
A posztócsalók A posztócsalók
Libabőrös lett a hátam, amint a posztócsalók itéletét olvastam. Tiz...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98