Dtum
Login with Facebookk
1931 | Június

József Attila versei - Döntsd a tőkét, ne síránkozz

A tizenhétéves József Attila első kötetével (Szépség koldusa) csodagyerekként jelentkezett. Sokatígérő kezdetére (a könyvének előszavát író Juhász Gyulán kívül) e sorok írója hívta fel először a figyelmet egy azóta megszünt folyóirat hasábjain. További kötetei: a "Nem én kiáltok" és a "Nincsen apám, se anyám"  zűrös tarkaságukban is beváltottak egyet-mást a gyerekkori ígéretekből. Új könyve bizonyos eszmei egység köntösében jelentkezik: a költő ajkába harapva, törik-szakad, proletárköltészetet akar adni.

Minden valamirevaló költő fejlődése folyamán megtalálja azt a hangot, amelyet aztán a magáénak nevezhet s amely mintegy láthatatlan egységbe fűzi az egymástól esetleg távoleső lírai mondanivalókat. Vannak költők - e megtalált hang birtokában vagy anélkül -, akik e hang-nyujtotta egységen kívül vagy azon túl, költészetüknek tartalmi egységet igyekeznek kialakítani, majd mindég a lírai spontaneitás rovására. Esetleg kötetenként más-más tartalmi egységet, ami aztán, főkép önmaguk számára, a sokrétűség illuzióját adja. József Attila új kötetében először kísérletezik efajta tartalmi egység megteremtésére, mely nála érzelmi egység is egyben: a proletariátus osztálytudatos hangja akar lenni.

Mondanunk sem kell, hogy proletárköltészetet adni nem több és nem kevesebb, mint egyszerűen költészetet adni. Példa rá Petőfi és Ady, akik bár nem voltak ortodox marxisták, írtak néhány olyan verset, amelyet a proletariátus ma is a magáénak vallhat - de a költészet is.

Tettek-e ezek a nagy költők engedményeket költészetük rovására? Tudjuk, hogy: nem. József Attila ha úgy érzi, hogy eszmei mondanivalójának javát szolgálja: megalkuszik a költészet rovására. Vajjon menthető-e ez a megalkuvás? És csakugyan az Eszme javára szól-e? Hiszen az Eszme maga nem alkuszik s aligha kívánja meg, hogy a költő megalkudjék - ha mindjárt az ő javára is.

Pedig ez a megalkuvás lépten-nyomon szembetünik József Attila új kötetének lapjain.

Áradat című versében például egy teljesen fölösleges, papírosból ragasztott utolsó szakasz csak arra jó, hogy a proletárokat idézhesse.

Még jellemzőbb példa a "Dörmögő", amely mint mindközönséges "polgári" vers jelent meg évekkel ezelőtt egy polgári lapban. Hogy csinál belőle az élelmes fiatalember proletárköltészetet? Roppant egyszerüen. Kicserél néhány jelzőt. Így lesz a "bokor hajadon"-ból "gazdag hajadon", a "haragvó ludak"-ból "proletár ludak" (lásd: osztályellentét) és mivel szocialista költő semminő vonatkozásban le nem írhatja Isten nevét: "erős az Isten, mint a csikarás" a rutin zsurnaliszta gyorsaságával változik át "erős a sorsunk stb."-vé.


Egy másik versében korán elhalt anyja sorsát idézi példamutatóul:

Anyám volt, apró, korán meghalt,
mert a mosónők korán halnak,
a cipeléstől reszket lábuk
és fejük fáj a vasalástól - -

S mert hegyvidéknek ott a szennyes!
Idegnyugtató felhőjáték
a gőz s levegőváltozásul
a mosónőnek ott a padlás - -

Látom, megáll a vasalóval -
törékeny termetét a tőke
megtörte, mindig keskenyebb lett -
gondoljátok meg, proletárok - -

Itt elfogadom: gondoljátok meg proletárok - helyzeti ereje és igazsága van - bár a marxista értelemben pontos: tőke helyett kevésbé fogalmi szó közvetlenebbül hatott volna.

De milyen gyerekes és hatásvadászó az ilyesmi:

Éljen a munkásság, parasztság,
nem fogja polgári ravaszság,
fölrúgja milliónyi láb, -
hú! tömegek, tovább, tovább!

Olyan ízetlenségről nem beszélve, mint amikor a költő Ťtűnő, foltozott fenekétť és Ťvad ürülékeitť lobogtatja meg a világ előtt, nem csekély exhibitionizmussal.

Az ízléssel általában baj van József Attilánál. Szemmelláthatólag súlyt helyez bizonyos nyerseségre, szókimondó durvaságra, amely mintegy költői pózává merevült. Mint az idült alkoholista: józan perceiben is gépiesen elhadarja ugyanazokat a káromkodásokat, amelyeket mámoros-állapota még némiképen indokol. De hol van ebben az egész kötetben egyetlen mámoros-állapot? Azt képzeli József Attila, hogy előre megfontolt nyerseséggel pótolni lehet az erőt? És ha jelzők csereberéjével és a megrendezettség egyéb külsőséges eszközeivel közös szemléleti-nevezőre hozza verseit, ez már kárpótol a bensőségességért - ami nincs?

