Dtum
Login with Facebookk
1931 | Március

A régi egyiptomiak állatkultusza, lovak, kutyák

Az új birodalom fáraói között nem egy lókedvelő és kocsihajtó akadt. IV. Amenhotep-nek, az eretnek vallásújítónak messze földön híres istállói voltak, s amikor új székhelyét Amarnában felépíttette, naponta négyszer fogatott be aranyos diadalkocsijába, hogy egyedül ellenőrizze az új város építési munkálatait.

Vejének, Tutanchamon-nak sírjában találták meg úgyszólván teljesen épen kétkerekű díszkocsijainak és pazar díszítésű lószerszámainak maradványait és azokat az értéktárgyakat, amelyeken a fáraónak a harc forgatagában és a vadászat izgalmas perceiben diadalmasan előretörő hadiménjeit művészi jelenetekben láthatjuk megörökítve.

A világverő Ramszesz is diadalkocsiján gázolt keresztül Előázsia népein. Pentaur, a kadesi csata költője még a fáraó híres lovainak neveit is megörökítette és tőle tudjuk, hogy a tollbokrétás királyi paripákat „Théba győzelmének” és a „megelégedett Nurá”-nak nevezték.

A lótenyésztés még a thébai dinasztiák hanyatlása után is virágzásban volt és a biblia több helyen említi, hogy Salamon király Egyiptomban vásárolta kocsijait és lovait, az utóbbiak darabját 150 sékelért.

Meglepően érdekes és figyelemreméltó, hogy a ló több mint ezer évvel előzte meg Afrika északi részeiben lakó népeknek még ma is mindenütt használatban levő fontos háziállatját: a tevét. A régebbi egyiptomi emlékeken teveábrázolásokra seholsem akadunk, s ez a körülmény megerősíteni látszik Erman feltevését, mely szerint a teve csak a Krisztus előtti 4. században jelenhetett meg először Egyiptomban. Brugsch a Ptolemeusok korából és a görög-római periódusból származó feliratokon meg is találta a tevének egyiptomi elnevezését, a német Kamel szóhoz feltűnően hasonló kaamli szó alakjában.

Kedvenc és dédelgetett állatja volt az egyiptomiaknak a kutya. Az emlékművek ábrázolásain és a feliratokban is a szófogadás, a szolgálatkészség, a becsületesség és a tántoríthatatlan hűség típusaként jelentkezik. Mindenütt ott találjuk a vadászember  nélkülözhetetlen segítségét, a pásztor éber kísérőjét  és a ház urának és úrnőjének elmaradhatatlan hű ölebet, csakúgy, mint az elhunytak mellett Anubisz-t, a kutyafejű istent, akit a vallási szövegek „a holtak túlvilági kísérőjének és oltalmazójának” neveznek.

S ezek a különféle kutyaábrázolások természetesen számtalan ókori kutyatípust őriztek meg az utókor számára, oly csodálatraméltó tökéletességgel, hogy sokhelyütt az egyes fajták közötti árnyalatok is jól megismerhetők. Ezek között szerepel a hiéna-kutya, Lycaon pictus , egy a borzebre emlékeztető kutyafajta és az agár.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Hármaskoporsó aranyból Tutankhamon Lovakat ábrázoló ókori képek, melyek szikákra vannak karczolva Az egyiptomi rövidfülű kecske, melynek hű képmása már a hatezer év előtti egyiptomi műemlékekben is található Egyiptomi ékírás
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98