A háború utáni esztendőkben történt. New-York kikötőjéből egy rejtélyes hajó futott ki a nyílt tengerre és indult el észak felé. A hajón még a kések és evőeszközök is fából voltak és egyetlen gombostűt nem lehetett rajta találni, egyetlen szöget nem vertek be oldalába. A hajó az utolsó porcikájáig fából készült és különös utasainál még a pénz is - papírból volt.

Ez a rejtélyes hajó a földmágnesség titkainak kifürkészésére indult el észak felé. Andrew Carnegie, a tudományos áldozatkészségéről ismert amerikai milliomos alapítványából épült és egyetlen feladata a föld mágneses erejének tanulmányozása volt.

Ma már tudjuk, hogy a föld mágneses ereje 4000 trillió egyenként egy kilogram súlyú mágnesrúd erejével egyenlő, mintha minden köbméter földben négy ilyen egy kilogramos mágnesrúd lenne elrejtve. Az iránytű, mely a föld minden pontján reszkető hegyével az észak-déli irányt keresi, ennek a hatalmas erőnek engedelmeskedik, a mágneses erőnek, melynek székhelye a föld magjában van.

Az újabb kutatás kiderítette, hogy a föld magja nehéz fémekből, nikkelből és vasból épült s a földmágnesség rejtélyét azzal a feltevéssel is magyarázhatjuk, hogy ezek a fémek magnetizálva vannak.

Hanem a földmágnesség által előidézett legkülönösebb és legcsodálatosabb tünemény kétségtelenül az északi fény Az égen néha alig észrevehető fehéres ív jelenik meg, mintha fehér szivárvány lenne, máskor kékesvörös sugaruk tünnek fel irtózatos magasságban sötét éjszaka, mintha a szemhatár alól felkelő nap szórná sugarait felfelé.

Az is előfordul, hogy az égről gyengén foszforeszkáló, zöldessárga nagy függöny, drapéria lóg lefelé és amint a magasan lebegő függönyre tekintünk, látjuk, hogy oldala gyengébben, alsó széle pedig élénkebb fénnyel világít.

Szívszorító és megkapóan nagyszerű látvány a sarkifény Norvégia északi részén évente százszor is láthatjuk, de még Közép-Európában is észlelik a tudósok évente egy-ötször. 1859 augusztus 28-ról 29-re virradóra emlékezetes éjszakája volt Európának. - Itt a világ vége. Égi jel mondták a babonás emberek és borzadva mutattak az égen megjelent, zöldessárga fényben foszforeszkáló, hatalmas fényfüggönyre.

Pedig ezen az éjszakán nem történt más, csak az északifény olyan erős volt, hogy kivételesen egész Európában látták az emberek. Irtózatos magasságban tündöklik föld légcsodálosabb tüneménye, a sarki fény. Alsó határa körülbelül száz kilométer magasságban van, de mutatkozik 330 kilométer magasságban is. Hogy eltörpül ehhez képest Piccard és az amerikai sztratoszférarepülők világrekordja!

Régóta izgatja már az emberiség fantáziáját, hogy mi is tulajdonképpen az északi fény oka? És az emberi tudomány legcsodálatosabb eredménye: sikerült az északi fényt, a természet csodáját laboratóriumban utánozni. Birkeland nevéhez fűződik a csodálatos kísérlet. Ez a világhírű tudós építtetett egy gömb alakú elektromágnest a föld mintájára.

A földnek ezt a miniatűr mását légritkított térben, egy üvegszekrényben helyezte el és katodsugarak hatásának tette ki. Arra volt kíváncsi, hogy ez az elektromos sugárzás hol éri legerősebben a mágneses föld miniatűr mását és ezért a kis földmodell felületét világítófestékkel kente be.

A katódsugarak megindításakor az egész földecske, illetőleg az annak felületén levő világítófesték foszforeszkálni kezdett, jeléül annak, hogy a sugarak mindenütt egyenlően érik a földgömböt. Most bekapcsolta a földgömbbe az elektromágnességet és ebben a pillanatban csodálatos dolog történt. A fényjelenségek a kis földgömb két pólusa felé, északi és déli sarka felé gyülekeztek, csodálatos drapériában és színekben, éppen úgy, mint a valódi északi fény.

(Folyt. köv.)