Dtum
Login with Facebookk
1931 | Február

Az Aggteleki barlang,élet a barlangban

Van-e élet a barlangban? A látogatók legfeljebb a szálldosó denevéreket veszik észre és a vezető néhány csont-bőrré soványodott békára teszi őket figyelmessé. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a barlang állatvilága vagy 200 fajból áll. Természetesen ezeknek legtöbbje rejtetten élő apróság, amelyet a szakember is csak különleges gyüjtőmódszerek alkalmával talál meg.

A szárazon még leginkább feltűnik egy 5-7 mm nagyságú hófehér, vak ászkarák, Frivaldszky János „szemercsés vakász”-a (Mesoniscus graniger), amely az egész barlangban található a falakon, talajon, kövek és fadarabok alatt.

A vizekben gyakori a „pokoli vakrák” (Niphargus), egy 2.5 cm-re is megnövő, fehér, vak állatka, amely fehér kísértetként úszkál a kristálytiszta vizek vöröses-sárga iszapja felett. Mindkettő ú. n. valódi barlanglakó állat, amilyen még a barlangban a barlangi rablócsiga (Daudebardia cavicola), a magyar vakfutonc (Anophthalmus hungaricus), az aggteleki ősrovarok (Plusiocampa spelaea, Lepidocyrtus aggtelekiensis), a barlangi pókok (Porrhomma errans. Rosenhaueri), stb.

Igazi barlangi állat vagy 20 fordul elő a barlangban. Ezek többé-kevésbbé mutatják azokat az alkalmazkodási jelenségeket, amelyeket a barlang speciális életviszonyai idéztek elő (a látószerv csökevényesedése, a tapintó és szaglószervek kiegyenlítő erősebb kifejlődése, a bőr festékanyagainak eltűnése, a szaporodási periódus megszűnése).

Az igazi barlangi állatok mellett vannak a faunának olyan tagjai is, amelyek ugyan állandóan a barlangban élnek és itt is szaporodnak, de fajtársaik másutt a külvilágban is megtalálhatók árnyas, hűvös helyeken, kövek alatt, humuszban. Ezeket barlangkedvelőknek szokták nevezni. Rajtuk alkalmazkodási jelenségeket nem találunk, legfeljebb a szaporodásuk periódusossága szűnt meg.

Ilyenek pl. a giliszták, sok rák és ősrovar, atkák, kaszáspókok (Nemastomit chrysomelas), bogarak (Trechus anstriacus, Quedius mesomekinus), bizonyos legyek, és végül ide szokták számítani a denevéreket is, bár ezek kijárnak a barlangból.

Valamikor rengeteg denevér volt a barlangban, hiszen a Denevér barlang ezért kapta a nevét. Petényi Salamon és Frivaldszky János leírásai szerint nagy mennyiségben tanyázott itt a fehértorkú denevér (Vespertilio murinus), a közönséges (Myotis myotis) és hosszúszárnyú denevér (Miniopterus Schreibersi), amelyeknek az ürüléke ölnyi magas guanóhalmokká tornyosodott.

A mult század 70-es éveiben a Deneverbarlangból kitermelték a guanót és a hosszantartó, állandó nyugtalanítás miatt ezek a fajok - úgy látszik - elköltöztek a barlangból. A legutóbbi kutatások szerint ma a következő fajok találhatók a barlangban: kis patkós denevér (Rhinölophus hip-posideros), kereknyergű patkós denevér (Rhinolophus euryale), hosszúfülű denevér (Plecotus auritus) és a kései denevér (Eptesicus serotinus). Ezek a barlang egész hosszában szétszórva élnek és télen is vígan repkednek.


Míg a valódi barlangi állatok és a barlangkedvelők a barlang állatvilágának állandó és hű tagjai, tehát a barlangi életközösséghez tartoznak, vannak a barlangnak lakói, amelyeket bizonyos körülményük kívülről csábítanak be a barlangba. Egyesek nappali álomra húzódnak be a nedves, hűvös, árnyas üregbe, másokat az alig ingadozó hőmérséklet hívogat téli álomra; vannak fajok, amelyeket a denevérguanó, vagy a sok gombamycelium kecsegtet bő táplálékkal és végül sok faj a külvilágban is nedves, árnyas, hűvös üregekben él.

Ezek a fajok tehát esetről-esetre önként húzódnak be a barlangba. Legtöbbször nem lépik át a behatoló fény határát és a két utolsó csoport kivételével nem a barlangban szaporodnak. Ezeket barlangi vendégeknek nevezhetjük. Ilyenek a barlang bejáratai közelében található hazátlan csigák, az Oxychilus glaber nevű üveg csiga, egy gömbölyödő ászka (Cylisticus convexus), százlábúak, különböző bogarak, legyek, tömérdek szúnyog (Culex pipiens), két lepke (Scoliopteryx libatrix, Triphosa dubitata), fürkészdarazsak, atkák és a Meta Menardi nevű nagy pók, stb.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Cseppkő, Nagy-bálványoszlop Cseppkő, stalagmitcsoport Cseppkő, Zrínyi oszlopa Alabástrom-szobor
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A gyufatröszt létrehozásának előkészületei A gyufatröszt létrehozásának előkészületei
A gyufatröszt előkészitésének munkálataiban a kiküldött bizottság...
Óriási reflektor Óriási reflektor
A technika egyik legújabb remekműve az az óriási reflektor, amelyet...
A Drugeth-legenda A Drugeth-legenda
Ezerkilencszázhuszonkilenc tavaszán Franciaországból hazafelé...
Rákóczi-ünnepek Rákóczi-ünnepek
Rákóczi-ünnepeket rendeznek most az ország különböző részeiben. A...
Kelen János, a magyar Nurmi egyszerre három rekordot javított Kelen János, a magyar Nurmi egyszerre három rekordot javított
A BBTE Széll Kálmán-téri sporttelepén vasárnap délután 3 órakor 20...
A magyar külügyminiszter prágai útja A magyar külügyminiszter prágai útja
Gyöngyösi János külügyminiszter dr. Kertész István rendkívüli követ...
Jelentős új exportcikk lehet a magyar film Jelentős új exportcikk lehet a magyar film
Minden évben újból és újból sürgetik, hogy meg kell indítani a...
Rippl-Rónai József Rippl-Rónai József
Az impresszionizmus "megbukott" volna? Dehogy. Inkább a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98