Áldozócsütörtökön délben hangos sikoltozás verte fel a Várban az ódon Országház ucca csendjét. A járókelők megállottak és csodálkozva néztek fel az Országház ucca 13. szám alatt lévő lengyel követség ablakaira, amelyek mögül izgatott női kiabálás hallatszott. Egy perccel később felpattant a követség tölgyfakapuja és elegáns, barnakosztümös, kipirult arcú hölgy sietett ki rajta, nyomában a követség portása és egy tisztviselő.

Mindketten kérlelve csitították az egyre izgatottabban viselkedő nőt, aki azonban most még hangosabban és fenyegetőbben kiabált. A közeli házak ablakai sorban kinyíltak a kíváncsiak gyűrűje is egyre nőtt és értetlenül hallgatta az izgatott hölgy lengyelnyelvű kiabálását. A portás többször is megkísérelte, hogy rábírja a követség épületébe való visszatérésre, de a hölgy nem hallgatott rá, hanem az uccán maradt és a követség földszinti ablakait öklével beverte.

Az ablak csörömpölésre a közeli rendőrőrszem is odajött, intézkedésre azonban nem került sor, mert a hölgy végül mégis csak hallgatott a kérlelő szavakra, visszament a követségre, amelynek kapuja becsukódott mögötte, a kíváncsiak tömege pedig eloszlott. A hölgy Varsóból való és most nem először próbálta a követséget botrány felidézésével terrorizálni.

Az ok: útlevelének kiadása, amely már hosszabb ideje húzódik, mert a kiállításhoz szükséges okmányok hiányoznak. A botrány miatt a lengyel követség nem tett feljelentést és mivel exterritoritális hely, a rendőrség hivatalból nem indíthat eljárást.