Bécs, október 2.
Vasárnap nagy napja volt az osztrák nemzeti szocialistáknak. A Heldenplatzon már délelőtt 10 órakor óriási tömeg hullámzott, sok nácinak kötés van a fején és Freudenfeld, a vezér is fehér turbánban jelent meg. Erre a napra Göring, a föloszlatott német birodalmi gyülés elnöke Bécsbe jött: az, aki az óriási tömegeket ide vonzza.

Göring: a hadvezér tipusa, okos, érdekes, energikus fej. A gyülésen előtt Hitler Adolf vezérkari főnöke, Röhm kapitány tolmácsolta a „vezér” üdvözletét, majd Göring a nemzeti szocializmus harci céljait ismertette. Göringet beszéde után vasgyürüként veszi körül a nácik kordona. Sajtófőnöke bemutat neki és amikor kiejtem Gömbös nevét, érdeklődve fordul felém.

- Gömböstől bizton elvárom – mondja – a zilált és kibogozhatatlannak látszó magyar politikai élet egyensulybahozását. Gömbösnek nem szabad elfelejtenie egyet: a jelszavak Magyarországon semmit sem érnek, ezekkel az emberek torkig vannak. Akármilyen furcsán is hangzik, ma a nemzeti szocializmusban a hangsulyt nem a „nemzeti”-re, hanem a „szocializmus”-ra kell tenni. Amig az egyén nincs biztonságban, amig ugy érzi, hogy a talaj minden percben kicsuszhatik a lába alól, addig nem alkalmas a tömörülésre. Az egyénnek kell először kenyeret adni, hogy ujra öntudatot és biztonságot kapjanak, a tömörülés csak azután jön. A szent cél: Magyarország ujraéledése a régi kulturális és politikai formában.

Mialatt Göring ezeket mondja, az emberek állandóan „Heil Hitler”-eznek és menetoszlopba fejlődnek, amely a Heldenplatzról a Ringen át a Schwarzenbergplatzig vonult. A fölvonulást, amely 1 ½ óra hosszat tartott, nem zavarták meg, de a Lipótvárosban kisebb összetüzések során többen megsérültek.

Juhász Sári