Amellett - nem érdektelen ellentét - kedvenc jelzője a lágy: lágy a tanya, lágy buggyanás, lágy a táj, lágy bánat, lágy talaj, lágyan elülünk, lágyan zsongva - amint látható nem is valami meglepő összetételekben használja. Nem zárkózhatom el a feltoluló ötlet elől, hogy a költő e gyakori lágyságát tudatalattijának árulkodó vallomásaként fogadhatjuk el, szemben a tudatossal, a szándékolttal, miszerint ő harcos, sőt osztályharcos költő.

Ady emlékezete című, nyilván kamaszkori versében (leggyengébb a kötetben) a versértő és kritikus József Attilával is megismerkedünk. Aki még nem tudná, e versből adatik tudtára, hogy Ady Ťverse törvényť és e versek ritmusa - édes!

E fiatal költő tehetsége mindazonáltal nem vitatható el. Kár, hogy velejében eredeti képalkotó fantáziáját sokszor eredetieskedéssel túljátssza; tömött, érzéki nyelvét legtöbbször túláradt önszeretettel használja. Néhány dalszerű versének - a kötet kiemelkedő, zavartalan darabjai! - (Füst, Harmatocska, Bánat, Beszél a tej) nyelvi és hangulati szépsége mellett behízelgő muzsikája van, más verseiben egy-egy megvesztegető ötlet. Tud bravúrosan egyszerű (Betlehemi királyok) és az értelmetlenségig homályos lenni (pld. a "Dörmögő" utolsó szakasza a "rózsaromboló leánnyal").

Egy-egy versében bravúrt bravúrra halmoz. Nem tudja, hogy szürke a szürkén: meglepő színhatásokat hozhat, de bravúr a bravúron csak közömbösítik egymást.

Nyelvét Balassin, Gyöngyössin, a kuruc-költészeten, továbbá Csokonain és Petőfin pallérozta, de nem veti meg Adyt sem: az "úri szél" három versében is szerepel, egyízben a rím és pedig a rossz rím kedvéért: az úri szél, a dörgő.

Három Villon-fordítás is szerepel a kötetben. Itt az alkalom: lássuk a formaművészt! Villon bravúrosan könnyed, szárnyaló versei helyett értelmetlenségekkel tarkított, a prózai döccenőkbe szinte beleveszett, ólomlábon járó versezeteket kapunk. Villon és József Attila verse között körülbelül az a különbség, mint egy középkori páncélos-lovag és egy mai vívó technikai felszereltsége között. A középkori lovag - József Attila.

Sárközi írta legutóbb valakiről: unalmas költő - és kifejtette, mi minden van e látszólagos unalom mögött. József Attilával ellenkező az esetünk. Ő nem unalmas költő, könyve tele van meglepetésekkel, jó és rossz értelemben, de végigolvasása után semmi megoldatlan nem marad - ha csak nem valami hiányérzet, mint végső íz.

 

Fenyő László

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Péter czár a brutális tréfamester Péter czár a brutális tréfamester
A halhatatlan Shakespere lángelméje örök emléket emelt annak az...
Zichy Tivadar lejtős élete Zichy Tivadar lejtős élete
Tivit tehát a hórihorgas, karcsú, szőke Zichy Tivit letartóztatták,...
Minden ruhát szinpadon, világitási effektusokkal, Páris legszebb mannequin- jein mutat be Dolly Jancsi Minden ruhát szinpadon, világitási effektusokkal, Páris legszebb...
Munkatársunk pársi divatjelentése ezuttal Dolly Jancsi salon-...
Ascher Oszkár szaval Ascher Oszkár szaval
Huszonöt évvel ezelőtt a versszavalás, valamikor kedvelt művészet,...
Bravúros küzdelem után Gerevich Aladár nyerte Európa kardvívóbajnokságát Bravúros küzdelem után Gerevich Aladár nyerte Európa...
Szombaton délután tartották meg Európa kardvívóbajnokságának döntő...
A nemzeti munkaerő-gazdálkodás új rendje A nemzeti munkaerő-gazdálkodás új rendje
A munkaközvetítés államosítását mérvadó helyen ma már a nemzeti...
A BBTE országos síversenye A BBTE országos síversenye
A Budapesti (Budai) Torna Egyesület nagyszerűen sikerült országos...
,,Az usztasa – mozgalomból eltávolítanak minden egészségtelen jelenséget” ,,Az usztasa – mozgalomból eltávolítanak minden egészségtelen...
(NST) A Hrvatska Gruda hetilap Blas Borkovic-nak az usztasa-mozgalom...
Előkészületek a teljes ipari autarkiára Olaszországban Előkészületek a teljes ipari autarkiára Olaszországban
Csak kevesen tudják, hogy mialatt az elmult hetekben az egész világ...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98